Mit ünneplünk vízkeresztkor?

Január 6-a legtöbbünk számára annyit jelent, hogy lebontjuk a karácsonyfát. De honnan is ered ez a hagyomány?

A 4. századtól létező ünnep, mely előbb keleten, később nyugaton terjedt el. A keleti rítus szerint a vízszentelés, Jézusnak a Jordán folyóban történő megkeresztelése az ünnep tartalma, a nyugati rítus szerint viszont elsősorban a háromkirályok tiszteletére és a kisded Jézusnál tett látogatásukra emlékeznek az emberek. Az ünnep harmadik misztériuma a kánai menyegző. Ez a Megváltó első csodája volt, amikor édesanyja kérésére a vizet borrá változtatta.

A római katolikus egyház ezen a napon hagyományosan vizet és tömjént szentel, innen ered a vízkereszt elnevezés. Ugyancsak vízkeresztkor kezdődik meg a házszentelések időszaka, amely a 15. századtól kialakult szokás. Ennek során a pap az újonnan megáldott szenteltvízzel meghinti a lakásokat, házakat, valamint megáldja a benne lakókat.

Időjárásjóslás is kapcsolódik vízkereszthez, amely szerint a tiszta idő jó évet jelez.

Népszokások

A magyarság körében a vízkereszt ünnepéhez kötődően különböző népszokások alakultak ki a századok során, hagyományosan ekkor kezdődik a húshagyókeddig tartó farsang és a tavaszvárás is, mely az egyik legvidámabb időszaka az évnek.

Szokás volt vízkeresztkor az esti csillagjárás vagy csillagozás, más néven háromkirályjárás, mely hasonló volt a betlehemezéshez. A papírsüveget viselő gyerekek a napkeleti bölcsek útját játszották el Betlehem felé.

A kánai menyegzőre emlékezve sokáig a farsangi időszakban tartották az esküvőket és lakodalmakat is.

Érdekesség

A naptárak különbözősége miatt január 6-a és 7-e egyben számos keleti egyházban a karácsony ünnepe is, Oroszországban, Grúziában, Örményországban, Fehéroroszországban, Szerbiában, Egyiptomban, Etiópiában és Kazahsztánban szenteste január 6-án jön el.