Gondolt már arra, mennyibe kerül egy letört dínóvégtag pótlása a múzeumban? (fotók, videó)

„2007. július 1-je évtizedekre megváltoztatta a Herman Ottó Múzeum életét, hiszen ezen a napon találták meg a bükkábrányi lignitbányában a hétmillió éves mocsárciprus-erdő tizennégy fatörzsét, melyek közül négy Miskolcra került” – ezzel kezdte mondandóját Szolyák Péter múzeumigazgató, mikor megkerestük amiatt, hogy az interaktív elemek milyen karbantartást igényelnek a Pannon-tenger Múzeumban. „2013. november 20-án nyitottuk meg az új kiállítóépületet az első két állandó kiállításunkkal. Az Őserdei ösvényeken című interaktív tárlat a miocén földtörténeti kor állat- és növényvilágáról, valamint földtani eseményeiről mesél, A Kárpátok ásványai pedig mintegy ezer darabos attraktív és tudományos válogatás a minket körülvevő hegységrendszer ásványvilágából. Szerettük volna, ha a családok olyan rendszeresen és örömmel térnének vissza hozzánk, mint ahogyan teszik azt a szemközti játszótéren.”

Karbantartott, szórakoztató ismeretterjesztés biztonságosan 

Az első kiállítótérben, a Földtörténeti Galérián kerekes időablakokon át 4,57 milliárd évet utazhatunk vissza a múltba.

„Ezeket a kerekeket, melyekkel a Föld és az élet történetének legfontosabb pillanatait tekerhetjük be az időablakokba, a gyerekek néha versenyautó kormányként használják. Egy interaktív tárlatban ez természetesen azt is jelenti, hogy a játékos tudásátadásnak ára van. Ha a fogas szíj emiatt leesik a belső mechanikáról, bizony bontanunk kell a javításért” – magyarázta az igazgató. „Nincs ezzel semmi baj, ha gyorsan tudunk reagálni, hiszen a legfontosabb az elégedett látogató. Előfordul persze olyan meghibásodás is, amihez nem elegendő a saját humánerőforrásunk és eszközparkunk. A tokaji Nagy-Kopasz vulkán kitörését imitáló installációnk esetében két éve új, szinkronizált hang- és fényjátékra képes számítógépes rendszert kellett készíttetnünk. Ez egy segítőkész miskolci vállalkozó több hónapos munkáját igényelte” – mondta el Szolyák Péter, aki szerint nagyobb baj lenne, ha a látogató sérülne meg az interaktivitás miatt.  „Tíz év alatt, közelítve a 400 ezredik látogatóhoz, mindössze egyetlen baleset történt, és az sem interaktív játékelem működése miatt. Pár éve egy tizenéves fiú szaladgálás közben botlott meg a póluskutató játékunk mellett és eltörte a kezét.” 

A kiállításban töltött idő a műtárgyat és az interaktív játékot is megviseli 

Az egyik bükkábrányi ősfát egy hatalmas tartályban lehet megtekinteni. A kezelt, rendszeresen tisztított, szűrt vizet kevés fénnyel világítják meg, hogy az élővilág – algák, moszatok, gombák – ne jelenjenek meg benne. „Korábban két-három havonta kellett teljesen lecserélni a húszezer liter vizet, de a hatodik éve működő modern szűrőberendezés és halványabb világítás miatt most már elég évente egyszer” – mondta az igazgató. „A lovak mintegy 60 millió éves evolúciójának fontos része a paták kialakulása. Az ezt bemutató rész mechanikája túl sokszor romlott el a rángatások miatt, így kénytelenek voltunk átalakítani. Jelenleg a látogató nem készíthet saját maga ősló-lábnyomot, a látássérültek számára viszont könnyebben kitapinthatók a végtagok különbségei.” A Dinók Földjén kiállításban az egyedi fejlesztésű, csak itt elérhető számítógépes applikációk külön említést érdemelnek. A játékok élvezeti értékének megtartásában a legnagyobb feladat, hogy megőrizzék működésük gyorsaságát.

Az éppen most záruló SmartMuseum interregionális (magyar-szlovák-ukrán) pályázat keretében 30 darab fülhallgatós tablet lesz hamarosan bárki által ingyenesen kölcsönözhető a tárlatlátogatásokhoz. Ezeken mindhárom állandó kiállításhoz további 60 tételnyi szöveges, képes, videós ismeretanyag (visual guide) érhető el a kihelyezett QR-kódok segítségével. Ezen pályázat keretében újult meg a Pannon-tenger Múzeum honlapja, valamint készült el az egész épületről egy már elérhető 3D virtuális kiállítási anyag. 

Szeretnek emlékeket magukkal vinni az emberek 

A Dinók Földjén kiállítás nagy terepasztalát eredetileg „simogathatóra” tervezték, ma már azonban piktogram jelzi: ne nyúljanak hozzá. 

„A gyerekek sokszor letörték a dinoszauruszok végtagjait, persze tudjuk, hogy nem szándékosan, de javítani költséges és egy ilyen sérülés azonnal komoly esztétikai hátrányt eredményez. A dínók kihalásáért felelős aszteroida becsapódását szemléltető játékban az úgynevezett varázshomok rendszeresen megfogyatkozik. Sajnos a kicsik szeretik úgy kiszórni, mintha a strandon játszanának vele” – mondta az igazgató, aki szerint az egyik legelmésebb játék a hüllők és emlősök tulajdonságait összehasonlító, látványában a régi telefonközpontot megidéző installáció. Ő sem érti, kinek élvezet, ha letöri az érintkező csavarjait vagy elgörbíti az elektromos dugókat. „A dínólábnyom-készítő kesztyűk mellett kihelyezett különleges varázsgyurma hazahordása persze kicsit érthetőbb, hiszen finom, selymes tapintása van, de rendkívül drága a pótlása” – összegzett Szolyák Péter. 

Pénz, pénz, pénz…

Az igazgató elmondta, egy jó kiállításhoz fontos a jó ötlet, az igényes kivitelezés, végül pedig a lelkiismeretes fenntartás. Az utolsó kettőhöz mindenképpen pénzre van szükség. 

„A Herman Ottó Múzeum éves költségvetése közel egymilliárd forint, amiből az állami támogatás mindennel együtt 28,6 százalékot tesz ki. A maradékot a fenntartó városi önkormányzat és a saját bevételeink fedezik. Szerencsés vagyok, mert igazgatóságom kezdetétől, azaz 2019 februárjától nagyon jó az együttműködésünk a mindenkori fenntartóval, így akár gazdasági nehézségek, akár világjárvány jött szembe, számíthattunk a segítségre” – mondta Szolyák Péter. Habár a múzeum az igazgató szerint jelentős forrásokhoz, fejlesztésekhez jutott hozzá pályázatok révén is, a régészeti bevételek csökkenése az elmúlt két évben igen nagymértékben megnehezítette a működésüket. Ehhez szerinte szükséges lenne azonnal felülvizsgálni a szabott feltárási négyzetméterárakat, és országosan megemelni arra a szintre, amivel ismét levegőhöz jutnak az általános működés terén is. „A béreink ugyan alacsonyak, de a fedezetük egyelőre biztosított. Az interaktív kiállítások amortizációját egy másik „zsebből” kellene fedezni, ehhez azonban nem elegendő önmagában a jegybevétel, mert azzal már más lyukakat is foltozunk. Jelenleg nem emelhetek jegyárat, mert nincs vásárlóerő, és Isten ments’, hogy télen még egyszer be kelljen zárni, mert a fűtetlen vagy rosszul fűtött helyiségekben a műtárgyak épségét kockáztatom” – mondta el az igazgató. 

Újabb interaktív földtörténeti kiállításra készülnek 

A múzeum már készül a következő attrakcióra, mellyel egy új földtörténeti korszakot fókuszba állítva szeretné elvarázsolni legalább még egy következő évtizedre a miskolci, az országos és a nemzetközi közönséget. A 2026. évi átadással tervezett tárlat jelentőségében a Pannon-tenger Múzeum megnyitásához lenne fogható, de mivel pályázatírási szakaszban vannak, Szolyák Péter még nem akart részleteket elárulni a jövőről. „Egy biztos, Miskolc városa központi szerepet kap az új földtörténeti tárlatban, és az összes eddig felgyűlt tapasztalatot felhasználjuk az attrakció tervezésénél” – árulta el.