PR cikk

2009.11.04. 17:42

Újra készülhetnek a kistelepülések pályázói

<p>Orsz&#225;gszerte &#243;ri&#225;si<br /> v&#225;rakoz&#225;s &#246;vezi az &#218;j<br /> Magyarorsz&#225;g Vid&#233;kfejleszt&#233;si Program<br /> (&#218;MVP) h&#225;rmas tengely&#233;nek hamarosan<br /> ism&#233;t megny&#237;l&#243; forr&#225;sait, ami<br /> azt jelzi, hogy a kistelep&#252;l&#233;sek nem fogytak ki<br /> az &#246;tletekb&#337;l: a<br /> mikrov&#225;llalkoz&#225;sok, a falusi turisztikai<br /> szolg&#225;ltat&#243;k, a civil szervezetek &#233;s<br /> az &#246;nkorm&#225;nyzatok is k&#233;szen<br /> &#225;llnak az &#250;jabb fejleszt&#233;sekre. A<br /> janu&#225;r &#243;ta eltelt h&#243;napokat sokan arra<br /> haszn&#225;lt&#225;k, hogy min&#233;l<br /> t&#246;k&#233;letesebben<br /> el&#337;k&#233;sz&#237;ts&#233;k projektterveiket a<br /> k&#246;vetkez&#337;, novemberi szakaszra.</p>

Már most látszik, hogy mind a négy

témakör iránt nagy lesz az

érdeklődés a

Körösök völgyében

és sorra érkeznek majd be a

támogatási kérelmek a

dél-alföldi

akciócsoporthoz. Biztosra vehető, hogy

a turisztikai fejlesztéseket célzó

kiírás különösen

megmozgatja a jelentkezők

fantáziáját, az idegenforgalom

ugyanis az a terület, amitől

áttörést remélnek

Békés megyében. A

szálláshelyfejlesztésre

szánt források sokak terveinek

valóra válását

segíthetik, természetesen elsősorban

a falusi vendéglátóhelyek

kínálatának

bővítésével,

minőségük

javításával – fejtette ki

Debreceni Lajos. A

Körösök Völgye

Akciócsoport Nonprofit Kft.

ügyvezetője hangsúlyozta: a

helyiek tudják, hogy nem a kereskedelmi

szálláshelyek

bővítésére nyílik

mód az ÚMVP III. tengelye

keretében, a

magánszálláshelyek

körében azonban a magasabb

minőséget és a szélesebb

szolgáltatási skálát

eredményező fejlesztések

egyaránt hozzájárulhatnak a

Békés megyei

települések vonzóbbá

tételéhez.

A következő időszakban arra

szeretné ösztönözni az

érintetteket az akciócsoport

vezetése, hogy minél több

szolgáltatót vonjanak be az

idegenforgalom

élénkítésébe.

Annál is inkább, mert még mindig

nincsenek eléggé kihasználva a

vízi turizmusban rejlő

lehetőségek, és ezen a téren

látványos eredményeket lehetne

elérni színvonalas, ötletes

beruházásokkal. Régóta

szerepel az elképzelések között

egy oktató hajó üzembe

állítása, mely az

általános iskolásoknak az erdei

iskolák mintájára adna teret

ismereteik bővítésére. A

járművel bejárhatnák az

egész környéket, mialatt a vizes

élőhelyekről, a természeti

értékekről, a növény-

és állatvilágról

tartanának bemutatót számukra

– magyarázta az

ügyvezető.

A mikrovállalkozásoknál a

megújuló energiaforrások

jobb kihasználása, a

vállalkozásfejlesztés

haladó technikáinak

elsajátítása, illetve a helyi

élelmiszer-feldolgozás

feltételeinek javítása – ide

értve a tejtermékeket és

hentesárukat előállító

termelők projektjeit – szerepelnek a tervek

között. Miután célszerű,

sőt kifejezetten ajánlott

összehangolni a III. tengely

beruházásait a

LEADER-projektekkel, az ügyvezető

arra számít, hogy a LEADER

november 16-i lezárultával egy

hónapra, december közepéig

megnyíló intézkedésekre

még nagyobb figyelem irányul majd. Igaz,

élénk volt az

érdeklődés a januárban

lezárult szakaszban is, ám mostanra

még többen készítették

elő terveiket a 18 települést

és 63 ezer lakost számláló

akciócsoportban.

Szintén a mikrovállalkozások

aktivitására számítanak a

leginkább

Dél-Dunántúlon, ahol a

zselici térségben összesen

1,5 milliárd forintot használhatnak fel a

négy támogatási célra.

Még így sem elég a forrás,

legalábbis az igényekhez képest,

de számottevő – fejtegeti a

Zselici Lámpások

Vidékfejlesztési Egyesület

elnöke. Bosznai

Tamásné elmondta, hogy a

legkülönbözőbb területeken

tevékenykedő cégek aktív

részvételére

számítanak a november közepén

induló időszakban, és az eddigi

jelzések szerint bőven lesz is

jelentkező.

Sokat remélnek a

falumegújítást

célzó támogatásoktól

is, hiszen a térség

községeinek önkormányzatai

önállóan nem engedhetnék meg

maguknak a közösségi terek,

épületek, parkok

felújítását.

Beszédes adat, hogy az

akciócsoporthoz tartozó 48

település közül 35

hátrányos helyzetű, akik

önerőből még a kisebb

léptékű fejlesztések

kiadásait sem képesek előteremteni.

Noha egy játszótér

építése máshol talán

nem tartozik a nagyberuházások

sorába, errefelé mégis sok

hasonló próbálkozás fulladt

kudarcba korábban. Most azonban sikerülhet

nekik, ami az itteni lakosok

életminősége

szempontjából

kulcsfontosságú.

A várakozások szerint az ország

északkeleti csücskében is a

turizmus és a mikrovállalkozások

fejlesztése lesz a két fő

csapásirány. A közel 90 ezer lakost

számláló szatmári

térségben markáns szerep jut az

idegenforgalomnak, aminek bázisát a

környék irodalmi múltja, az erre

alapozott emlékhelyek és a

kiegészítő

szolgáltatások adják –

fejtette ki Izsó Gabriella, a

Szatmár LEADER Egyesület

munkaszervezetének vezetője.

Kihasználva például a

Móricz Ház

közkedveltségét, vagy a

Kölcsey Ferenc óta

országszerte ismert Szatmárcseke

népszerűségét, a helyi

közösség arra

összpontosít, hogy minél nagyobb

számban látogassák az emberek az

irodalmi múlt emlékhelyeit. Ám a

vendégeket csak akkor lehet idevonzani és

néhány napig itt is marasztalni, ha

sokrétű szolgáltatási

kínálatot sikerül eléjük

tárni, kezdve a gasztronómiai

különlegességektől a

kulturális élményeken át az

aktív kikapcsolódási

lehetőségekig – mindezeket

támogatja az ÚMVP.

Persze nem mindenütt lehet a turizmus a

vezérfonal: a környéken is

számos olyan falu akad, amely

kevéssé látogatott és

egészen más gondokkal küzd. Az

eldugott községekben a

munkahelyteremtés és a

közösségfejlesztés kerül a

középpontba. Néhány új

vállalkozás tucatnyi embernek adhat

munkát, a közösségek pedig

új erőre kaphatnak a megújuló

terekben indított programokba

bekapcsolódva.

Készült az Európai Unió,

a Magyar Köztársaság Kormánya

és az ÚMVP Irányító

Hatósága

támogatásával

Európai Mezőgazdasági

Vidékfejlesztési Alap: a vidéki

területekbe beruházó

Európa.

Ezek is érdekelhetik