Mindegyik munkakutya más, nincs két egyforma

Nemrégen újabb kutyás járőrök tettek eredményes vizsgát a Miskolci Önkormányzati Rendészetnél. Felkészítésük során a Spider Miskolci Speciális és Felderítő Mentőcsoport képzését vették igénybe, amelynek a másik profilja a mentőkutyák nevelése. Az őrző-védő feladatra és a mentésre felkészített munkakutyák jellemének, oktatásának különbségeiről beszélgettünk Lehoczki Lászlóval, a Spider Mentőcsoport vezetőjével.

A kapcsolat a legfontosabb

– A munkakutyáknak több válfaja van, a kábítószer- vagy robbanószer-keresőtől, illetve őrző-védőtől és jelzőkutyától kezdve a vakvezetőn és terápiás eben át a mentőkutyáig – sorolta Lehoczki László. – A mi kiképzési módszereink minden esetben a kutya és az ember kapcsolatán alapulnak, amelynek során az állat reflexeire alapozunk. Már kölyökkortól kezdve arra törekszünk, hogy az eb mindenben kövesse az embert, és figyeljen rá. A gazdi vagy kutyavezető csak akkor tud eredményesen kommunikálni a kutyával, ha őt tekinti falkavezérnek. Fontos tudatosítani, hogy az eb akkor is egy állat marad, hogyha ölebként tartják.

A fajtajellegből eredő testalkat és temperamentum meghatározza, hogy egy kutyát milyen feladatra lehet kiképezni.

– A mentőkutyák esetében a leglényegesebb a kifinomult szaglás használata a munka során és a teljes agressziómentesség. Ezzel szemben az őrző-védő kutyák feladatai a testi erőre épülnek, kiképzésük a zsákmányszerzést használja ki. A németjuhászok, rottweilerek és schnauzerek például járőrözésre és személyvédelemre kiválóan alkalmasak.

Az idősebb is tanít

Megtudtuk a szakembertől azt is, hogy a magyar pásztorfajták között inkább jelzőkutyákkal találkozunk, amelyek a területet és a gazdát is védik.

– A kiképzés során a meglévő képességeket igyekszünk szabályozni vezény­szavakkal. Mindkét esetben az a legeredményesebb, hogyha egy idősebb munkakutya mellé állítjuk oda a kölyköt, mert egy másik állattól sokkal hatékonyabban tanul. Általában másfél éves korban már vizsgáztatjuk a hat hónapos koruktól képzett őrző-védő kutyákat. A vizsgán ellenőrizzük a fegyelmüket, az élelemmegtagadást idegentől, az ügyességet, és hogy bizonyos szituációkban hogyan reagálnak – mondta a Spider Mentőcsoport vezetője.

Sok múlik a szocializáción

A kutya viselkedését egyértelműen meghatározza, hogy milyen közegben nevelkedett.

– Az engedelmesség minden esetben a szocializáció függvénye. Fontos lenne, hogy aki úgy dönt, hogy őrző-védő kutyát szeretne, előtte legalább tegyen le egy elméleti vizsgát. Azokat a kutyákat, amelyek vérengzővé válnak, eleve úgy tenyésztették, hogy a másik állatot ellenségnek tekintsék. Az ebek észlelik az emberek testbeszédéből, hogyha támadólag akarnak fellépni, illetve bizonytalanok. A félelemnek biológiai jelei is vannak. A kiképzett őrző-védő kutya szájkosár nélkül fegyvernek minősül, mert 150–200 kiloponddal is képes harapni, de a tetteiért mindig a gazdája felel. Ugyanabban a szituációban egy mentőkutya egészen másképpen fog viselkedni. Belőlük teljesen kiöljük a házőrzői ösztönöket azért, hogy ha menteni kell, ne okozzanak sérülést a bajba jutottnak. Viszont az esetek nagyobb részében ők inkább csak keresnek – ismertette a szakember.

(A borítóképen: Egy frissen levizsgázott rendőrkutya)