Pálinkás: a felsőoktatás átalakulásában a MAB-nak a minőség őrének kell lennie

Budapest, 2013. március 21., csütörtök (MTI) - A felsőoktatás átalakulásában a minőség őrének kell lennie a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságnak (MAB) - mondta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke a testület húszéves fennállásáról megemlékező jubileumi ülésen csütörtökön Budapesten.

Pálinkás József rámutatott: a magyar felsőoktatás jelenlegi helyzetében tükröződik a magyar társadalom, a magyar köz- és szellemi élet elmúlt fél évszázadának, és az elmúlt huszonhárom évnek minden nehézsége, hibája, mulasztása, illúziója és zűrzavara.

Az akadémia elnöke szerint a szervezet létrehozása szükségszerű és jó döntés volt. Hangsúlyozva, hogy igen nagyra értékeli a MAB munkáját, azt mondta: azt tapasztalják, hogy a sok jóakarat valahogy még nem tudott, nem tud összeállni felelős együttműködéssé, kölcsönös bizalommá, együttes jövőképpé.

Pálinkás József kitért arra is, hogy a magas követelményeket támasztó lényeges szakok akkreditációja vitákkal, de minden vihar nélkül lezajlott, ahogy a komoly hagyományokkal rendelkező tudományterületek doktori iskoláinak akkreditációja is. A többi területen sok vita volt, de a MAB "igyekezett rendet teremteni a zűrzavarban, gátat szabni az igénytelenség és a megfelelő pillanatot meglovagolni akaró, elvtelen haszonszerzés erőinek". Ezért senki nem szerette igazán a szervezetet - állapította meg.

Véleménye szerint a kormányok oktatási miniszterei is követtek el hibákat, amikor a MAB által nem javasolt szakokat engedélyeztek, és a MAB is, amikor sikeres lobbisták értelmetlen szakjainak indítását engedélyezte.

A felsőoktatás elkerülhetetlen nagy átalakulás előtt áll, és a legfontosabb kérdés, hogy a szereplők készek, képesek-e az együttműködésre - mondta az MTA elnöke.

"Az őszinte beszéd csupán a nehéz, de egyetlen lehetséges kezdet. A következő lépés a következetes és kitartó feladat- és felelősségvállalás. Egyénileg és közösségben. A magyar kultúra, az oktatás, a tudomány, a magyar társadalom iránti felelősséggel" - fogalmazott Pálinkás József, aki reményének adott hangot, hogy képesek lesznek megoldani a feladatot.

Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter előadásában kiemelte az autonómia fontosságát, amire véleménye szerint szüksége van a tudományos életnek, és amit a régi és az új alaptörvény egyaránt deklarál, garantál. Fontos, hogy ennek intézményes és jogi biztosítékot adjanak - mutatott rá Balog Zoltán, aki szerint az elmúlt 20 évben talán túlhangsúlyozták az intézményes garanciákat.

A tárca vezetője, kitérve az együttműködés és a felelősségvállalás kérdéskörére, megállapította: az autonómia és együttműködés rossz felfogásából az következik, hogy nincsenek, akik vállalják a döntésekért a felelősséget. Reményének adott hangot, hogy a felsőoktatási politikában is egyre inkább az látszik majd: az autonómia tiszteletben tartására, az együttműködés megerősítésére és a döntések felelősségének vállalására törekednek.

A miniszter elismeréssel szólt arról a munkáról, amit a MAB végzett az elmúlt 20 évben. Mint mondta, bízik benne, hogy a MAB autonómiáját érintő változtatások, pozitív eredményeket hoznak, finomhangolásra ugyanakkor még szükség lehet.

Mezey Barna, a Magyar Rektori Konferencia elnöke arról beszélt: nagyon nehéz dolga van a MAB-nak, a felsőoktatási intézmények ugyanis autonóm egységek, amelyek a saját érdekeiket képviselik.

Hangsúlyozta: az MRK partner az átalakításokban, ugyanakkor a minőség védelme kiemelt jelentőségű. Kitért arra is: a hallgatók felkészültsége mintha megváltozott volna, ami következik a felsőoktatás tömegesedéséből. Tudomásul kell venni, át kell vállalni olyan feladatokat, amelyeket korábban a közoktatás végzett el - rögzítette a rektori vezető, aki azt is leszögezte: nem igaz, hogy a felsőoktatás túlfinanszírozott vagy rosszul szervezett lenne.

Róna-Tas András, alapító elnök arról beszélt, a MAB létrehozásakor azt kísérelték meg, hogy újfajta irányt hozzanak a felsőoktatásba. Megjegyezte: amíg a MAB anyagi alapjai a mindenkori kabinettől függ, addig a függetlensége illúzió. Szerinte a MAB gazdasági támogatásának nem a minisztérium költségvetésében kellene lennie, és a mértékét a felsőoktatás teljes összegének ezrelékében kellene meghatározni.

A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság 1992 decemberétől működik. Általános feladata a felsőoktatásban folyó képzés, tudományos kutatás, művészeti alkotótevékenység minőségének értékelése, a felsőoktatási képzések minőségjavításának elősegítése. A MAB szakértői véleményeket alkot, minőséghitelesítési (akkreditációs) döntéseket hoz az egyes képzések minőségéről. A MAB független szakértői testület, 18 tagja a magyar tudományos, felsőoktatási és felhasználói szféra szakembere.

- MTI -