Egyszerűségében is finom süti a mézes

A mézeskalács különféle fajtáit akár már adventkor is fogyaszthatjuk mint teasüteményt. Egy többgenerációs miskolci család háziasszonya mesélt arról, hogyan örökölte meg felmenőitől a karácsonyi desszertek receptjét, és milyen emlékei kötődnek a tipikus édességek készítéséhez.

– Nálunk a karácsony elmaradhatatlan darabja a házi készítésű mézeskalács, amit otthon mi csak mézesnek hívunk. Még a nagymamámtól tanultam meg a receptet, amikor a Győri kapuban együtt lakott a nagycsalád. Szív, csillag, kör és karácsonyfa alakú formái voltak, amikkel kiszaggatta a tésztát. Ezek a mai napig ránk maradtak, de vásároltunk hozzá újakat is – emlékezik Lőrincz Katalin.

Keményen az igazi

A sütemény különleges állagáról is megtudtunk néhány titkot.

– Onnan lehet tudni, hogy a mézes jól sikerült, ha elég kemény, mert általában később megpuhul. Tulajdonképpen sütés után egy-két hét múlva a legfinomabb a süti, de akár hónapokig eláll. A férjem egyik kedvence volt már egyetemista korában is. Amikor Moszkvában tanult és haza­látogatott, a nagymamám mindig sütött neki egy nagy dobozzal. Mióta a nagyszülők elmentek, a húgomékkal együtt töltjük a karácsonyt. Pár éve kitalálta, hogy részéről a mézes lenne az egyik állandó ajándék, ezért egy ideje az elkészítése az ő reszortja, és megújult alakzatokban élvezhetjük minden évben az édességet – mondja a háziasszony.

Dió és csoki dominál

Forralt bor mellé fogyasztják a sütiket, így alapozzák meg a jó hangulatot.

– Természetesen az ünnepi asztal része a bejgli is, aminek a receptjét anyósomtól tanultam. Az elkészítése több­órás program, és nagyon oda kell figyelni, hogyan tekerem össze, mert könnyen szétsül. Persze szívesen fogyasztunk más diós és csokis süteményeket is. Például a csoki­krémmel, dióval szórt rumos ostyát, a kekszszalámit vagy a kókuszos tekercset és néger túróst. A konyhai serénykedést gyakran az egyszerűen elkészíthető forralt bor főzésével és kóstolásával kötöm össze – osztja meg a családi szokást az édesanya.

Mézes(kalács)

Hozzávalók:

50 dkg sima liszt

25 dkg méz

10 dkg kristálycukor

10 dkg margarin

1 tojás

1 kávéskanál étkezési szódabikarbóna

1 kávéskanál őrölt szegfűszeg

díszítésnek dió

Elkészítés:

Felolvasztjuk a margarint, összekeverjük a mézzel és a cukorral. Hozzáadjuk a szódabikarbónát és a púpozott evőkanál szegfűszeget. Elkeverjük, és vagy 5 percig hűlni hagyjuk. Hozzákeverjük a lisztet, egy egész tojást és egy sárgáját. A fehérjét egy pohárban félretesszük. Ezt követően a kész massza akár fél napig is pihenhet. Majd a gyúrótáblán körülbelül 2 centi vastagságúra nyújtjuk, és kiszaggatjuk a mézessüti-figurákkal.

A tetejét megkenjük a tojásfehérjével, és középen dióval díszítjük. A tepsit kikenjük, lisztezzük és beletesszük a sütiket. Előmelegített sütőben, közepes tűznél 20 percig sütjük aranybarnára.

Ha kihűlt, dobozba szedjük, amelyben hűvös helyen tartva hetekig eláll.