Víz jön a kipufogóból

A „vízhajtású autó” már régi találmány, de valahogy nem keltette fel az autógyártók érdeklődését. Eddig. Most, amikor kitört a legújabb forradalom a járműiparban, amely nagyjából olyan léptékű, mint amikor a képcsöves tévéket cseréltük le „laposakra”, LCD-re, plazmára és legújabban organikus LED-re, 8K felbontással. A régi ötletet újra elővették. És kiderült, hogy nem is annyira lehetetlen a megvalósítása, mint hitték. Kellett hozzá egy-két évtizednyi fejlesztés, de mára ezek a gépek már sorozatban futnak le a gyártósorokról.

Az első fecskék

A kezdeti idegenkedésnek persze volt oka. Aki látta valaha a Hindenburg nevű Zeppelin léghajó 1937-es kigyulladásának és másodpercek alatti elégésének felvételét, az tudja, hogy a hidrogéngáz rendkívül gyúlékony és robbanásveszélyes. Ahogy a hidrogénes léghajók, úgy a hidrogénes autók tervei is asztalfiókba kerültek hosszú időre. Aztán jöttek a távol-keleti autógyártók, és életet leheltek a projektbe. Megoldották az üzemanyag-tárolás biztonsági problémáit is. Kitört az elektromosjármű-láz, de nehézkesnek tűnt azok töltése. Egyrészt sokáig tart, míg egy akkumulátor feltöltődik, másrészt eleinte nem voltak közúti, nyilvános töltőhelyek sem. Szükségesnek látszott egy olyan új erőforrás, amely a járművel együtt mozog, mint a szénhidrogénekkel hajtott robbanómotorok, folyamatosan termeli az energiát, tölti az aksit és működteti a villanymotort, amit így nem kell sehol töltőre kapcsolni. És persze „tiszta”, zöld és környezetkímélő.

És mi lehet zöldebb egy motornál, amely lényegében vizet „pufog ki”? Így jött el a hidrogénes üzemanyagcellák ideje. Amely gyártók ezt felismerték, azoknak mára kész, sorozatgyárható üzemanyagcellás járműveik vannak, a személygépkocsitól a buszon át a kamionig. Ilyen úttörő gyártók a Toyota és a Hyundai. Hazájukban évek óta, nálunk az idén debütáltak az első modelljeikkel. A Toyota a Mirai fantázianevű járművel, a Hyundai a Nexó-val indított.

A hidrogénes gépekért alaphangon elkérnek 30 milliót. Bár, ha úgy vesszük, egy átlagos magyar város is tele van ma már „városi terepjárókkal” és felső kategóriás gépkocsikkal, amelyek nem olcsóbbak. Ez meg mégiscsak a csúcs. A Tesla sem raktárra gyártja a villanyautóit. Piac tehát van. És most már autó is.

A Mirai méretre a prémiumtartományba esik, és még úgy is közelíti az öt métert, hogy a Lexus LS 25 centivel megrövidített, GA-L padlólemezére építették. A luxusalapok és a különleges meghajtás a Land Cruisernél is feljebb, a Toyota portfóliójának legtetejére emeli a Mirait presztízsben és árban egyaránt. A Hyundai Nexo a második üzemanyagcellás autó a hazai kínálatban a Mirai után, ami nagyon örvendetes, hiszen így már beindul majd a verseny is, ami jó hatással lesz az árakra.

Az egyetlen gond, amit még meg kell oldani, az a hidrogéntankolás. Ma Magyarországon csak egyetlen töltőhely van, a Linde Gas budapesti telephelyén, de ha egy üzlet beindul… És most az üzemanyagcellás járműkoncepció jó üzletnek ígérkezik.

(A borítóképen: Hidrogén-üzemanyagcellák)