Óraátállítás: A nagy többség igennel voksolt

Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - A tavaszi és őszi óraátállítás eltörléséről döntött az Európai Parlament.

Az Európai Parlament hivatalos weboldalán megjelent tájékoztatás szerint 2021-ben lép életbe a változtatás. A tagállamok maguk dönthetik el, melyik időzónába kívánnak tartozni.

A dátum: 2021

Az EP állásfoglalása értelmében azok az uniós tagállamok, amelyek a nyári időszámítás szerint szeretnék mérni az időt, legutoljára 2021. március utolsó vasárnapján válthatnak nyári időszámításra. A téli időszámítást választó országok utolsó váltása 2021. október utolsó vasárnapján történhet meg. A Parlament 410 szavazattal, 192 ellenszavazat és 51 tartózkodás mellett döntött így. A parlament tehát támogatta az óraátállítás megszüntetésére vonatkozó bizottsági javaslatot, azonban a kezdő dátumot 2019 helyett 2021-ben határozta meg.

A képviselők egymás közötti egyeztetésre kérik a tagállamokat és a bizottságot annak érdekében, hogy az egységes piac működését ne forgassa fel az, hogy egyes országok a téli, míg mások a nyári időszámítás mellett döntenek.

Ha a bizottság úgy látja, hogy az egyes tagállamok tervei jelentős és folyamatos fennakadást okoznak az egységes piac működésében, akkor az irányelv alkalmazásának legfeljebb egyéves halasztását javasolhatja – fogalmaz az elfogadott szöveg. A tájékoztatás szerint az elfogadott szöveg a Parlament tárgyalási pozícióját jelenti az Európai Tanáccsal a végső jogszabályról folytatandó tárgyalások során.

Az Európai Parlament 2018 februárjában európai polgárok kezdeményezésére kérte fel az Európai Bizottságot (EB), hogy tekintse át a nyári időszámításra vonatkozó irányelvet, és szükség esetén javasolja annak megváltoztatását. Az EB az ezt követően elvégzett konzultáció során 4,6 millió választ kapott európaiaktól, akiknek 84 százaléka az időátállítás ellen foglalt állást. A bizottság ezt követően javaslatot nyújtott be, amelyről a tanácsnak és a parlamentnek megegyezésre kell jutnia.

Az Unió először 1980-ban hozta összhangba a nyári időszámítást annak érdekében, hogy az egységes piacon az addigi gyakorlattal ellentétben egyszerre történjen az óraátállítás. A jelenleg érvényben lévő irányelv szerint az uniós tagállamoknak március utolsó vasárnapján kell váltani nyári időszámításra, és október utolsó vasárnapján a télire.

Hazai példa

Hazánkban a múlt század ötvenes évei óta csupán bő két évtizedben nem alkalmazták az óraátállítást. 1954–57-ben még a munkanapok esti csúcsterhelésekor jelentkező kapacitási nehézségek enyhítésének reményében állították át évente kétszer az órákat, majd 1958 és 1979 között a nyári időszámítás használata szünetelt, 1980-ban újra bevezették, mégpedig villamosenergia-megtakarítási céllal.

ÉM-SZB

Egy városnyi energiát spóroltunk vele

A hazai villamosenergia-­rendszert irányító Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR) szakemberei 1949 óta gyűjtik és elemzik a mindenkori fogyasztási adatokat. Adataik szerint az átállítás előtti és utáni időszakot összehasonlítva naponta körülbelül 1,5-3 százalékos, vagyis 2000–4000 MWh fogyasztáscsökkenés tapasztalható az átállítás utáni időszakban.

Az óraátállításnak köszönhetően éves szinten körülbelül 100-120 GWh-val kevesebb áramot használunk a nyári időszámítás ideje alatt, ami harminc-, negyvenezret, vagyis közel egy városnyi háztartás éves fogyasztásának felel meg. A villamos­energia-megtakarítás jellemzően a háztartásokban, az építkezéseken, a hosszan nyitva tartó intézményekben és szolgáltatóknál, valamint a középületek díszkivilágítása esetében jelentkezik.

[related-post post_id="4187909"]

[related-post post_id="4187917"]