2021.07.27. 20:00
Itt a repcehatás a költségekben
A felvásárlási árak jelentős növekedése hatással lesz egyes élelmiszertermékekre, az üzemanyaggyártásra, a gyógyszer- és szépségiparra.
20200708 Taktaharkány, Tiszalúc fotó: Ádám János ÁJ Észak-Magyarország Recre aratás illusztráció.
Forrás: ÉM-Archív
Fotó: Ádám János
Húszezer forint fölé kúszott mázsánként a repcemag felvásárlási ára a betakarítás vége felé, ami a márciusban szerződött árnál már most mintegy 20 százalékkal magasabb. Az árfelhajtó kereslet a termelők számára jó hír, akiket a jobban kifizetődő termesztés akár a termőterületek átmeneti növelésére inspirálhat. Rossz viszont az élelmiszergyártóknak, a biodízel-előállítóknak, a gyógyszergyártóknak, de még a kozmetikai iparnak is, ahol a repceolaj számos termék alapanyagának számít. Csak idő kérdése, hogy a repcemag árának emelkedése mikor jelenik majd meg a termékek végfelhasználói árában.
Globális összefüggések
A klasszikus szántóföldi termények, a búza, a kukorica és a napraforgó ára folyamatosan emelkedett az elmúlt egy évben, de egyik sem olyan mértékben, mint a repcéé, ami iránt 2021 nyarára az átlagot meghaladóan ugrott meg a kereslet. Olyan árakat kínálnak a felvásárlók, amit a termelők még soha nem tapasztaltak. A jelenlegi ajánlatok meghaladják mázsánként a 20 ezer forintot, ami közel 20 százalékkal magasabb a márciusban, még a betakarítás előtt ajánlott 17 ezer 500 forintos árnál – tudtuk meg Taskó Józseftől, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnökétől.
A repce jelentős drágulása mögött alapvetően összetett globális okok állnak – fogalmazták meg a területre rálátó szakértők. Többek között az, hogy Kína jelentős mértékben növelte a terményfelvásárlásait, készletezési politikájának pedig világszinten árfelhajtó hatása van. Piaci zavart okoz emellett, hogy a jelentős repcetermesztőnek számító Kanadában a szárazabb időjárás miatt várhatóan kevesebb lesz a termés, ami ugyancsak drágulást vetít előre.
A felvásárlópiac nehézségekre számít, ezért ahhoz igazodva igyekszik beárazni a terményt – fogalmazta meg a portfolio.hu-nak nyilatkozó Raskó György agárközgazdász.
Szerinte ugyancsak az ár emelkedésének irányába hat, hogy néhány hónap alatt az étolaj kirívó mértékben drágult. Egy év alatt pedig több mint negyedével, átlagosan 25,5 százalékkal kell többet fizetni érte a KSH júniusi gyorsjelentése szerint.
A jelenség további okaként a kőolaj drágulását nevezte meg a szakember, utalva arra, hogy ilyen időszakokban a bioüzemanyagok alapanyagaként is használt olajnövények kereslete megélénkül. (Az előírások szerint például az unióban forgalomba kerülő dízel üzemanyag 7 százalékának kell megújuló forrásból előállított biodízelből állnia.)
Az időjárás szabályoz
Az árdrágulás vélhetően nem hagyja érintetlenül a haszonállattartást sem – erre már Taskó József, az agrárgazdasági kamara megyei elnöke hívta fel a figyelmet. A repceolaj-előállítás mellékterméke, a magok kipréselése után fennmaradó repcepogácsa és a repcedara fontos fehérjeforrás, jelentős szerepe van a takarmányozásban. Ha azonban a takarmány-előállítás ezen alkotóeleme a repce árával egyenes arányban emelkedik, az az állattartás költségeit is növeli majd.
Az időjárás a hazai repcetermés idei alakulását is jelentősen befolyásolta. Ahol tavaly az aszályos időszakban nem tudott időben kikelni a mag, ott egyértelműen gyengébbek lettek a terméseredmények. De rontotta az idei terméskilátásokat az áprilisi fagy is.
A hamarosan véget érő betakarítás során mindenesetre 28-30 mázsa körül alakul a hektáronkénti átlag Borsod-Abaúj-Zemplénben, ahol idén mintegy 25 ezer hektáron termesztettek repcét – tudtuk meg Taskó Józseftől. Ez a mennyiség kismértékben marad el a kedvező körülmények között betakarítható 30-35 mázsás átlagtól. A vetésterület azonban némileg csökkent a megyében, amit azzal magyaráz az elnök, hogy az előző nyár végi szárazság miatt nem tudtak kellő minőségű magágyat kialakítani nagyobb területen a termesztéshez. A repce a vetésforgóba nagyon jól beilleszthető, és egy hektárra vetítve jobb bevételt tud produkálni, mint más növénykultúra – világosított fel Taskó József.
Megosztott nyereség
Hátránya azonban, hogy más haszonnövényekkel szemben erőteljesebb a növényvédelmi szükséglete. A repce virágzó kultúra, rengeteg rovarkártevője van, így ha nem hatékony ellenük a védekezés, akár 60-70 százalékkal is kevesebb termést lehet elérni ugyanarról a területről. A vegyszerezést viszont környezetvédelmi elvekre hivatkozva egyre erőteljesebben korlátozza az unió. Hatékony szereket vontak ki a piacról, amely tendencia vélhetően folytatódni fog. Ennek viszont az lesz a következménye, hogy a csökkenő termésátlagok miatt az étolaj ára tovább fog emelkedni – vélte.
A jelenlegi keresletre tekintettel várhatóan nagyobb területen vetnek majd az idén repcét, ha az időjárás is kedvezően alakul. Az előző évnél közel 40 százalékkal magasabb áron ugyanis az átlagosnál is kifizetődőbb a termesztés, ám a termésmennyiség növelésének akadálya lehet, ha a növényvédelem kérdését nem sikerül megnyugtató módon megoldani.
Termelői szempontból azonban azt a tapasztalatát osztotta meg, mely szerint ha egy termény jövedelmezősége emelkedik, akkor azzal együtt növekszik a termesztésben felhasznált anyagok, a vetőmag, a műtrágya, a vegyszer ára is. A termelők nyeresége így tovább osztódik a háttéripar felé.