Újraszentelték a pálos kolostor romját

Kurityán - A Kurityán határában levő impozáns gótikus maradványokhoz zarándokoltak.A pálosok rendje az egyetlen olyan férfi szerzetesrend, mely magyar alapítású. A tatárjárás után a volt templomi plébánosok az erdőkbe menekültek és ott remete életet éltek. A pálosok évszázadokon keresztül arra törekedtek, hogy közösségben élve is megőrizzék a remeteség szellemét. Emellett vállaltak lelkipásztori munkát, iskolavezetést, betegápolást és még sok minden mást. II. József 1786.február 7-én sok más szerzetesrenddel együtt feloszlatta a pálosok rendjét. Így a pálosokat kitiltották saját hazájukból is. A lengyelországi Czestochowába kerültek sokan, ahonnan 1934-ben jöttek vissza a gellérthegyi Sziklatemplomba és Pécs környékére. Az 1950-es években a rendszer ismét betiltotta a rendet, de sokan őrizték a lángot és ennek köszönhető, hogy 1989-ben a pálos rend újrakezdhette közösségi életét.

Az első lépés

A kurityáni Keresztelő Szent János pálos kolostort az 1400-as években a Perényi család kezdte el építtetni, és 1408-tól folyt itt szerzetesi élet. A működéshez szükséges területeket is a királyi szolgálatban álló Perényi család biztosította. A törökvész a kolostort felégette, feldúlta és az 1550-es évektől a szerzetesi élet megszűnt. Azóta a kolostor romlik és máladozik, ha nem segítünk a földdel lesz egyenlő - jelentette ki dr. Szabó Sándor, a pálos-rendi kolostor romjának újraszentelését kezdeményezők egyike. Ezért tettük meg az első lépést, mely egy keresztállítással és megszenteléssel egybekötött szentmise volt, amelyet Bátor Botond pálos tartományfőnök atya mutatott be június 17-én. Az impozáns gótikus maradványok ma is láthatók és az a feladatunk, hogy ez megmentsük az utókornak - jegyezte meg Lukács Attila szervező.

A Kurityán határában levő pálos kolostorromot 1,6 km-es sétával lehetett megközelíteni. A gyülekezés alatt a kazincbarcikai Ádám Jenő Általános Iskola leánykórusa Gregorián énekeket adott elő. A program kórusbemutatóval kezdődött, majd dr. Szabó Sándor főszervező köszöntötte a megjelent hívőket,közéleti személyiségeket és érdeklődőket. A jeles eseményen képviseltette magát az Európai Borlovagrend Borsodi Legátusa, Kurityán önkormányzata, a Pálos Baráti Kör és a Kurityánért Alapítvány. Ez az összejövetel egy hosszú út kezdetét jelenti- fogalmazott dr. Szabó Sándor. A pálos rend 600 éves kolostorromjait szeretnénk megmenteni, amennyire lehet az eredeti állapotába visszaállítani, tető alá hozni és az életnek visszadni. Emellett sok elképzelésünk van. A visszaállított kolostor mellett szabadidőparkot hoznánk létre, új építkezéssel nagy termet alakítanánk ki, mely kongresszusok, fogadások tartására is alkalmas. Az épület mellett szálláshelyeket hoznánk létre, melyeket sok-sok mindenre használhatnánk. Nyári táboroztatás, erdei iskola, különböző szakkörök működtetésére, az egyházak részére gyülekező és meditációra alkalmas helyszín lenne. Cserkészek, civil szervezetek és még sok minden más csoport számára biztosítanánk férőhelyet. A történelmet visszamenőleg nem lehet, illetve nagyon nehéz megváltoztatni. Mitől magyar ez a szerzetesrend? Nemcsak alapítása miatt, hanem mert a magyar történelem formálta arculatát. Pázmány Péter szerint "Ha tudni akarod az ország sorsos állapotát, tekints Remete Szent Pál rendjére. Ha számukat fogyni látod, tudd meg, hogy az országnak is rosszul áll a szénája. De ha őket növekedni látod, tudnod kell, hogy az ország is felemelkedőben van." Pázmány Péter igazáról maga a történelem gondoskodik.

BGy