Porban fuldoklik a Sajó-völgye

Egy friss publikáció szerint a Sajó-völgyében évente 250 ember időelőtti halálát okozza a szennyezett levegő – derül ki abból a közleményből, amit a Válaszúton Alapítvány nevében Szuhi Attila juttatott el szerkesztőségünkbe. Az alapítvány által üzemeltetett honlapon bárki nyomon követheti a légszennyezettség mértékének alakulását. A közlemény kiadására az apropót a Sajó-völgyben és Miskolc belvárosában mért szállópor-koncentráció aggasztó mértéke nyújtotta. Szuhi Attila elmondta: a Sajó-völgy olyan, mint egy katlan, amiben időnként megreked a levegő, s így a benne található szennyezőanyagok sem tudnak eltávozni. A szálló port két nagy csoportra lehet bontani: a mérőállomások által általában mért, „durva”, 10 mikrométer szemcseátmérőjű, úgynevezett PN10, és a két és fél mikrométernél kisebb átmérőjű – PN2,5 – „finom” porra. Már a PN10-es részecskék is lejutnak az alsó légutakba, és az arra hajlamosak esetében panaszokat okoznak.

Porkatlanban

Szuhi Attila szerint a porszennyezésért nem elsősorban a nagy kibocsátóknak tartott erőművek és a közlekedés a felelős, bár ezek szerepét sem szabad figyelmen kívül hagyni. Van egy állandó „alapszennyezés”, ami a mért értékeknek általában a felét teszik ki – ezek jelen vannak mindenhol, egész Európában, erre jön rá a lokális kibocsátók által okozott szennyezés. Szuhi Attila szerint nem véletlen, hogy ilyenkor, ősz táján megugrik a levegő porterheltsége: ennek egyik oka a fa- és széntüzelésben, a másik az avarégetésben keresendő, amihez még nagymértékben hozzájárulnak a térség földrajzi, meteorológiai adottságai is. Az adatok dinamikájából is arra lehet következtetni, hogy főleg a háztartások fűtése okozza a porszennyezést; Szuhi Attila szerint jól látszik, hogy délután öt óra felé – amikor az emberek hazaérnek a munkából és begyújtanak – megugrik a szennyezettség mértéke. Szuhi Attila úgy véli – és tapasztalataink is ezt támasztják alá –, hogy ha változik az időjárás, a szél egy-kettőre kisepri a Sajó-völgyet.

Határon innen és túl

Lényegében ugyanezt mondta el Orosz Gábor, a miskolci városháza szóvivője is, akit arról kérdeztünk, milyent teendői vannak a légszennyezéssel kapcsolatban az önkormányzatnak. Miskolcon három helyen van légszennyezettség-mérő állomás: a Búza téren, Görmbölyön és Martin-kertvárosban. Orosz Gábortól úgy tudjuk, az önkormányzatnak akkor van feladata, ha a három állomás közül kettő egymást követő két napon át a riasztási határérték fölötti szennyezést mér – erre azonban az elmúlt napokban nem volt példa. Orosz Gábor hozzátette még: másfél-két éve szigorodtak a légszennyezettségi küszöbértékek – a határértékek állítólag szigorúbbak nálunk, mint Svájcban –, emiatt egyre gyakoribb a riasztás.

Üveggyár, bánya, vegyipar

Dr. Kacsándi László háziorvos, a sajószentpéteri gyógyító megelőző intézmény főorvosa szerint a városban és környékén élők között ugyan magasabb a légzőszervi megbetegedésben szenvedők aránya, mint máshol, de ez főleg annak tudható be, hogy sokan a bányászatban, a vegyiparban vagy az üveggyártásban dolgoztak, ezeken a munkaterületek pedig gyakoriak az ilyen jellegű munkaártalmak. Ezt támasztja alá az is, hogy a betegek többsége az idősebb korosztályból származik, a fiatalok, gyerekek körében az asztmatikus megbetegedések száma már nem haladja meg az átlagos értékeket. Kacsándi főorvos is úgy vélte, ilyenkor, ősz táján azért magasabb a levegő porszennyezése, mert sokan fával, szénnel fűtenek.

ÉM-SZP