A régió gazdasági visszaesése inkább a mérsékeltebbek közé tartozik

„A koronavírus-járvány tavaszi, első hulláma mély és általános érvényű válságot hozott, de talán az időzítés volt a legkritikusabb, vagyis az, hogy váratlanul és gyorsan érkezett. Szinte egyik napról a másikra történt egy erőteljes megtorpanás a gazdaságban, és ez szó szerint sokkot okozott a kínálati és a keresleti oldalon is” – vélekedett kérdésünkre Katona Bence. A Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. vezérigazgatójával a válság okozta helyzetről, főként a kis- és közepes vállalkozásokat ért csapásról, a kilábalási lehetőségekről beszélgettünk. Arról is szó volt, milyen hatásfokkal működnek a társaság által indított startup- és kkv-mentőprogramok.

A koronavírus-járvány első hulláma mennyiben, milyen módon rengette meg az ágazatokat, a piacot, a hazai cégeket?

Már az első hullám is egy mély és általános érvényű válságot hozott, de talán az időzítés volt a legkritikusabb, vagyis az, hogy váratlanul és gyorsan érkezett. Szinte egyik napról a másikra történt egy erőteljes megtorpanás a gazdaságban, és ez szó szerint sokkot okozott a kínálati és a keresleti oldalon is. Minket is váratlanul ért, hiszen mára Közép-Kelet-Európa egyik legnagyobb és legaktívabb tőkefinanszírozójaként már több mint 300 cégbe fektetettünk be, és ezek között több esetben gyakorlatilag tulajdonosként is reagálnunk kellett a kialakult helyzetre. A portfóliónkban lévő vállalkozásokkal és a piaci szereplőkkel történt egyeztetések is megerősítettek abban, hogy igény van egy gyors és átfogó struktúrájú pénzügyi „védőháló” kialakítására, amit a Hiventures indíthat el. A kihívást számunkra nem a finanszírozási termékek és feltételek megalkotása jelentette, hanem inkább az, hogy olyan csomagokkal akartunk kijönni, amelyek a cégek likviditási és egyéb problémáinak kiküszöbölésére azonnali, célzott állami segítségnyújtást biztosítanak.

Voltak, vannak-e a válság hatásaiban területi különbségek az országban? Van-e kifejezetten az észak-magyarországi országrész gazdaságára jellemző momentum, jelenség?

A krízis bár minden ágazatra kiterjedt, azt lehet mondani, hogy eltérő mértékben érintette a különböző szektorokat. Például nagyon negatív hatást gyakorolt a turizmusra és vendéglátásra, valamint az autóiparra, ugyanakkor az élelmiszeripart vagy a mezőgazdaságot már kevésbé sújtotta, az internetes kereskedelem pedig valamelyest profitált is a körülmények és a fogyasztói szokások változásából. Regionálisan is megosztódott a visszaesés, így azok a régiók, amelyek gazdasága erősebben támaszkodik a súlyosan érintett szektorokra, nagyobb visszaesést voltak kénytelenek elkönyvelni. Összességében az Észak-Magyarország régió visszaesése arányaiban a mérsékeltebbek közé tartozik országos összehasonlításban.

Milyen helyzetet alakított ki a gazdaságban a második hullám? Vannak-e markáns különbségek az első és második hullám gazdasági hatásai között?

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a járvány második hullámában még erősebb gazdasági visszaesést élünk meg és egy elhúzódó kilábalás vár ránk. Mint azt említettem, vannak viszont olyan szektorok is, ahol az átalakult fogyasztói szokások miatt megerősödtek és fejlődtek a vállalkozások, mint például az online kereskedelem vagy az otthoni munkavégzést, tanulást támogató digitális technológiák. Ha csak a kis- és közepes vállalkozásokat nézzük, tapasztalataink szerint sokkal általánosabb a válság, kevés a nyertes. A legtöbb ágazat teljesítménye tavaszhoz képest tovább csökkent. A hagyományos vállalkozások nagy részére inkább az igaz, hogy likviditási vagy ellátási lánchoz kapcsolódó problémákkal találták szemben magukat, árbevételeik visszaestek, tartalékaik nagyobbik részét felélték. A likviditási problémákat pedig a kiadások csökkentésével és akár kulcsmunkavállalók elbocsátásával próbálták meg orvosolni. Bár több jó kárenyhítő garancia és hitelprogram indult, azonban számos olyan céggel találkozunk, akik a banki oldalról elérték már a finanszírozási plafonjukat, így ezekben a programokban nem, vagy csak részben tudnak részt venni.

A Hiventures által tavasszal elindított, levezényelt startup-, illetve kkv-mentőcsomag, hogyan segített a vállalkozásoknak. Van-e sikertörténet, különösen sikeres cég, amely igénybe vette a segítséget?

Az érdeklődés tavasz óta folyamatosan nagy és egyre növekszik mind a startup-, mind a kkv-mentőprogramjaink iránt, mi pedig egy felkészült szakértői csapattal, átalakított folyamatokkal és gyors, 30 munkanapos átfutási idővel állunk a bajba jutott cégek rendelkezésére. A mentőcsomagokat igénybe vevők között találunk például agrárinnováció, szórakoztatóipar, egészségügy területén működő cégeket, de számos gyártóiparban tevékenykedő vagy annak digitalizációjával foglalkozó vállalkozás is van köztük. Utóbbira példa egy olyan portfóliónkban lévő kft., amely az egyedi gyártású bútor piacdigitalizációjának úttörője. A cég korábban 125 millió forint forrást kapott angyalbefektetőktől, ami most további 100 millió forinttal egészült ki a Hiventures tőkefinanszírozásaként. Az általunk biztosított finanszírozással a csapat lehetőséget kapott, hogy stabilitását helyreállítsa és folytassa azt a munkát, mely során több nemzetközileg elismert és nagy forgalmat bonyolító bútorgyártóval is együtt dolgozik. Sikertörténetként említeném még meg azt a társaságot, aki a járvány ellenére ért el hazai és nemzetközi sikereket. A rendszerfüggetlen okosotthon megoldásokat kidolgozó és telepítő vállalkozás a startupmentő befektetési programunk keretében kapott 150 millió forint tőkefinanszírozást.

Van-e Borsod-Abaúj-Zemplén megyei cég a segítséget sikerrel alkalmazók között?

Igen, az Észak- és Kelet-Magyarország régió az egyik legaktívabb az érdeklődőink között. A kollégák gyakran tárgyalnak miskolci, debreceni vagy nyíregyházi cégekkel. Az egyik generációváltó ügyletünk, amit a napokban zárunk, például miskolci székhelyű. Egy több száz főt foglalkoztató gyártó cégről van szó, amelynek 65 év feletti tulajdonosai adják el a vállalkozásukat ambiciózus, fiatal, magyar magánszemély-tulajdonosoknak, akik viszik tovább ezt a jól felépített céget változatlanul.

Mennyiben más a mostani helyzet a tavaszihoz képest a program szempontjából? A második, most elindított mentőprogram miben különbözik az elsőtől? Mik a tapasztalataik ebben?

Eddig a startup- és a kkv-mentőcsomagokról esett szó, ám már tavasz óta a nagyvállalatoknak is rendelkezésére állunk. Az őket célzó, szintén április óta elérhető mentőprogramunk keretében olyan nehéz pénzügyi helyzetbe került cégeknek tudunk a stabilitásuk helyreállításához forrást biztosítani, amelyek a válságot megelőzően jól működtek. Célunk átmeneti levegőhöz juttatni a vezetést, mely idő alatt a tulajdonosok, a menedzsment átgondolhatják a működést, hogy az értéket képviselő cég ne menjen csődbe, az ott dolgozók ne veszítsék el az állásukat. Novemberben a nagyvállalatokat célzó programunk bővült ki, mivel Magyarországon elsőként és egyedüliként felhatalmazást kaptunk arra, hogy szükség esetén forrást biztosítsunk olyan nemzetgazdasági szempontból kulcsfontosságú vállalatoknak is, amelyeket a válság annyira mélyen érint, hogy működésük fenntartásához állami segítség szükséges. Olyan társaságokról lehet itt szó, akik például a lakosság ellátásában fontos energetikai vagy a gyógyszerészeti szektorban tevékenykednek. Fontos, hogy a gyors segítséget jelentő mentőprogramok mellett beszéljünk arról is, hogyan tudjuk a jövőt, a válság utáni időszakot támogatni. Például, ha valamelyik vállalat előtt lehetőség nyílik arra, hogy úgy növekedjen, hogy ingatlant vásárol vagy egy másik céget olvaszt magába, tőkeágon mi segíteni tudjuk. Küldetésünk, hogy ha egy magyar cég eladóvá válik, amelyben értékes eszköz vagy tudás, értékes szabadalom vagy munkaerő van, azt ne határon túli befektetők, hanem magyar vállalatok vásárolják fel, így hazai kézben maradjon. Érdemes megismerni a Hiventures tőkefinanszírozási programjait akkor is, amikor csak beruházásról van szó, és az valamiért nem finanszírozható kizárólag önerőből és hitelből.

Mely ágazatokból várnak jelentkezőket? Milyen jelentkezési hajlandóságra számítanak?

A lehető legszélesebb körű elérés biztosítása volt a célunk az új mentőtermékünknél, ezért ágazati megkötés, iparági korlát nélkül tudjuk a jelentkezéseket fogadni. Bízunk abban, hogy minél kevesebben kerülnek olyan a helyzetbe, hogy szükségük legyen erre a mentőprogramra, azonban, ha működésük mégis veszélybe kerül, ami közvetlenül érintené a munkahelyeket, akkor akár jelentős összeggel, tőke, illetve tulajdonosi kölcsön formájában is tudunk forrást biztosítani.

Miért érdemes a talpra álláshoz a hitel mellett tőkefinanszírozást is igénybe venni?

A vállalkozások, ha kapnak is hitelt, az nem akkora összegű, mint amekkorára a talpra álláshoz szükségük lenne, és ha a gazdasági kilábalás egy hosszan elnyúló folyamattá válik, akkor a törlesztőrészletek fizetése egy komoly pénzügyi nyomást helyezhet a vállalkozásokra. A tőkefinanszírozás legnagyobb előnye, hogy türelmes. Nincs visszafizetési kényszer, nincs gyorsan megjelenő és rendszeres törlesztési kényszer a tőkefinanszírozás esetében, hanem akár egy összegben is törleszthető, amikor a cég helyreállt és a működése már megengedi a pénzkiáramlást.

A Hiventuresről

– A Hiventures küldetése, hogy segítse a jelen és jövő innovatív elképzeléseit, és ezzel hozzájáruljon egy fenntartható és értékteremtő startup-, kkv- és nagyvállalati ökoszisztéma kialakulásához Magyarországon.

– Állami tulajdonú kockázati tőketársaságként, valamint az MFB Csoport tagjaként európai uniós és saját forrásból, tőkével segítik a teljes magyar vállalkozói ökoszisztémát, finanszírozást biztosítva az ötletfázistól egészen a nagyvállalati beruházásokig.

– Folyamataikban szakmai támogatóik a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, valamint a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. Tevékenységük során törekednek hosszú távú, stratégiai együttműködéseket kialakítani a hazai, illetve régiós startup-, kkv- és nagyvállalati ökoszisztéma szereplőivel, kiterjedt mentorhálózatukkal folyamatos szakmai támaszt nyújtanak az inkubációs fázisban lévő támogatott vállalkozásaink számára.

– A Hiventures működésével hozzájárul a hazai vállalkozásalapítás ösztönzéséhez, startupközösség és -piac edukálásához, a fiatal tehetségek kibontakozásához, a magyar vállalkozások hazai és külföldi terjeszkedéséhez, valamint Magyarország hazai és nemzetközi versenyképességének növeléséhez.

(A borítóképen: Katona Bence: „Az Észak- és Kelet-Magyarország régió az egyik legaktívabb az érdeklődőink között...”)