2010.09.01. 14:59

Új szemléletű tanév elé nézünk

<p>Miskolc - Több törvény- és jogszabály-módosítás is segíti, hogy életszerűbb, iskolaközpontúbb legyen az oktatás-irányítás, hallhattuk.</p>

Miként értelmezhető az új kormány új szemléletében az esélyegyelőség, az integráció, a szegregáció, az értékelés az új kormány értelmezésében? A felsoroltak fogalommagyarázatával kezdte beszédét az idei megyei tanévnyitó ünnepségen Gloviczki Zoltán, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közoktatásért felelős helyettes államtitkára Miskolcon. Megtudhattuk: a szavak tartalma megváltozott, az esélyegyelőség például nem azt jelenti, hogy mindenkit egy kaptafára kell „ráhúzni” (van jogosultságuk az elitképző gimnáziumoknak is intézményeknek is), hanem azt: mindenkit a saját tehetségének megfelelő oktatásban kell részeltetni. Az integrációt is a helyén kell kezelni: a korábbi, „kézzel-lábbal” integrálás helyett arra kell törekedni az oktatásban, hogy a mindenkit befogadás, senkit ki nem szorítás elve érvényesüljön. Az értékelésben pedig a hagyományok megőrzésére kell törekedni. Mint ismert: a közoktatási törvény módosítása értelmében ismét lesz lehetőség a hagyományos osztályozásra az általános iskola 2. osztályától. Az iskolák ettől függetlenül dönthetnek úgy, hogy inkább megtartják a csak szöveges értékelést, esetleg a kettőt együtt alkalmazzák. Azonban ha a diák iskolaváltásra készül, akkor a tanárnak jeggyel kell értékelnie munkáját.

„Magyaridegen” bolognai

A helyettes államtitkár beszélt arról is: sikerült elhitetni a tömegekkel, hogy a véleménye szerint magyaridegen bolognai képzés kötelező ránk nézve. S míg az orvos- és jogászképzés nem mozdult el ilyen irányban, a pedagógusképzés ennek kárvallottja lett. Ugyancsak megkérdőjelezhető, képes-e a 3 év alapképzést követő 2 évben két szaktantárgy oktatásához szükséges ismereteket, tudást elsajátítani a leendő tanárok.

Valódi szakmai egyeztetés

Szó esett többek kötött a szakmai egyeztetésekről is. Mint Gloviczki Zoltán fogalmazott: „Ha tíz ember összeáll, alakít egy szakmai szervezetet érdekképviseletet.” Az eddigi gyakorlata szerint valamennyinek elküldték egy-egy változás tervezetét, ezzel ki is volt pipálva a szakmai egyeztetés. Ezen kívánnak változtatni, s valódi szakmai egyeztetést kívánnak megvalósítani a pedagógus szakszervezet létrehozával, a kötelező kamarai tagság bevezetésével.

- ÉM-SzK -

Maga válaszol

A helyettes államtitkár a miskolci rendezvényen beszéde végén felkínálta a lehetőséget: a pedagógusok mailen hozzá intézett kérdésére egyenként, saját maga válaszol. Megadta elérhetőségét is: [email protected]

Amiről még szó volt...

Várható változások az új tanévben (és azt követően)

A szülő beleegyezése nélkül, a nevelőtestület dönt az évfolyamismétlésről. („Az évfolyamismétlés ugyanis nem erkölcsi, hanem szakmai kérdés.”)

A közoktatási törvény módosításának egyik fontos eleme a nem szakrendszerű oktatás kötelező jellegének megszüntetése az 5-6. évfolyamon. (A lehetőség megmarad az iskoláknak, de ilyen jellegű órák csak a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások felében lehetnek legfeljebb.)

Van olyan része a törvénymódosításnak, amely csak két év múlva érvényesül. A 2013-14-es tanévben például a kormány központilag fogja meghatározni, melyik felsőoktatási intézménybe milyen tárgyból vagy tárgyakból kötelező emelt szintű érettségit tenni.

Az oktatási kormányzathoz tartozó, de nem az oktatásra vonatkozó változás: a „három csapás törvény” azon része, amely kiemelten védi a pedagógusokat vagy a gyermekvédelmi törvény azon módosítása, amely iskolalátogatáshoz köti a családi pótlékot.

Az óvodai nevelés alapprogramjában is született két változás, az egyik a nemi sztereotípiákkal kapcsolatos, a másik a migráns gyermekekre vonatkozik.

A jövőben szeretnék lehetővé tenni a középiskolai szóbeli felvételit is azoknál a 6 és 8 osztályos intézményeknél, ahol jelentős túljelentkezés van. (De ez az írásbelihez képest csak kis mértékben számíthat bele az eredményekbe.)

A Nemzeti Alaptanterv megmarad, de egyes pontokon kiegészítenék, illetve közműveltségi tartalommal töltenék meg.

Komplex felügyeleti rendszer felállításán dolgoznak, amely nem a régi szakfelügyelet visszaállítása, de nem is hatóság, sokkal inkább segítséget, szakmai támogatást jelentene visszajelzésével a pedagógusoknak és az oktatási intézményeknek.

Tervezik továbbá a központi bérfinanszírozás bevezetését is, amiben egyelőre sok a kérdőjel.