Mindig többre törekszik - Interjú Kassai Viktorral, a világ egyik legjobban foglalkoztatott labdarúgó játékvezetőjével

Tokaj - A napokban Tokajban járt a FIFA-jelvényes Kassai Viktor, akit sztárbírónak is nevezhetünk.

A tatabányai sípos nem panaszkodhat foglalkoztatására, hiszen fiatal kora ellenére olimpiai döntőt, világbajnoki elődöntőt és Bajnokok Ligája finálét is dirigált már. Az már eldőlt, hogy ott lesz az idei esztendő legrangosabb tornáján, a lengyel-ukrán közös rendezésű Európa-bajnokságon, amelyre a napokban tartott Milan – Arsenal BL-összecsapáson hangolt. A kitűnő játékvezető a Tisza-parti városban válaszolt kérdéseinkre.

Hogyan került Tokajba? Egyáltalán beleférnek az életébe az ilyen és ehhez hasonló hét végi kirándulások?

Kassai Viktor: Ugyanolyan hús-vér ember vagyok, mint mindenki más. Igyekszem a magam normális életét élni, így arra szakítok időt, amire akarok, vagy amire tudok. A borok városába több FIFA-jelvényes, továbbá NB I-es kerettag kollégámmal egyetemben kaptam meghívást és készséggel tettem eleget a szíves invitálásnak. Egyébként nem sípoltam, hanem futballoztam, bevallom ugyanis, hogy nagyon szeretem ezt a sportot és ha lehetőségem van rá, magam is űzöm. Hogy milyen színvonalon, ezt nem tudom megítélni..., illetve döntsék el azok, akik látnak, akik megnéznek.

Saját szakállára vállalhat meccset?

Kassai Viktor: Ha dirigálni kell, akkor semmiképpen nem. Az teljesen természetes, hogy bejelentem, miként az is, hogy ha valaki engem akar felkérni, akkor az Magyar Labdarúgó Szövetség játékvezetői bizottságának tisztségviselőihez fordul. Ezt a szolgálati utat nem lehet meg-, vagy kikerülni, úgymond „gebinesként” kifutni a pályára.

Elárulja, hogy egy díjmérkőzésen, vagy tornán, esetleg vállalati sportnapon ajándékként mit fogadhat el?

Kassai Viktor: A játékvezetés nem arról szól, hogy telerakják a szatyromat mondjuk borral. Ha focizom, akkor az a fontos, hogy ezt jól tegyem, ha sípolok, akkor pedig ez a dolgom, és nem az, hogy kinyissam a csomagtartót... Ez eszembe sem jut és szerencsére senkinek nincs mögöttes szándéka.

Gyakran hívják élménybeszámolóra, vendégségbe?

Kassai Viktor: Előfordul néhányszor. Tudomásul kell vennem, hogy egy-egy nagyobb torna, vagy megbízatás után jelentősen megszaporodnak a felém irányuló kérések. Ezeket a helyükön kezelem és igyekszem megfelelni a velem szemben támasztott „követelményeknek”.

Hogyan viseli a népszerűséget?

Kassai Viktor: Egyáltalán nem vagyok meggyőződve arról, hogy nagy népszerűségnek örvendek... Ha valahol közszereplést vállalok, a pályafutásomról beszélek, vagy aláírást adok, közben mindig az a cél vezérel, hogy öregbítsem a magyar játékvezetői kar jó hírnevét, felhívjam a figyelmet a szakma szépségeire és perspektívát nyújtsak a fiatalok számára.

Nyilvántartja, hogy melyik úgynevezett nagy klub – gondolok például a Real Madridra, vagy a Barcelonára – találkozóján nem volt még alkalma a sípot fújni?

Kassai Viktor: Nem. Ilyen statisztikát nem vezetek és nincsenek álmaim. Ahová küld az UEFA, vagy a FIFA, ott és akkor kell helytállnom. Ennek következtében csak az adott feladatra koncentrálok, mindig többre és jobbra törekszem. Itt említem meg, hogy az NB I-et illetően ugyancsak „mellőzöm” a vágyaimat. Nekem nem az a dolgom, hogy kérjek, vagy meccseket kinézzek és azokért ácsingózzak. Egyszerű az én futballbírói életem: amelyik stadionba, pályára, sporttelepre delegálnak, abban fújom a sípot.

Az ön állandó hatosának tagja a Fábián Mihály, aki ugyancsak FIFA-kerettag és reményeink szerint szintén ott lesz a nyári Európa-bajnokságon. Milyen viszonyban van a megítélésünk szerint kiválóan felkészült miskolci kollégájával?

Kassai Viktor: Nagyon jóban! Misit játékvezetőként és emberileg is sokra tartom! A földrajzi távolság elválaszt minket, így nem találkozunk naponta, viszont telefonon, vagy elektronikus úton gyakran „értekezünk”. Kis „csapatomnak” immáron két esztendeje tagja, azt viszont még nem tudom, hogy az Európa-bajnokságon kikkel működöm közre, hiszen ezt nem hozta nyilvánosságra az európai szövetség.

Kolodzey Tamás