Insta költők társasága

Az instaköltészet, mint elnevezés eredetileg a szóban forgó költemények instant fogyaszthatóságára utal, az internet térnyerésével ugyanis sok fiatal kezdte műveit különböző közösségi oldalakon népszerűsíteni. Az instaversek jellemzően rövid, megkötések és szigorú szabályok nélküli gondolatok, a haiku műfajához hasonlíthatóak. Ezzel kapcsolatban három Instagramon aktív és népszerű költő, papp.edem, restisrac és versekhiaba válaszolt portálunk kérdéseire.

Divat is lett

– Az instaköltészet alapjaiban véve egy jó dolog. Ez a tér kaput nyitott azoknak, akik esetleg eddig nem merték közölni a műveiket. Van egy árnyaltabb oldala, hogy egyre több lett az olyan „instaköltő", akik csak a divat, vagy a sikerorientáltság miatt írnak, nem pedig azért, mert valóban ezt gondolják a saját önkifejezésüknek – válaszolta Papp Ádám kortárs költő, vagyis papp.edem, aki már a közösségi médiában való megjelenése előtt publikált és több kötete is megjelent.

– Már 2016 környékén elkezdtem meg-megosztogatni a dolgaim, csak ezeket az archívumomba helyeztem át. A közösségépítés nem volt tudatos, csak reméltem, hogy több embert tudok ezzel megszólítani, ráorientálni a versszeretetre – mondta el annak kapcsán, hogy tudatosan kezdett-e közösséget építeni az Instagramon. Közel 42 ezer követőjének kora a 16 éves korosztálytól kezdve a hatvanasokig nyúlik és többségük nő, ami véleménye szerint azért lehet, mert kezdetben szerelmes verseket osztott meg.

Növeli az olvasóközönséget

Arra a kérdésre, hogy a közösségi médiában való jelenléte növelte-e a kötetei eladásait, elmondta, hogy egyre többen vásárolják azokat és örömmel tölti el, hogy az olvasólétszáma nő. Nagyon hálás ezért az olvasóközönségének.

Ihletforrásként a klasszikusok közül Ady, József Attila, Bukowski, Jack Kerouac, Allen Ginsberg akiket a mai napig olvas, és fontos ihletforrása a zene, főleg a blues van rá nagy hatással. Ősszel jelent meg negyedik verseskötete, az Útiversek, jelenleg a harmadik, Blues az úton kötetének frissített kiadásán dolgozik.

Kiváló platform

Ha azt írom, Horváth Tamás, lehet, hogy nem mindenki tudja pontosan, hogy kiről is van szó, de a restisrac név sokaknak ismerősen csenghet. Nem a közösségi médiának kezdett el írni: 

„A verseim, írásaim léteztek már az Instagram debütálásom előtt is, az oldalt pont amiatt hoztam létre, hogy azoknak nagyobb nyilvánosságot szerezzek. Még a covid ideje alatt fejeztem be első regényemet Restisrácok címmel, aztán novellákat kezdtem írni, ezzel párhuzamosan pedig feljegyeztem magamnak az összes versemet, verstöredékemet, amelyek a lehető legváratlanabb helyeken születtek meg a fejemben, mint például egy villamosút közben vagy egy Balaton-parti gyros-os mögötti parkolóban.”

A közösségi médiát kiváló platformnak tartja, hogy bárki megmutathassa verseit, így a költészet olyanokhoz is eljuthat, akik nem biztos, hogy a kezükbe vennének egy verseskötetet. Ha a vers egy igényes, vizuálisan jól tálalt formában érkezik két reels-videó között, akkor jobban megragadja a mai „gyorsfogyasztó" közönséget. 

Sokaknak ismerős lehet

A szabad, korlátok nélküli hozzáférés és a hatalmas mennyiségű tartalom miatt csak azok tudnak hosszú távon fennmaradni, akik valami különlegeset hoznak létre a virtuális szódzsungelben – mondja el véleményét a közösségi oldalak működésével kapcsolatban. 2022 óta van jelen az Instagram felületén, a közösséget nem tudatosan építette, az magától épült, tudatosság abban van, hogy rendszeresen jelentkezik újabb posztokkal, lehetőség szerint egyre magasabb színvonalon. Ez nagyon fontos számára: „Nem posztolok csak a posztolás kedvéért vagy a lájkszerzés miatt” – vallja.

Versei sikerének titkát abban látja, hogy olyan dolgokról, érzésekről ír közérthető nyelven, ami sokak számára ismerős. Olyan általános témák ezek, mint a gyász, a szerelem vagy épp a magány. Mindez mégsem válik öncélú művészkedéssé vagy szájbarágós közhellyé, ez a két dolog lehet szerinte az instaköltészet két fő „betegsége". 

Egy posztot könnyebb megosztani, mint egy verseskötetet – mondja viccesen. Instagramon sokkal kézzelfoghatóbb, közelibb a kapcsolat a verssel, a szerzővel, az olvasók közelibbnek érzik magukhoz a költészetet azáltal, hogy a verset megosztják, kommentelnek, vagy üzenetet küldenek a szerzőnek. „Ennek ellenére úgy gondolom, a fizikailag megjelenő kötet még mindig egy költő végső célja, de a közösségi médiából talán ez is könnyebben elérhető, mint teljesen ismeretlenként kiadóknál kopogtatni.” 

Leginkább novellákat, regényeket olvas, kortársak közül Závada Péter és Simon Márton stílusát szereti, klasszikusok közül pedig Weöres Sándor, Radnóti Miklós és Pilinszky János költészetét emeli ki. Versei, novellái és a regénye kiadása is a tervei között szerepel.

Szösszenetek

„Versek hiába sosem születnek, az alkotás terápia, önismeret” – versekhiaba, Líra Jaz szlogenje ez. Azt tapasztalja, hogy sokan szeretnek versben fogalmazni az érzéseikről, és az insta kiváló felület erre, ha valaki rövid műfajokban utazik. Soha nem vonzották a pusztán szöveges platformok, ezért a legtöbb szövegéhez van egy hangulatalapozó kép, rajz vagy éppen zene. Remek önkifejezési lehetőségnek tartja, hiszen bárki megoszthatja a gondolatait házalás, szabályok és szigorú cenzúra nélkül, olyan formában ahogy neki tetszik – vallja az instaköltészetről.

Minimális szerzői múltja volt az Instagramon való megjelenése előtt: külsősként jelentek meg cikkei, később Az én mesém című antológia két kötetébe kerültek meséi, egyik különdíjasként. Néhány dalt és dalszöveget jegyez szerzőként egyedül és másokkal közösen is. Jelenleg saját forgatókönyves rövidfilmeken dolgozik, de az írást civil területen végzett munkája mellett végzi. 

„2019. február 10-én tettem ki az első „szöszt” és legnagyobb meglepetésemre március 30-án már 1000 ember követett aktívan. Azért hívom szösznek őket, mert egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy ezek szakmailag versnek nevezhetők. A legnagyobb gyarapodást 2020-ban, a covid időszak alatt észleltem, ráértek olvasni az emberek. A visszajelzések azt erősítik, hogy sokaknak tud kapaszkodóként segíteni, ha valaki megfogalmazza a bennük rekedt érzéseket. Ahogyan bennem is van jó néhány idézet, amiket kincsként őrzök és tudom mikor kell mantrázni magamnak, hogy fel tudjak állni a padlóról” – mondja a szösszenetek, vagyis az instaköltészet gyógyító erejéről.