MVLC: Első osztályú pólócsapata van Miskolcnak

Miskolc - OB I-es lett a Pann­Ergy-MVLC férfi vízilabda-­együttese, amely megnyerte a 2014/2015-ös OB I/B-s bajnokságot.Szombaton kora délután, 12 óra 30 perc körül boldogan emelték fel kezeiket a magasba – a fotósoknak pózolva a medencében – a PannErgy-MVLC játékosai, azt követően, hogy az Ybl elleni, utolsó előtti összecsapást megnyerték az OB I/B rájátszásában, és ezzel behozhatatlan előnyre tettek szert a rivális Tatabányával szemben. Pedig nem indult valami jól a szezonzáró hazai mérkőzés, amellyel kapcsolatban mindenki úgy számolt a nézőtéren, hogy ha nem is könnyen, de hozza a pályaválasztó alakulat. Ezzel szemben a meccs első felében döcögött a támadójáték, feszültek voltak a házigazdák, és a minden mindegy alapon pólózó vendégek döntetlenre hozták a nyitó negyedet, a második nyolc percet pedig meg is nyerték. A fordulat a harmadik felvonásban következett be, amikor 2-4-ről 6-4-re fordítottak a miskolciak úgy, hogy Keresztúri két mezőnygólt szerzett, aztán nem sokkal később egy büntetőt is biztosan értékesített. A befejező játékrészben, 7-6-nál még akadt némi izgalom, de Salamon rövidre betett labdája után már lehetett visszafelé számolni az időt. Amikor az letelt, a kispadon lévők betessékelték edzőjüket a vízbe, miközben a közönség megtapsolta a fiúkat, a teljesítményüket.

A szívéhez nőtt

– Külföldön eltöltött másfél évtized után jöttem haza tavaly, azzal az elképzeléssel, hogy a továbbiakban Egerben fogok dolgozni fiatalokkal, majd őket pallérozom – kezdte lapunknak adott nyilat­kozatát Szilágyi Péter, aki vizes nadrágban ücsörgött az egyik padon, s éppen póló­jából csavarta ki a vizet. – Barátom, Bíró At­tila invitálására vágtam bele ebbe a miskolci munkába, és nyugodtan mondhatom, hogy az elmúlt nyolc hó­napban nagyon a szívemhez nőtt mind a klub, mind a csapat, a játékosok. Most elértünk egy mér­földkőhöz a miskolci vízi­labdában, büszke vagyok arra, hogy ennek a részese lehetek. Most, ebben a fele­melő pillanatban mindenkinek kijár a köszönet: a városnak és a fő névadó szponzorunknak a támogatásért, Bachner András szakmai vezetőnek, aki irgalmatlan sokat dol­gozott azért, hogy mindez sikerüljön, hogy komoly munkát lehessen végezni, aztán természetesen a játéko­soknak, akik mindent megtettek ezért a feljutásért és köszönet a korábbi edzőkollégáknak, Binder Szabolcsnak, illetve Bíró Attilának. Örülök, hogy mögöttünk voltak a nézők is, bebizonyosodott, hogy ebben a városban van igény a jó, minőségi pólóra.

Komolyan vették

Az öltöző felé igyekvő játékosok közül Szilvasán Patrik ezeket a gondolatokat osztotta meg velünk:

– Nehezen indult a mérkőzés, kicsit görcsösek voltunk, bennünk volt az, hogy hazai pályán harcolhatjuk ki a feljutást. Végül sikerült megszerezni a kötelező győzelmet, mert a hajrára elfáradt az Ybl. Szerintem ebben a szezonban a legnagyobb erénye az volt a csapatnak, hogy szinte mindenki játszott már az OB I-ben, onnan jött, vagyis megvolt a szükséges rutin. A másik, ami döntött, az az a munka, amit tavaly nyáron elkezdtünk, és egészen mostanáig csináltunk. Nagyon komolyan vettük a célt, a feljutást, örülök, hogy elértük.

A csapattárs, Jakab László az alábbiakat fűzte hozzá:

– Sajnos dekoncentráltak voltunk, és türelmetlenek az elején, bizonyos szituációkban nem elég higgadtak. Időt is kért edzőnk, s csak annyit mondott nekünk, hogy nyugodjunk meg. Ez megtörtént, s a harmadik negyedtől már mi irányítottunk. Korábbi klubommal, a Honvéddal egyszer nyertem serdülő, egyszer pedig ifjúsági bajnokságot, míg a felnőttekkel az OB I-ben hatodikok voltunk, vagyis klubszinten ez az arany­érem az eddigi legnagyobb sikerem. Hogy hová lehetünk jók az első osztályban? Még kicsit korai a kérdés, de ha minden jól alakul, akkor a hetedik, nyolcadik hely környékére odaérhetünk…

Két éve a középmezőny elején zárt a miskolci együttes az OB I/B-ben, tavaly az osztályozón maradt alul a Szentessel szemben, ezúttal viszont már senki sem állhatott az útjába, mert egyértelműen a legjobb volt. Lehet készülni az OB I-re, a játékosoknak július közepétől, a klubvezetésnek és a szakmai vezetésnek mától.

- Molnár István -

Jegyzőkönyvek

Szombaton történt

OB I/B, rájátszás az 1-6 helyért, 5. forduló

PannErgy-Miskolci VLC – Ybl Waterpolo Club

9-6 (1-1, 1-2, 4-2, 3-1)

Miskolc, dr. Kemény Dénes városi sportuszoda, 200 néző. V.: Petik, Mucskai.

PannErgy-MVLC: Bendes – Hegedűs B. (1), Hegedűs I. (-), Jakab D. (-), Somlai (2), Hazui (-), Keresztúri (4). Csere: Benedek (k), Kerschbaum (-), Kovács Z. (-), Salamon (1), Szilvasán (-), Jakab L. (1), Major (-). Edző: Szilágyi Péter.

Szilágyi Péter: – Nem egészen így képzeltük ezt a mérkőzést, viszont a végeredményt igen. Látszódott a tét, hogy a csapat először nyerhet bajnokságot, és kerülhet fel ezzel a legmagasabb osztályba. A meccsek nagy részén általában a második félidőben voltunk jobbak, köszönhetően az erőnlétünknek, most is ez történt.

Vasárnap történt

OB I/B, rájátszás az 1-6 helyért, 6. (utolsó) forduló

Tatabányai Vízmű – PannErgy-Miskolci VLC

11-9 (3-1, 1-3, 5-2, 2-3)

Tatabánya, 80 néző. V.: Székely, Horváth.

PannErgy-MVLC: Bendes – Kovács Z. (-), Salamon (1), Hegedűs I. (2), Jakab L. (3), Somlai (-), Hazui (-). Csere: Benedek (k), Hegedűs B. (-), Kerschbaum (2), Szilvasán (-), Jakab D. (1), Major (-), Keresztúri (-). Edző: Szilágyi Péter.

Szilágyi Péter: – Szerettük volna veretlenül befejezni a szezont, sajnos ez nem sikerült. Kiütközött az idegi fáradtság, a szombati mérkőzés sokat kivett a csapatból, és olyan hibákat követtünk el, amelyek eddig nem voltak ránk jellemzőek. Több mint harminc meccsen nem kaptunk ki, de ebből a vereségből is tanulni kell. A Tatabányát otthon hat góllal vertük, úgyhogy pontegyenlőség esetén is mi jutottunk volna fel. Két hétig még levezető edzések lesznek, amelyeken nem vesz részt az Universiadéra készülő Bendes Viktor.