Hármas elnöki csúcs: középpontban az Európai Unió

A magyar államfõ hozzátette, bízik benne, hogy Magyarország jövõ évi soros EU-elnöksége idején Horvátország aláírhatja a csatlakozási szerzõdését, aminek a mielõbbi ratifikációját segítheti országunk, míg Szerbia 2011-ben a magyar elnökség alatt megkaphatja a tagjelölti státuszt.

A magyar, horvát és szerb államfõ találkozóját hasznos, élénk és jó hangulatú megbeszélésnek minõsítette Sólyom László köztársasági elnök, aki kifejezte örömét, hogy a másfél évvel ezelõtt tartott hasonló hármas elnöki csúcs folytatása is létrejöhetett. Sólyom László aláhúzta: a három állam között példaértékû régiós együttmûködés van kibontakozóban.

A három ország között egyetértés van a kisebbségek helyzetének rendezése kérdésében is - szögezte le Sólyom László, aki hozzátette: mindhárom államfõ elfogadta a kulturális nemzet fogalmának meghatározását, amely a magyar köztársasági elnök szerint azokra a kisebbségekre vonatkozik, akiknek nyelve, történelmi tudata és kultúrája azonos, de egy másik nemzeten belül élnek. Irántuk az anyaország felelõsséget érez, de a kulturális nemzetnek integrálódnia kell a befogadó nemzetbe, tiszteletben tartva a befogadó ország integritását, ami azt jelenti, hogy sem területi követelést, sem határmódosítást nem kezdeményez.

Sólyom László hangsúlyozta: a kisebbségi ügyeknek hangsúlyosabbá kell válniuk az Európai Unióban is, sõt, a jövõben el kell érni, hogy az európai államközösségnek nemzetiségi ügyek biztosa is legyen.

A hármas elnöki csúcson emellett szóba került még az érintett országok közötti közlekedési folyosók fejlesztésének ügye, különös tekintettel a Dunára, amely mind közlekedési, mind környezetvédelmi szempontból kiemelt jelentõségû mindhárom ország számára. Sólyom László elmondta: a magyar és horvát közös Duna-Dráva-Mura környezetvédelmi projekthez Szerbia is csatlakozni kíván, ha ez megvalósul, akkor egy európai szinten is egyedülálló mintaprojekt jöhet létre.

Szerbia azt szeretné, ha Horvátország mielõbb az Európai Unió tagja lenne, mert az egyben azt jelentené, hogy Szerbia is elérheti a tagságot - mondta el Boris Tadiæ szerb államfõ, aki hozzátette, bízik abban, hogy országa már Magyarország soros elnöksége elõtt megkapja a tagjelölti státuszt, ugyanakkor köszönetét fejezte ki a szerb csatlakozás magyar támogatásáért.

Szerbia köztársasági elnöke kifejtette: támogatja a magyar-szerb megbékélést, amelynek folyamata a két ország tudományos akadémiái által létrehozott történelmi vegyesbizottság révén megkezdõdött. Boris Tadiæ aláhúzta, mind a második világháborút, mind a délszláv háborút követõ idõszakban történt atrocitásokat szeretnék rendezni.

Boris Tadiæ kitért a vendéglátó város kulturális szerepére is. A szerb államfõ szerint Pécs nagy szerepet töltött be a kulturális együttmûködésben. Boris Tadiæ külön gratulált Pécs polgármesterének ahhoz, hogy a város Európa Kulturális Fõvárosa lett, és aláhúzta, szeretné, ha Szerbia fõvárosa, Belgrád is csatlakozhatna ehhez a programhoz a jövõben.

Horvátország mindent megtesz a csatlakozási feltételek teljesítése érdekében, különös tekintettel az igazságügy reformjára és a Hágai Nemzetközi Bírósággal történõ együttmûködésre, amelynek keretében a háborús bûnösök kiadása megtörtént - mondta el Ivo Josipoviæ, horvát államfõ, aki köszönetét fejezte ki Magyarországnak a horvát EU-csatlakozás támogatásáért. Horvátország köztársasági elnöke ugyanakkor hangsúlyozta, biztos benne, hogy országa már a 2011-es soros magyar elnökséget megelõzõen aláírhatja a csatlakozási szerzõdést, amelynek mielõbbi ratifikációjához megköszönte a magyar támogatást. Ivo Josipoviæ aláhúzta, országa európai jövõje csak akkor lehet teljes, ha Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Montenegro is csatlakozik az Európai Unióhoz.

Országunkban több aknát ültettek, mint fát, ami mind ökológiai, mind biztonsági szempontból problémás - fogalmazta meg Ivo Josipoviæ. Hozzátette, az aknamentesítés csak nemzetközi összefogással, a szükséges pénzügyi fedezet nemzetközi biztosításával oldható meg. A kisebbségpolitikával kapcsolatban a horvát államfõ kiemelte: országában törvény biztosítja a nemzetiségek helyi és parlamenti képviseletét, sõt, jelenleg a szerb kisebbség képviselõje még a kormánynak is tagja, ami azt mutatja, hogy Horvátországban felismerték a szerb kisebbség szerepét.

A három államfõ pécsi megbeszélését Ivo Josipoviæ konstruktív beszélgetésnek minõsítette, amely új utakat nyit meg és a három ország kormányának új feladatokat ad a jövõben.

A nemzetközi sajtótájékoztatót követõen a három államfõ megtekintette a világörökségi listán szereplõ pécsi ókeresztény sírkamrákat, majd a Zsolnay kiállítást. Az elnöki csúcs kora délután közös ebéddel fejezõdik be.
- Független Hírügynökség -