Feltérképezik a fejlesztési zónát

A közlekedési infrastruktúra hiányosságait, a munkaerőhiányt és a fiatalok megtartásának nehézségeit említették a zempléni térség legnagyobb problémájaként azon a találkozón, amelyet az Észak-keleti Gazdaságfejlesztési Zóna stratégiai tervezési feladataihoz kapcsolódva rendeztek meg pénteken Sátoraljaújhelyen.

A fejlesztési zóna új fogalom a hazai gazdaságtervezési folyamatokban. Lényege, hogy az eltérő adottságú és fejlettségi szintű régiókban olyan átfogó fejlesztések valósuljanak meg a jövőben, amelyek a helyi hagyományokat és értékeket is magukban hordozzák.

A felzárkóztatásra váró területeket a gazdaság élénkítését támogató stratégiai programja fogja meghatározni. Ennek kidolgozásában számítanak azokra a helyi kis- és középvállalkozásokra, amelyek közül a Zemplénben az ipari ágazatban tevékenykedők foglalkoztatják a legtöbb munkavállalót. Nagyrészt nekik köszönhető, hogy a térség GDP-je a harmadik helyen áll a megyében – fogalmazta meg köszöntőjében Bágyi Péter, a rendezvényt szervező Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökségi tagja.

A fejlesztési régiók kijelölése új fejlesztési kereteket biztosít Magyarország fejlődéséhez, aminek összehangolásában hangsúlyos szerepet kapnak a megyék. Zemplén bebizonyította, hogy a világörökségi kultúrtáj mellett is létjogosultsága van az ipari termelésnek – fejtette ki Hörcsik Richárd országgyűlési képviselő. A különböző adottságú járások, települések, vidékek közötti együttműködés jelentőségét hangsúlyozva hozzátette: a 2021–2027-es uniós források hatékony felhasználása érdekében nem szabad elkövetni a korábbi hibákat.

A Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék világörökségi kultúrtájának megőrzését természetes kötelességüknek nevezte Szamosvölgyi Péter, Sátoraljaújhely polgármestere. Arra azonban felhívta a figyelmet, hogy a környéken élők legnagyobb részét az ipar foglalkoztatja.

A további fejlesztésekhez a város új, 16 hektáros ipari zónát alakított ki 550 millió forintos támogatásból a 37-es út mentén, ahol hamarosan egy 1300 négyzetméteres üzemcsarnok is épül. Erre 520 millió forintos támogatást nyertek el – egészítette ki Németh Attila, a Sátoraljaújhelyi Polgármesteri Hivatal városfejlesztési szakreferense.

Megkönnyíthetné

A közlekedési infrastruktúra hiányosságai azonban már gátolják, hogy tovább tudjanak lépni – mondta Szamosvölgyi Péter. Tavaly nyárra ugyan elkészült a Mezőzombor–Sátoraljaújhely közötti vasútvonal villamosítása, viszont a 37-es út kétszer kétsávossá alakítását egyelőre csak Szerencsig tervezik. A polgármester szorgalmazta, hogy szülessen döntés a szlovák határig tartó második ütem megvalósításáról is, amely megkönnyíthetné a vidék megközelítését.

Zemplénben, a megye más ipari központjaihoz hasonlóan, problémát jelent a munkaerő hiánya, amelyet tovább súlyosbít, hogy a fiatalokat egyre nehezebben tudják megtartani. Ennek ellensúlyozására indítottak gépész­mérnöki és egészségügyi képzést a Miskolci Egyetemmel, amelytől a helyi szakemberek számának növekedését várják.

Borsod-Abaúj-Zemplénben öt fejlesztési irányt jelöltek ki – közölte Lenártek András, a BORA 94 Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. Ezek a gazdasági versenyképesség növelését, a helyi kkv-k fejlesztését, az alacsony végzettségű munkaerő helyzetbe hozását, a károsanyag-kibocsátás csökkentését és a turisztikai szolgáltatások fejlesztését célozzák. Hangsúlyozta emellett a határ menti térségek közötti együttműködés elősegítését.

(A borítóképen: Hörcsik Richárd országgyűlési képviselő az együttműködés fontosságát hangsúlyozta)