Magyarország

2011.07.22. 15:21

A nándorfehérvári diadalra emlékeztek a Magyar Nemzeti Múzeumban

Budapes (MTI) - Az emlékezetpolitika fontosságáról, a nándorfehérvári diadal üzenetéről, július 22. emléknappá emeléséről és a déli harangszóról is szóltak a résztvevők  azon az emlékülésen, amelyet a nándorfehérvári győzelem 555. évfordulóján, pénteken tartott a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum.

Budapes (MTI) - Az emlékezetpolitika fontosságáról, a nándorfehérvári diadal üzenetéről, július 22. emléknappá emeléséről és a déli harangszóról is szóltak a résztvevők  azon az emlékülésen, amelyet a nándorfehérvári győzelem 555. évfordulóján, pénteken tartott a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum.Az eseményen Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója az emlékezetpolitika fontosságára hívta fel a figyelmet, mint fogalmazott, "a történelem segít a jelent könnyebbé, a jövőt világosabbá tenni". A főigazgató üdvözölte a nándorfehérvári diadal nemzeti emléknappá emelését, valamint emlékeztetett arra, hogy a történelem folyamán a török és a magyar nép számos alkalommal szövetségesként küzdött, az ostrom óta eltelt több mint ötszáz évben a török-magyar barátság megerősödött.

Csorba László kitért arra is, hogy a nemzeti emlékezet fontos összefüggésekre hívja fel a figyelmet. Példaként megemlítette, hogy az 1956-os forradalom után elmenekülő magyarok Olaszországban mindenhol október 23-ára emlékező plakátokat találtak, e napon halt meg ugyanis Kapisztrán Szent János, a Nándorfehérváron küzdő keresztes hadak vezetője. Felidézte, az 1956-os magyarok azóta minden évben részt vesznek a Capestrano községben október 23-án tartott ünnepi körmeneten, így emlékezve a forradalomra, valamint Kapisztrán Jánosra.

L. Simon László, az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottságának elnöke Ady Endre 1908-ban írt szavaival arra emlékeztetett: nem biztos, hogy a jelenlegi nemzettel, néppel felállítható lenne egy olyan győztes had, mint egykor Kapisztrán Jánosé volt. A képviselő szerint Magyarország kulturális, politikai deficittel küzd, amelyért mindenki felelős, a politikusok, az értelmiség, de még a kétkezi dolgozók is.

L. Simon László Klebelsberg Kunó kultúrpolitikust idézve leszögezte: a kultúra kellő anyagi és szellemi támogatása nélkül a kulturális deficit tovább növekszik, ami könnyen vezethet a társadalom egyensúlyának a felbomlásához, radikalizálódáshoz, a politikai színvonal további csökkenéséhez.

A politikus szerint a nándorfehérvári diadal legfőbb üzenete, hogy nem elég szavakban kifejezni a hazaszeretetet, "tenni, cselekedni kell a hazáért". Rámutatott, a nemzetek akkor bomlanak fel, ha a hazafiság érzete már nem védi meg az állampolgárait a nehéz időszakok idején. Szerinte a romlás jelei először a hétköznapokban jelentkeznek, példaként az elhagyott földeket, pusztuló intézményrendszert, az ünnepek elhagyását, a tragédiák elkerülésére kidolgozott egyéni életstratégiákat és a valódi tartalom nélküli ünnepi beszédeket említette. "Ezek érdekes módon mindig az erkölcsről, a törvények betartásáról, a hazaszeretetről szólnak. Szavak tettek nélkül" - fogalmazott.

L. Simon László ugyanakkor kitért arra is, hogy 555 éve a magyarok védték meg Európát, a kereszténységet a török támadásoktól. "Éppen ezért büszkeséggel mondom, szép lassan araszolunk előre" - tette hozzá, valamint üdvözölte, hogy a kereszténységre való hivatkozás az alaptörvénybe is bekerült. A politikus megköszönte a kezdeményezőknek az emléknapot, amelyet a "magunkra találáshoz vezető út első lépésének" nevezett.

Gedai István, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság alelnöke szerint Magyarországon eddig főként a nemzeti gyásznapokra emlékeztünk, ezért üdvözölte július 22. emléknappá emelését. A történész emlékeztetett arra, hogy Magyarország valóban Európa védőbástyája volt, noha "el is vérzett" a hosszú háborúskodásban, települések pusztultak el, országrészek váltak lakatlanná. Szerinte az ezt orvosolandó betelepítések már előrevetítették Trianont. Gedai ezért különösen fontosnak nevezte a nándorfehérvári diadalra való emlékezést, valamint hangsúlyozta, a jelenleg az országban található "erkölcsi romokat" az értelmiségnek kell eltakarítani.

Visy Zsolt egyetemi tanár, A déli harangszó című kötet szerkesztője előadásában emlékeztetett arra, hogy Nándorfehérvár mindig kulcsszerepet játszott, ezért az évszázadok folyamán folyamatosan ádáz harcok dúltak érte. A történész felidézte: az ostrom idején körülbelül 20-30 ezer védő nézett szembe egy 60-70 ezer fős, a kor egyik legmodernebbjének tartott hadsereggel. "A vár sorsa megpecsételődött volna, ha nincs a nemzetközi összefogás" - emelte ki Visy, hozzátéve, a kereszteseknek és a szerb hajósoknak  kulcsszerepük volt a csata kimenetelében.     A történész leszögezte: a győzelem tette lehetővé az azt követő mintegy hetven évnyi békét, az ország megerősödését, a magyar reneszánszot. Kiemelte: a déli harangszó igenis a nándorfehérvári diadalra emlékeztet, szerinte egy vesztes csata után valószínűleg nem maradt volna fenn ez a szokás. "Van bármely más népnek olyan dicső tette, amelyre Európa szerte mindennap emlékeztetnek?" - tette fel a kérdést Visy Zsolt, aki szerint a magyaroknak büszkének kell lenniük a győzelemre.

-MTI-

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!