Drágulás minden téren

2021.07.27. 20:00

Itt a repcehatás a költségekben

A felvásárlási árak jelentős növekedése hatással lesz egyes élelmiszertermékekre, az üzemanyaggyártásra, a gyógyszer- és szépségiparra.

20200708 Taktaharkány, Tiszalúc fotó: Ádám János ÁJ Észak-Magyarország Recre aratás illusztráció.

Forrás: ÉM-Archív

Fotó: Ádám János

Húszezer forint fölé kúszott má­zsánként a repcemag felvásárlási ára a betakarítás vége felé, ami a márciusban szerződött árnál már most mintegy 20 százalékkal magasabb. Az árfelhajtó kereslet a termelők számára jó hír, akiket a jobban kifizetődő termesztés akár a termőterületek átmeneti növelésére inspirálhat. Rossz viszont az élelmiszergyártóknak, a biodízel-előállítóknak, a gyógyszergyártóknak, de még a kozmetikai iparnak is, ahol a repceolaj számos termék alapanyagának számít. Csak idő kérdése, hogy a repcemag árának emelkedése mikor jelenik majd meg a termékek végfelhasználói árában.

Globális összefüggések

A klasszikus szántóföldi termények, a búza, a kukorica és a napraforgó ára folyamatosan emelkedett az elmúlt egy évben, de egyik sem olyan mértékben, mint a repcéé, ami iránt 2021 nyarára az átlagot meghaladóan ugrott meg a kereslet. Olyan árakat kínálnak a felvásárlók, amit a termelők még soha nem tapasztaltak. A jelenlegi ajánlatok meghaladják mázsánként a 20 ezer forintot, ami közel 20 százalékkal magasabb a márciusban, még a betakarítás előtt ajánlott 17 ezer 500 forintos árnál – tudtuk meg Taskó Józseftől, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnökétől.

A repce jelentős drágulása mögött alapvetően összetett globális okok állnak – fogalmazták meg a területre rálátó szakértők. Többek között az, hogy Kína jelentős mértékben növelte a terményfelvásárlásait, készletezési politikájának pedig világszinten árfelhajtó hatása van. Piaci zavart okoz emellett, hogy a jelentős repcetermesztőnek számító Kanadában a szárazabb időjárás miatt várhatóan kevesebb lesz a termés, ami ugyancsak drágulást vetít előre.

A felvásárlópiac nehézségekre számít, ezért ahhoz igazodva igyekszik beárazni a terményt – fogalmazta meg a portfolio.hu-nak nyilatkozó Raskó György agárközgazdász.

Szerinte ugyancsak az ár emelkedésének irányába hat, hogy néhány hónap alatt az étolaj kirívó mértékben drágult. Egy év alatt pedig több mint negyedével, ­átlagosan 25,5 százalékkal kell többet fizetni érte a KSH júniusi gyorsjelentése szerint.

A jelenség további okaként a kőolaj drágulását nevezte meg a szakember, utalva arra, hogy ilyen időszakokban a bioüzemanyagok alapanyagaként is használt olajnövények kereslete megélénkül. (Az előírások szerint például az unióban forgalomba kerülő dízel üzemanyag 7 százalékának kell megújuló forrásból előállított biodízelből állnia.)

Az időjárás szabályoz

Az árdrágulás vélhetően nem hagyja érintetlenül a haszonállattartást sem – erre már Taskó József, az agrárgazdasági kamara megyei elnöke hívta fel a figyelmet. A repceolaj-előállítás mellékterméke, a magok kipréselése után fennmaradó repcepogácsa és a repcedara fontos fehérjeforrás, jelentős szerepe van a takarmányozásban. Ha azonban a takarmány-előállítás ezen alkotóeleme a repce árával egyenes arányban emelkedik, az az állattartás költségeit is növeli majd.

Az időjárás a hazai repcetermés idei alakulását is jelentősen befolyásolta. Ahol tavaly az aszályos időszakban nem tudott időben kikelni a mag, ott egyértelműen gyengébbek lettek a terméseredmények. De rontotta az idei terméskilátásokat az áprilisi fagy is.

A hamarosan véget érő betakarítás során mindenesetre 28-30 mázsa körül alakul a hektáronkénti átlag Borsod-Abaúj-Zemplénben, ahol idén mintegy 25 ezer hektáron termesztettek repcét – tudtuk meg Taskó Józseftől. Ez a mennyiség kismértékben marad el a kedvező körülmények között betakarítható 30-35 mázsás átlagtól. A vetésterület azonban némileg csökkent a megyében, amit azzal magyaráz az elnök, hogy az előző nyár végi szárazság miatt nem tudtak kellő minőségű magágyat kialakítani nagyobb területen a termesztéshez. A repce a vetésforgóba nagyon jól beilleszthető, és egy hektárra vetítve jobb bevételt tud produkálni, mint más növénykultúra – világosított fel Taskó József.

Megosztott nyereség

Hátránya azonban, hogy más haszonnövényekkel szemben erőteljesebb a növényvédelmi szükséglete. A repce virágzó kultúra, rengeteg rovarkártevője van, így ha nem hatékony ellenük a védekezés, akár 60-70 százalékkal is kevesebb termést lehet elérni ugyanarról a területről. A vegyszerezést viszont környezetvédelmi elvekre hivatkozva egyre erőteljesebben korlátozza az unió. Hatékony szereket vontak ki a piacról, amely tendencia vélhetően folytatódni fog. Ennek viszont az lesz a következménye, hogy a csökkenő ­termésátlagok miatt az étolaj ára tovább fog emelkedni – vélte.

A jelenlegi keresletre tekintettel várhatóan nagyobb területen vetnek majd az idén repcét, ha az időjárás is kedvezően alakul. Az előző évnél közel 40 százalékkal magasabb áron ugyanis az átlagosnál is kifizetődőbb a termesztés, ám a termésmennyiség növelésének akadálya lehet, ha a növényvédelem kérdését nem sikerül megnyugtató módon megoldani.

Termelői szempontból azonban azt a tapasztalatát osztotta meg, mely szerint ha egy termény jövedelmezősége emelkedik, akkor azzal együtt növekszik a termesztésben felhasznált anyagok, a vetőmag, a műtrágya, a vegyszer ára is. A termelők nyeresége így tovább osztódik a háttéripar felé.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!