Számolni kell a költségemelkedéssel

A minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi emelése nem a legideálisabb gazdasági körülmények között éri a vállalkozásokat.

Számos problémát, többek között az alapanyagárak és a szállítási-logisztikai költségek drasztikus növekedését, adott esetben az alapanyaghiányt és a foglalkoztatás biztonságának kérdését most egy időben kell kezelniük a bérköltségek jövő évi növekedésével.

Mindez külön-külön, de összességében sem egyszerű feladat, hiszen a piacok megőrzése és a versenyképesség fenntartása is múlik rajta.

Jelenleg úgy tűnik, aligha lesz mód arra, hogy a kötelező legkisebb bérek 16 százalékos emelkedésével arányosan növekedjenek a korábban is magasabb kategóriába ­tartozó fizetések, ami feszültséget okozhat nemcsak cégen belül, hanem a munkaerőpiacon is.

Vitathatatlan a szükségessége

Mindez csupán néhány megoldásra váró probléma azok közül, amelyek a 2022-es minimálbér és a garantált bérminimum emelésével összefüggésben felvetődtek a Bokik HR Klubjának pénteki rendezvényén. A munkaügyi oldalról felmerülő kérdések közvetítésére az iparkamara vállalkozik a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán.

A magyarországi minimálbér, bár 2004 óta 377 százalékkal emelkedett, ennek ellenére továbbra is csak sereghajtó az európai országok között – emlékeztetett Masa Beáta, a HR Klub elnöke. Az emelés szükségessége ezért vitathatatlan, ugyanakkor az európai viszonylatban is jelentős mértékű növekedés számos megoldandó feladatot vet fel munkaadói szempontból.

A jövő évi béremelés egyik forrása a személyi alapbér és a költségek átgondolása lehet – vetődött fel a hozzászólások között.

A műszakpótlékok átgondolásában és a munkaidő-beosztás újraszervezésében lehet még annyi mozgástér és tartalék, ami részben fedezete lehet a bérnövekedésnek.

Mozgásteret nyerhetnek a cégek a külön juttatások újraszabályozásával, de növelheti a hatékonyságot és a munkaidő kihasználását, ha szigorúbb munkáltatói szabályokat vezetnek be.

Tekintettel a versenyképességre

A garantált bérminimum emelkedése nyomán nemcsak a bérarányok megtartásának nehézségével, hanem a munkavállalók motiváltságának fenntartásával és a karrierutak újragondolásával is szembe kell nézniük a cégeknek, és mindezt a jövő évi bértáblák készítésekor is figyelembe kell majd venniük.

Ez a nagyobb hozzáadott értéket gyártó társaságoknak kevésbé jelent kihívást, mint azoknál, amelyek bár fontos feladatot látnak el a nemzetgazdaságban, de kis nyereségtartalommal működnek.

Vannak iparágak, amelyek nehezen tudnak lépést tartani a béremelési kötelezettséggel úgy, hogy a verseny­képességüket erősen lerontja az olcsó munkaerővel dol­gozó távol-keleti konkurencia. De az exportérdekelt cégeknek is szembe kell nézniük majd azzal, hogy az emelkedő költségeket hogyan tudják érvényesíteni a nemzet­közi piacon úgy, hogy közben megőrizzék versenyképességüket.

A munkaerő-közvetítői oldalról az a tapasztalat hangzott el, hogy a munkavállaló megszerzésében és megtartásában eddig vonzó volt, ha egy vállalkozás a minimálbér fölötti fizetést kínált. A pandémia után ismét megindult a munkaerő kiáramlása külföldre, a keleti országrészből pedig a nyugati országrészbe.

Országos átlag feletti növekedés

Folyamatosan csökken a munkára fogható inaktívak száma, a tapasztalt munkaerő lojalitásának fenntartása így egyre fontosabb a kiszámítható vállalati működés szempontjából.

Ennek felismerése különösen azért fontos, mert az utóbbi években folyamatosan csökkent a bérek közötti különbség a magyarországi régiók között.

A KSH legfrissebb adatai szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó és nettó átlagkeresete 2021 első fél évében egyaránt 11 százalékkal múlta felül a 2020. első félévit, folytatva a korábbi időszakok emelkedő tendenciáját. A növekedés üteme meghaladta az országos átlagot, egyben a megyék és a főváros körében az egyik legmagasabb volt. Az átlagkereset a fizikai foglalkozásúaknál 10, a szellemieknél 11 százalékkal nőtt, ennek eredményeként az előbbiek átlagosan bruttó 254, az utóbbiak 447 ezer forintot kerestek.