Bérnövekedés a vírus előtti dinamikával

A tavalyi átlagbér-emelkedés meghaladta az idei minimálbérét, az uniós statisztika azonban hátrasorol a legkisebb bér szerint.

Méhes László

Fotó: Shutterstock

A fogyasztói árak 3,5 százalékos növekedése mellett a reálbérek 6,1 százalékkal emelkedtek 2020. első három negyedévében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemrégiben közzétett adatai alapján. A minimálbér 4 százalékos idei emelkedése nem éri el ezt a szintet, így e tekintetben Magyarország továbbra is sereghajtó az Európai Unióban. Ennek megítéléséhez az Eurostat adatai nem adnak világos és egyértelmű támpontot.

Információ és kommunikáció

Magyarországon a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagosan bruttó 395 ezer forintot kerestek a KSH nemrégiben kiadott, a 2020. év első három negyedévét összesítő adatai szerint. A kedvezmények nélkül ez nettó 262 700 forint volt, ami 9,8 százalékkal több az előző év azonos időszakánál, míg a kedvezményeket is figyelembe véve 271 500 forintot ért el az átlagkereset, 10 százalékkal többet a 2019. január–szeptemberinél.

A bérek növekedése novemberben tovább folytatódott, és megközelítőleg tartotta a vírus előtti dinamikát – értékelte a Takarékbank vezető elemzője, Horvát András, aki szerint 2016 óta 58,2 százalékot tesz ki a rendszeres bérek növekedése. Az elemző beszámolt arról, hogy 2020 novemberében – a bizonyos ágazatokban szokásos, jelentős bónuszfizetéseknek köszönhetően – a bruttó átlagbér elérte a 438 200 forintot, a nettó átlagkereset ennek megfelelően 300 200 forinton állt. A közfoglalkoztatásban elérhető bérek nélkül a nemzetgazdasági bruttó átlagbér ennél még magasabban, 450 300 forint körül alakult.

Visszatérve a KSH adataihoz: a nemzetgazdasági ágak kereseti rangsorában változatlanul az információ és kommunikáció, valamint a pénzügyi szolgáltatás területén dolgozók vezetnek (444 300 és 468 800 forint nettó fizetéssel), míg a legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatásban és a vendéglátásban (166 200 forint), valamint az egészségügyi, szociális ellátásban (196 700 forint) alkalmazottak keresnek. A képet árnyalja, hogy a közfoglalkoztatás jelentős része ez utóbbi területen valósult meg, az itt foglalkoztatottak bére nélkül számolva a terület átlaga nettó 250 600 forint lenne.

Uniós minimum

Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat szinte a KSH-val egy időben adta ki a tagországok minimálbéreinek alakulásáról szóló jelentését, amelyben a tíz legalacsonyabb minimálbérű országok közé sorolták hazánkat. Az összegzés szerint Magyarország az utolsó előtti helyre került, a csoport utolsó (332 euró) és első (642 euró) tagja között közel kétszeres a különbség. A magas minimálbért közlő országok között Franciaország volt az utolsó 2021. január 1-jén (1555 euró), míg közel 700- zal többet jelentettek az első helyre sorolt Luxemburgban (2202 euró). Az Eurostat euróban számolt bruttó minimálbér-statisztikája azonban számos kérdésre nem ad választ. Ilyen például a bruttó minimálbért érintő, országonként eltérő jövedelemadó-terhelés vagy a minimálbér vásárlóerejének összehasonlítása. A háztartások végső fogyasztásáról közölt grafikon szerint ugyanis Magyarország már a csoportja középmezőnyébe került, és Bulgárián túl megelőzte Lettországot, Szlovákiát és Észtországot is.

A jövedelmi viszonyok megítélésében fontos mutató az átlagbér és a minimálbér egymáshoz viszonyított aránya is. Hazánkban tavaly a minimálbér az átlagbér 40 százalékát tette ki, e szerint az alkalmazásban állóknak 60 százalékkal magasabb volt a fizetésük.

Országonként eltérőek

Mindehhez hozzá kell tenni, hogy Európában országonként eltérőek a munkaerőpiaci szabályozások. Másokkal ellentétben Magyarországon meghatározzák a szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók garantált bérminimumát (jelenleg ez 219 ezer forint), ami nagyságrendileg több embert érint, mint a kötelező legkisebb bér.

Az európai minimálbérről szóló statisztikai adatokkal kapcsolatban a portfolio.hu elemzője is csak annyi biztosat jegyzett meg: ha a magyar gazdaság gyorsabban tud növekedni a fejlett országoknál, akkor várhatóan a minimálbérben megfigyelhető nagy lemaradás csökkenni fog.

A tények

– Magyarországon 1989-ben vezették be a minimálbér intézményét. Mértékére a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsnak van konzultációs és javaslattételi lehetősége.

– A foglalkoztatottak átlagos létszáma 2020-ban 4 millió 460 ezer fő volt (KSHadat). A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál 1 millió ember vallott be minimálbért vagy annál kisebb jövedelmet.

– A bérek valós értékét a vásárlóerő, az úgynevezett vásárlóerő-paritás mutatja meg, amelyet mindenekelőtt az életszínvonal összehasonlítására használnak. Önmagában a bérszínvonal összehasonlítása nem veszi figyelembe például, hogy azonos termékek esetében az egyes országokban különböznek az árak.