Macskánk nem érez édeset

Ha nem figyelünk oda, cicánk könnyen ellophatja a reggeli szendvicsre feltett felvágottat, a desszertet azonban már kevésbé kell féltenünk tőle. Ennek oka igen egyszerű: a macskák nem érzik és nem is kívánják az édes ízt – számol be a hazipatika.com. 

Egyedi ízérzékelés 

Az emlősök nyelvén úgynevezett ízlelőszemölcsök, azokon ízlelőbimbók, azokon pedig receptorsejtek helyezkednek el. A receptorok sejtfelszínén pedig olyan proteinek találhatók, amelyek képesek megkötni a különféle vegyületeket, hogy aztán aktiválják a sejtek jelküldő funkcióját. Így értesül az agy arról, hogy milyen ízzel van dolgunk. 
Mi, emberek ötféle alapízt tudunk megkülönböztetni ízlelőbimbóink segítségével, így a savanyú, a keserű, a sós és az édes ízt, valamint az umamit, ami egy aminosav íze, ennek egyik jellegzetessége, hogy önmagában nem jelentkezik, viszont más ízmolekulákkal társulva fokozza azok intenzitását. Bizonyára sokan hiányolják a felsorolásból a csípőset, csakhogy az valójában nem is íz, hanem fájdalom, a csípősségért felelős vegyületek ugyanis fájdalomreceptorokhoz kötődnek. 

Fontos tápanyag

Az édes ízek érzékelését két fehérje együttesen teszi lehetővé, amik előállításához két különálló gén szükséges. Amennyiben ezek megfelelően működnek, akkor a szánkba kerülő édes vegyületekről azonnal hírt kap a központi idegrendszer, ami fontos információ, hiszen az édesség a szénhidrátban gazdag ételek jele. Márpedig a szénhidrátok rendkívül fontos tápanyagcsoportot képeznek mind a növény-, mind a mindenevők számára. 
A macskák viszont ragadozók, így kizárólag húst esznek. Napi kalóriabevitelük átlagosan 52 százaléka fehérjékből, 46 százaléka zsírokból származik a természetben, a szénhidrátok pedig csupán a fennmaradó 2 százalékot adják. Hogy ez az ok vagy a következmény-e, nem tudni biztosan, mindenesetre a macskafélék szervezete nem tudja előállítani azt a fehérjét, amelyre az édes ízek érzékeléséhez szükség lenne. 

Hosszú távon diabéteszt okozhatnak

Érdekesség, hogy eközben a macskafélék egyes húsevő rokonai, mint a hiénák és a mongúzok nem küzdenek hasonló hiányosságokkal. Mi több, a macskáknak nemcsak az ízérzékelés terén gyűlik meg a bajuk a szénhidrátokkal, hanem az emésztés során is. 
Májukban szinte teljesen hiányzik egy enzim aktivitása, amely kulcsfontosságú szerepet tölt be a szénhidrát-anyagcserében. Éppen ezért a kelleténél magasabb szénhidráttartalmú macskaeledelek hosszú távon diabéteszt okozhatnak kedvencünknél. Becslések szerint a házi macskák 0,25-1 százaléka válik cukorbeteggé élete során. Többségük ezután inzulinkezelésre is szorul.