Nem csak kilövik a vadakat, óvják is

A vadász elsősorban természetvédő és vadóvó, -szerető ember, nem csupán egy puskás valaki, aki mindössze a zsákmány elejtésében talál élményt – fogalmazza meg a vadászhivatás lényegét Tóth Á. Dénes megyei fővadász.

– Nem is gondolná a közvélemény, hogy milyen jelentős feladatokat látunk el a vadállomány fenntartása, megmentése, sok esetben nevelése és bővítése terén: azt szoktuk mondani, hogy a legnagyobb számú természetvédő csapat a vadászoké, hiszen nap mint nap kint vagyunk az erdőben – tette hozzá dr. Székely László, az Észak-magyarországi Vadászszövetség elnöke, aki azt is elmondta, hogy Magyarországon a fácán- és apróvadállomány lassan eltűnik; változnak az élőhelyek, sokszor probléma, hogy nincsenek meg a természetes környezetben élő vadfajok számára szükséges életfeltételek. Ez pedig újabb kihívás elé állítja a vadászokat, akik az élőhelyek alakításával – akár vadgazdálkodási pályázatok segítségével – sokat tesznek az élőhelyek bővítéséért.

Összetett munka

Valamennyi vad esetében – az egész év során – megfelelő módon kell az etetéssel is foglalkozni. Az etetők arra szolgálnak, hogy azt az összetételű táplálékot – függetlenül attól, hogy éppen milyenek az egyéb életfeltételek – biztosítsák az állatok számára, amely szükséges a növekedéshez, fejlődéshez.

Valamennyi vadászterületen nagy jelentőségű művelet például a só kirakása – mivel a környezetben ezt az állat nehezen találja meg. Ez a csontfejlődés, a nagyvadaknál pedig az agancsfejlődés szempontjából elengedhetetlen dolog.

Természetesnek számít, hogy a vadászterületen több helyen is sózók vannak – ezek kihelyezése is a vadászmunka szerves részének számít. Ősszel feltöltik a vadetetőket szálas takarmánnyal, sőt, nagy hó idején munkagépekkel takarítják le a vadetetők környékét, hogy az állat oda tudjon férni. Ez a pár vadóvó feladat is rámutat arra, hogy a vadásztársaságok milyen összetett munkát végeznek – még ha nagy része ennek nem is jelenik meg a közvélemény előtt.

– Ezek természetes dolgai egy vadásznak, viszont nem olyan látványosak, mint egy kilövés vagy a zsigerelés, ami hamarabb felkelti a figyelmét az embereknek, ha képen, videófelvételen találkoznak vele – véli dr. Székely László, aki hozzáteszi, a vadállományt muszáj szabályozni.

Ki vadászhat?

A megyében működő vadgazdálkodók érdekvédelmi szervezetének, az Észak-magyarországi Vadászszövetségnek jelenleg 93 tagtársasága van. A szövetség harminc éve működik ebben a szervezeti formában; nem kötelező, hanem önkéntes tagsági rendszerrel. Emellett van a térségben az Országos Magyar Vadászkamarának egy megyei szervezete, amelynek – a törvény értelmében – minden, a megyében érvényes lakcímmel rendelkező vadász a tagja: kamarai tagság nélkül vadászjegyet és vadászati célú fegyvertartási engedélyt sem kaphat senki. A vadászati jog a földtulajdonosoké: vagy haszonbérbe adják ezt, vagy saját maguk gyakorolják. A törvény előírása szerint alakulni kell egy olyan társaságnak, ami a vadászati tevékenységeket megfelelően tudja működtetni.

– Ahhoz, hogy Magyarország területén vadászni lehessen, évente kell a vadászjegyeket megújítani a kamaránál – magyarázza dr. Székely László. – Az új vadászok a kötelező tanfolyam elvégzése és az ezt követő vizsga letétele után kaphatnak ilyen jegyet. A szükséges papírokkal rendelkező vadász sem pufogtathat bármikor bármire: szigorú előírásokhoz kötik az elejtést – világosít fel minket Tóth Á. Dénes.

– A kamara és a szövetség is érdekképviseleti szervezet, melyek mellett létezik egy harmadik szerv, a vadászati hatóság, ami felügyeleti feladatokat lát el: többek között engedélyezi minden társaságnak és vadászatra jogosult személynek, hogy mit ejthet el. Ez biztosítja, hogy megfelelő módon folyjon a vadászat: nem úgy történik, hogy egy vadásztársaság elgondolja, kilő száz vaddisznót, hanem adott, hogy egy évben hány vaddisznót, gímszarvast, őzet, egyéb állatot ejthetnek el.

Azt is meghatározzák, hogy ebből a számból hány példány lehet fiatal, középkorú, idős. Trófeás vadnál, például gímszarvasnál az is kikötés, hogy az elejtettek közül hány és milyen korú állat lehet bika, mennyi lehet a tehén és a borjú. Mindezt egy vadgazdálkodási tervben rögzítik. Az ebben megszabott mennyiség után adják ki az úgynevezett vadazonosító jeleket: ez egy, a nagyvadfajok megjelölésére szolgáló sorszámozott, egyszer használatos zárású, vadászati évenként eltérő színű, dátumjelzéssel ellátott műanyag szalag, amit a birtokbavételét követően az állat hátsó lábán azonnal be kell helyezni.

Megcsillan a szépsége is

Újonnan induló sorozatunkban megyénk vadászatának szervezeteit, arculatát, tradícióit mutatjuk be olvasóinknak. Nemcsak tanúságos információkat, érdekességeket és híreket szeretnénk összegyűjteni, de olyan cikkeket és történeteket is szándékunkban áll megjelentetni, amikben megcsillan a sportcélú és hivatásos vadászat szépsége, múltja, de a jelen kihívásai is feltűnnek.

(A borítóképen: Vadászaton: nem mindegy, hogy mit, mennyit és mikor lő a vadász)