Zöldség, gyümölcs, gabona: de milyen áron?

Borsod-Abaúj-Zemplén - A növénytermesztőket sem kerüli ki a drágulás, ezért ők is kénytelenek árat emelni.

- Ebben az ágazatban is a kereslet-kínálati viszonyok határozzák meg az árakat, amire jó példa, hogy a gabona ára egyik évről a másikra megduplázódott, amiben szerepet játszott a környező országok gabonatermése, de a tavalyi csapadékhiány is. Minthogy télen sem esett túl sok, az őszi vetések jelentős részét ki kellett szántani, ráadásul nagyon száraz nyárról szólnak az előrejelzések is - vezette be a vásárlók pénztárcájára vonatkozóan sem sok jót ígérő gondolatait Szabadfalvi László, a B.-A.-Z. Megyei Agrárkamara titkára. - A szárazság a zöldség- és gyümölcstermelésben is problémát jelent, hiszen a zöldségféléket is lassan vetni kellene, s a gyümölcsfák is fakadás, rügybontás előtt állnak. Ezen túlmenően – tágabb fogalomban gondolkodva - a táplálék-előállításban mindig is szerepet játszottak az energiaárak, amelyek mostanában napról napra megugrottak, emellett a munkaerő ára is komoly tényező, márpedig a bérjellegű kiadások mostanában szintén megnövekedtek.

Az újratermelés szükségletei

- Hogy mi lesz ennek a következménye? - ismételte meg kérdésünket a kamra titkára - A termelők nem fognak termelni, ha az számukra ráfizetéses. Bizonyos ideig tudják tolerálni, hiszen a mezőgazdaságban hatalmas nyereségre sosem lehetett szert tenni. Úgy szoktuk mondani, hogy ezen ágazaton belül tíz évben kell gondolkodni: ha ezen belül van három jó év, három közepes és három rossz, a tizedikben meg lehet vonni a mérleget. Az azonban biztos: az újratermeléshez szükség van üzemanyagra, vetőmagra, műtrágyára, növényvédő-szerre, munkabérre, s annak járulékaira. Ezek költségeit a termelők az árakon keresztül igyekeznek érvényesíteni. A kisgazdaságokban csak annyival jobb a helyzet, hogy a termelők a saját munkájukat nem szokták költségként felszámítani.

Szamóca kontra szamóca

Szabadfalvi László egyetértett azzal: minthogy az uniós tagságunk óta szabad a kereskedelem, fennáll a veszély, hogy a drágább hazai zöldség, gyümölcs helyett a vásárlók az olcsóbb külföldit részesítik előnyben.

- Pedig aki vásárolt már Spanyolországból behozott hatalmas szemű szamócát, az tudja, hogy milyen íztelen a májusban megjelenő hazai szamócához viszonyítva. Ugyanakkor az életszínvonal - finoman szólva - nem kedvező alakulása mellett teljesen érthető, amit magam is sokszor megtapasztaltam, hogy sokan inkább beteszik az áruházakban a kosarukba a 130 forintos, tejszerűen fehér italt, amely tehenet sosem látott, mintsem megvásárolnák a 250 forintos valódi tejet - mondta.

Egy másik kedvezőtlen következményként említette a szakember azt is: a zöldség-gyümölcstermelés bizonytalansági tényezői miatt nehéz lesz a gazdálkodástól már elszokott-elszakadt vidéken élőket vissza-, illetve rászoktatni arra, hogy műveljék meg a földjeiket, sőt akár kiskertjeiket, saját ellátásukra.

ÉM-SzK

Nem csak munka: egyenesen művészet

A Bodrogközben gazdálkodó Pyrus Kft. 32 hektáron almát, 60 hektáron körtét termel. 

- Három éve az aszály, két éve a belvíz, tavaly a fagykár és a jég sújtott bennünket. Hogy milyen lesz az idei termés, még nem lehet látni - szögezte le Espák Miklós ügyvezető igazgató. A száraz kezdet még talán jól is jött, mert nem sárban kellett elvégezni az első tavaszi munkákat. Viszont hogy hamarabb kell megejteni az első permetezést, vélhetően többször is kell alkalmaznunk, ami többe is kerül. Igaz, nagy árkülönbség van a permetszerek között (létezik olyan, aminek literje 50 ezer forint), ám ennek megfelelően különböző a hatékonyságuk is.

Espák Miklós is felsorolta a már említett további költségnövelő tényezőket, amelyekkel legfeljebb sakkozni lehet, azokat megkerülni nemigen. Ugyanakkor azokat aligha tudják érvényesíteni az áraikban. A körtét és az alma egy részét egy külföldi áruházláncon keresztül értékesítik, ahol a többi beszállító mellett nem ők diktálják az árakat. A léalmát illetően pedig már azt is nagy eredménynek tekintik, hogy a 3 éve még 8 forintos kilónkénti árat 40 forintra sikerült feltornázniuk.

Az ügyvezető szerint ahhoz, hogy a mezőgazdaságból meg lehessen élni, kormányzati szinten kellene az üzemanyag- és energiaárak további emelkedésének gátat szabni. A jelenlegi állapotok mellett az ő társaságuk már eszközpark-fejlesztésre gondolni sem mer, sőt, a meglévő hűtőtároló kapacitást sem tudják kihasználni.

- Aki ma mezőgazdasággal foglalkozik, annak nem csak munkásnak, művésznek is kell lennie, hogy megéljen - szögezte le.