2009.03.26. 11:45
"Zöldkártyát" kapnak a lakások is...
<p>Miskolc - Az energiatakarékosság, a<br /> megújuló energiák<br /> hasznosítása előtérbe<br /> került, és megállapíthatjuk, hogy<br /> ez a jövő. Az energia manapság igen<br /> drága, magas a gáz- és<br /> villanyszámla, a fűtésszámla!</p>
Teljesen normális, hogy a
környezetvédelem mellett fontos
szempont saját pénztárcánk
védelme is. A zöld energia
hasznosítása világszerte
felfutó ágazat.
Geotermikus fűtés
Igen népszerű és felkapott
téma lett tehát a geotermikus energia,
valamint a geotermikus fűtésrendszer.
Természetesen ilyenkor az esetek
többségében nem a
termálvíz
hasznosításáról
beszélnek családi házak és
társasházak kapcsán, hanem a
hőszivattyú
alkalmazásáról. Tudni kell, hogy a
hőszivattyú, mellyel hasznosítani
lehet a föld hőjét,
villanyárammal működik. Így a
beruházás után ugyan
gázszámlánk nem lesz, de az
elektromos áram számlája
növekedni fog. Gyakori kérdés, hogy
mennyi lesz a számla? Erre azonnal senki nem tud
válaszolni, mivel rengeteg dologtól
függ. A geotermikus energia nem más, mint a
föld hője. A föld melegét,
hőjét a kéreg
különböző rétegei vezetik a
föld belsejéből a felszín
irányába. A rétegek, illetve a
kőzetek milyensége, minősége
és a rétegek vastagsága,
sűrűsége befolyásolja a
föld hőjének felszínre
jutását. Hazánk igen
szerencsés helyzetben van, kivételesen
jó tulajdonságokkal rendelkezik. Mivel a
Kárpát-medence talaja
üledékes, így igen jó
hővezető, ezért egyszerűbb a
geotermikus energiát kinyerni a talajból.
Átültetve a gyakorlatba
Ezt az elvet a gyakorlatba is átültette
már Terjék
István, a TRX Consulting Kft.
ügyvezető igazgatója:
–Gépészmérnök vagyok,
először a szerencsi
csokoládégyárban dolgoztam a
műszaki fejlesztési osztályon, majd
elvégeztem a gazdasági
mérnökit Miskolcon–
emlékszik vissza a kezdetekre. Ezt
követően két társammal 1987-ben
megalakítottuk a Szivárvány
Építőipari Kisszövetkezetet,
amely később kft-ként
működött, jelenleg is. Az
építőiparral így
kerültem kapcsolatba, amely az elmúlt 10
évben húzóágazat volt.
Tíz esztendeje, 1998-99-től Budapesten
kezdtünk el társasházakat
építeni, azért itt, mert
úgy gondoltuk jóval jelentősebb a
kereslet a fővárosban. Idővel
Miskolcon megélénkült a piac,
így például 2005-ben mi
építettük a Szinva-házat,
utána pedig a Rormaring-házat a Patak
utcában. Elfogultság nélkül
mondhatom: lakóépületek
tekintetében különleges
színfoltja lett mindkettő a
megyeszékhelynek. Budapesten elsősorban
Középső-Ferencvárosban
vállaltunk munkákat, büszkék
vagyunk a Hámor-2 társasházra,
Tiszaújvárosban pedig a
Hajdú-téren levő Mediterrán
társasházra.
Alacsonyabb költség
–Most Miskolcon a Fazekas Iskola
szomszédságában
készítünk társasházat
geotermikus fűtéssel
újságolja Terjék
István. Ennek előnyeit nem kell
különösebben ecsetelnem.
Kényelmét, összehasonlítva a
hagyományos fűtési rendszerekkel,
alacsony költséggel tarthatja fenn.
A geotermikus fűtés esetében egy
hőszivattyú van az épület
pincéjében, amely1 kW elektromos
áram felhasználásával 4-4,5
kW hőt képes leadni. Csökkennek
karbantartási költségei is. Nem kell
kéményt építeni és
söpörtetni! A rendszer
telepítési költségei nem
sokkal magasabbak, mint a hagyományos
fűtési rendszereké. Az
üzemeltetés költsége azonban
sokkal, de sokkal kevesebb, így a
befektetés viszonylag gyorsan
megtérül. A geotermikus fűtés a
legmagasabb komfortfokozatú
fűtési rendszerekhez tartozik. A
hőmérséklet-szabályozás
pontos és rugalmasan kezelhető. Ez a
fűtésmód 40
százalékkal olcsóbb a
gázfűtésnél, nem
beszélve a távfűtésről,
amely a duplája. Az elmúlt két
hétben az ELMÜ és az
ÉMÁSZ Nyrt. külön
hőszivattyú-tarifát vezetett be: a
normálé 42 Ft/kilowattóra, ezzel
szemben a geotermikusé csak 28 forint.
Úgy építjük ki a rendszert,
hogy a lakás
légkondícionált lesz. A
földből feljövő 15-18 fokos vizet a
hőszivattyú 30-35 fokossá teszi,
ezzel történik a
fűtés. Nyáron viszont nincs
szükség a hőszivattyúra
és közvetlenül a
hűtőrendszerbe mehet a 15-18 fokos
víz, így kiiktatja a meleget.
Ezáltal is költséget takarít
meg a tulajdonosoknak.
– Az európai
előírásoknak megfelelően
jogszabályváltozások léptek
életbe 2009. január 1-től. Az
új lakások tulajdonosainak energetikai
minőségtanúsítást kell
készíttetniük, azaz a
lakásoknak is lesz
"zöldkártyája" – mondja
Terjék István. A régiek pedig az
eladáskor kötelesek ezt megtenni. Ez a
lakások hőszigetelésére
és energiaellátására
vonatkozik. Ebből megtudhatjuk milyen jó a
falak, a nyílászárók
hőszigetelése és mennyire
gazdaságos az energiaellátása.
Amelyiknek kiváló a
hőszigetelése és a
leggazdaságosabb az
energiaellátása, az A+
minősítést kap, mint
például a geotermikus
fűtésű lakópark. Az
ennél lejjebb levő
minősítésűek:A, B és C
kategóriások. Egy átlagos
lakás, amelyiknek nincs semmi
különlegessége, de megfelel az
építőipari
előírásoknak, az
C-kategóriás. A panelházak
I-kategóriájúak. Mindez
jelentős mértékben kihat majd a
lakások árára: akár 30
százalékkal is többet érhet
egy A+ kategóriás lakóház.
B.Gy.