Múltidéző – Tíz érdekesség a 92 éves Palotaszállóról, 1. rész

Tátralomnic

Nem tartozik a Palotaszálló történetéhez Tátralomnic, azonban erős hatással volt rá, ezért úgy gondoltam, említést érdemel.

Bethlen András gróf, földművelésügyi miniszter javaslatára 1892-ben létesült a település, ahol 1895-ben épült az első turistaszálló.

Bethlen 1890-ben megbízta gróf Keglevich Bélát számos üdülőtelep létesítése szempontjából lehetséges helyszín – köztük a Hámori-völgy – feltérképezésével. Így jött létre Tátralomnic és Lillafüred is.

1905-ben épült a Palota szálló a kis tátrai településen, szecessziós stílusban. A tervezői Hoepfner Guidó és Györgyi Géza voltak. Az épület a Nemzetközi Hálókocsi Társaság finanszírozásában készült el.

A trianoni „békeszerződés” elszakította tőlünk a területet, ezért merült fel egy új hasonlóan színvonalas, monumentális szálló építése valahol a hegyekben, de határainkon belül. És mert a hegyeinket is elvették, a Bükk jelentősége hatványozottan nőtt, így került kiválasztásra helyszínként a Hámori-tó körüli üdülőövezet.

A tátralomnici palota ma is szállodaként funkcionál, a Grandhotel Praha nevet viseli.

Weidlich Pál nyaralója

Még mindig ne kezdjünk el építkezni, álljunk meg egy szóra. Beszélgessünk először Miskolc egyik híres kereskedőjéről, aki miatt felépült ott a palota, ahol most áll.

Weidlich Pálról van szó, akinek nevét minden miskolci ismeri. Azt is tudják a miskolciak, hogy Weidlich úrnak volt egy nyaralója Lillafüreden, amely 1906-ban épült. Ez a nyaraló ma is áll a Hámori-tó partján, a Tókert étterem nevet viseli.

Szóval a miskolciak kedvenc kereskedője nagyon makacs ember volt, mert a tervek szerint a Palotaszálló éppen az ő nyaralója helyén épült volna fel, de ő nem engedett. Addig lobbizott, amíg az új, hatalmas palota terveit módosították, és száz méterrel arrébb építették fel.

A földmunka jóval több volt emiatt, a házak egy része eltűnt, a tulajdonosok Alsóhámorban és Diósgyőrben kaptak új lakást. Egy hegyet bontottak le az építkezés kedvéért. 4 ezer köbméter földet és robbantott sziklát hordtak el. A munkát az Erdőkincstár két mérnöke irányította, Kövess János erdőtanácsos és Osztolúczky Tibor erdőmérnök.

A Palotaszálló építése

A szálló tervei a húszas évek közepére készültek el, a terveket Lux Kálmán készítette. A Palotaszálló tervezője neoreneszánsz, Mátyás korabeli kastélyt álmodott a bükki dombokra, 46 méteres toronnyal a tetején.

A szálló szerkezetének elkészültekor úgynevezett bokrétaünnepséget tartottak, amelyre illusztris társaságot hívtak meg. A miniszterelnök ugyan nem jött el, de a jelen levő miniszterek támogatásukról biztosították a beruházást és az idegenforgalmi projektet. Még a Budapest–Miskolc-Lillafüred vasútvonal is szóba került az egyeztetések keretein belül.

„Mint egykor a fáraók parancsára, hegyeket hordtak el, alagutakat fúrtak, sziklákat fejtettek, utat vágtak a hegység sziklabércein, patakokat helyeztek át újonnan kiszakított mederbe, és építettek egy olyan monumentális palotát, ami nagyságra, szépségre és struktúrára nézve a királyi vár és az Országház után első helyen áll az országban.” (Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 7., 266. oldal)

Már a korabeli sajtó is a Bethlen-kormány legnagyobb, legmaradandóbb beruházását látta benne. 3,5 millió pengő. Elképesztő összeg volt ez akkoriban, ennyibe került a lillafüredi ékszerdoboz megépítése. A Speyer-kölcsönből volt pénz a kivitelezésére.

Az épület fő – északi – homlokzata a Hámori-tóra néz, a déli a lillafüredi völgyet pásztázza. 1929-re készen lett a nagy mű, az átadást azonban csak 1930. május elsejére tervezték Horthy Miklósra és Bethlen Istvánra is számítva. A májusi átadás elmaradt, június 8-án, pünkösdvasárnap adták át a Palotaszállót.

Épül a makadámút Lillafüredre

Telt-múlt az idő, közeledett a Palotaszálló elkészülte. Ekkor jöttek rá a kivitelezők, hogy bizony az út járhatatlan. Így hogy fognak elegáns kocsijukon feljutni a palotához az úri népek?

Ha megnézzük az építéséről készült korabeli felvételt – amely megtalálható a filmhiradokonline.hu oldalon –, akkor el tudjuk képzelni milyen nagy munkát végeztek a munkások. Érdekesség, hogy a kivitelezést egy amerikai cég végezte. De miért makadámút az új készítésű út neve?

„A makadámút tömörített kőzúzalék borítással rendelkező műút. Ez tekinthető a mai modern műutak elődjének. A névadás a feltaláló újítása előtt tiszteleg, John Loudon McAdam skót mérnök neve alapján került elnevezésre ez az úttípus. A skót John Loudon McAdamnek és így a makadámútnak is a ­szülőhazája Anglia. A bristoli kerületi útfelügyelőként tevékenykedő McAdam hosszú gyakorlati megfigyeléseire alapozta az addigi útépítési technológiai változtatást.” (utepitesakademia.hu – Makadámút)

A sajtóbemutató

A hivatalos sajtóbemutatóra 1930. június 6-án került sor, amikor a sajtó képviselőinek Mayer János földművelésügyi miniszter mutatta be az új palotát. Muszáj idéznem a Reggeli Hírlap tudósítását arról, ahogy a kisvonat befut a lillafüredi állomásra. Azt hiszem, érdemes elolvasni.

„A motorosvonat dübörögve robog ki az alagút feketén tátongó szájából. Az első kocsiban valaki elkiáltja magát: »Ott a Palotaszálló!« A világ legtapasztaltabb, már mindent látott, de azért mindent meglátó újságírói szemei fordulnak az ablak felé. A vidám beszélgetés, zsivaj elhal, a meglepetés, sőt, ennél is érdekesebb, a meghatottság csendje üli még a kocsikat. Az a látvány, amely három vagon újságíró torkán forrasztja a szót, az méltó kell hogy legyen Verescsagin, vagy Munkácsy ecsetjére.

A Bükk komor bércei közt lebukó nap utolsó sugarai táncolnak, szikráznak a lovagvár toronyának érckupoláján. A sötétedő kék égboltra élesen rajzolódnak ki a palota foszforeszkáló, merész kontúrjai. A méltóságteljes kandeláberek, a fényben úszó ablakok, a visszaverődő aranyló napsugarak pompájában villog, él a monumentális épületkolosszus, egy darab megteremtett középkor, az alkonyi sötétből elővarázsolt csodavár. A Szinva-patak fehéren hömpölygő habjain megtörik a haldokló nap, és az ezer, meg ezer villanylámpa táncoló fénye. A vibráló víz is él, vonaglik, aztán mintha hirtelen megtorpanna, visszaretten valami láthatatlan veszedelemtől, ágaskodik, tajtékozik, kilobban fénye és dübörögve rohan bele a sötétbevesző semmibe. A fenséges bérckoszorú, a vad rengeteg, a zuhataghoz vágtató hegyipatak, a Taj előcsillanó méregzöld tükre, Mátyás lovagvárának az éj sötétjére rajzolt tornya, a palota monumentális arányai, a természet és az emberi elme csodálatos fényjátéka felséges, lenyűgöző hatást gyakorol mindenkire. Olyan mesébe illő kép, amelyet lélegzetvisszafojtva szeretne az ember rögzíteni örökre. A természet kincsesháza, az emberi elme, a munka, az alkotó zsenialitás, a tudás sok-sok tényezője hozhat csak létre ilyen képet. Ilyen mindent elsöprő elementáris hatást.

A palota körül elterülő függőkertek, bástyák, várkaputornyok, lőrések minden köve, minden sziklája valami leírhatatlan impozáns hatást sugároz magából. Azt az érzést, mint amit a piramisok, a Szfinksz, az ókor kolosszális építkezései keltenek. A munka, a verejtékes, megmérhetetlen emberfeletti és mégis emberi munka hatalmas himnuszát, megrázó szimfóniáját halljuk az alkony csendjében. Felséges. Monumentális. Az emberi akarat, az emberi erő, a tervszerű, csodálatos emberi alkotásvágy diadalmas indulója.” (Reggeli Hírlap, 1930. június 8., 3. oldal, Demeter Géza: Sajtóbemutató Lillafüreden)

(Folytatjuk...)

Források

Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 3.

Déli Hírlap – 1994. december 1.

Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 7. – Lillafüred

Wikipédia – Tátralomnic-szócikk

mandadb.hu – Palota Szálloda

miskolciszemelvenyek.blog.hu – A csodálatos Palotaszálló, ,,Egy darab megteremtett középkor” – a Palotaszálló avatása, Lillafüred születése, Tíz történelmi érdekesség Lillafüredről

utepitesakademia.hu – Makadámút

Dobrossy István: A Palotaszálló és Lillafüred 75 éve