Kettővel több tojást eszünk mint tavaly

Évente 2,3 milliárd darab tojást fogyasztanak el Magyarországon, ami egy személyre vetítve 240 darabot tesz ki – közölte a Magyar Tojóhibrid-Tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége (Tojásszövetség) a tojás világnap alkalmából. A tojás világnapját 1996 óta ünneplik. Az IEC (International Egg Commission) bécsi kongresszusán határozták el a világnap létrehozását annak érdekében, hogy a tojás jótékony hatásairól széles körben terjesszék az ismereteket. Molnár Györgyi, a szövetség titkára közölte, hogy az előrejelzések szerint a belföldön regisztrált termelésből az idén is 1,1-1,2 milliárd darab tojásra lehet számítani. A nagyüzemi tojástermelés az első fél évben 540 millió darabra csökkent a tavalyi év első hat hónapjában regisztrált 580 millió darabról – tette hozzá. A tojástermelésből származó árbevétel tavaly 23,12 milliárd forintra mérséklődött – közölte a titkár. A baromfiágazat tojástermelésből származó árbevétele már 2018-ban is csökkent, akkor 14 százalékkal, 24,8 milliárd forintra. Az elmúlt évek összfogyasztása, felhasználása nem nagyon változott, évi 2,3 milliárd darab körül alakul.

Háztájiban megéri

2014 óta folyamatos nő egy főre jutó belföldi fogyasztás. Míg a magyarok 2017-ben átlagosan 238 darab tojást fogyasztottak egy év alatt, addig tavaly már 240 darabot.

A piacon mérettől függően változik a tojás ára nagyjából a 40 forint körül ingadozik.

Katalin háztájiban foglalkozik baromfitenyésztéssel, mely csak a laikus számára nyilvánvalóan hoz kettős hasznot: a tyúkhúst és a tojást, de ez korántsem ilyen egyértelmű. Nem csak arról van szó, hogy a levágott tojó már nem tojik többet, hanem a tartástól, szaporításig eltérő a hús és a tojás „technológia”. A csibenevelés külön tudomány és az sem mindegy milyen tyúk alá rakjuk a tojásokat. Nem panaszkodik a sokéves tapasztalat és az odafigyelés még mindig hoz hasznot, de a nyomott tojásárak miatt – a fogyasztás csaknem fele importból származik – sokkal kisebb a keresmény – tudjuk meg.

Keresik

A termelői árakra jellemző, hogy az első fél év átlagára, nettó 22,96 forint volt, ami ugyan 10 százalékkal magasabb, mint a 2019 évi azonos időszakra eső átlagár, de tavaly mintegy 4 százalékos árcsökkenést könyveltek el a megelőző évhez képest. A bolti árak féléves átlagára darabonként nettó 42,19 forint volt, az emelkedés követte a termelői árak változásának arányát, azonban az idei árnövekedéssel párhuzamosan sem érte el a fogyasztói ár a 2018-as árszintet.

Szép Imre, a Tojásszövetség elnöke a koronavírus-járvány, a madárinfluenza és a hazai tojástermelés helyzetéről elmondta: az ágazat kihívásai között a nehezen járható nemzetközi határok mellett a munkaerőhiány is jelentős. Közel 600 közepes és nagyobb méretű tyúktelep és a hozzájuk tartozó csomagoló -és feldolgozóüzemek majdnem 5 ezer munkatársa dolgozott azon, hogy a hazai vásárlóknak ne kelljen lemondani a tojásról a karantén ideje alatt sem – jegyezte meg.

Tudatos vásárlás

A szövetség bemutatta edukációs kampányát is, amelyben a tojásfogyasztás előnyeire és a tudatos vásárlásra hívják fel a lakosság figyelmét. A videó alapján a boltok polcain többnyire három féle tartásból származó tojással lehet találkozni: az EU konform 3-as kódú ketreces tartás során a legalacsonyabb az ammónia és a szén-dioxid kibocsátás, ennek a legkisebb a földterület és az ivóvíz igénye, ez a tartósmód kíméli legjobban a Földet. A mélyalmos és madárházas 2-es kóddal jelölt tartás ökológiai lábnyoma már nagyobb, ahhoz pedig, hogy minden magyar fogyasztó szabadtartásból származó 1-es kódú tojást egyen, egy Pécs nagyságú területtel többet kellene a tojótyúkoknak az országból kihasítani a Tojásszövetség szerint.

Honnan jön a tojás?

A belföldi igény mintegy 50 százalékát az üzemi tojástermelés, 28 százalékát a háztáji teljesíti, 21-22 százalékát pedig az import elégíti ki. Becslések szerint a háztáji termelésből 600 millió darab tojás származik, az import 480-520 millió darab körül mozog évente.