Kikerültek az érettségi tablók

Párhuzamosan megtalálható a hagyományos elrendezés és az egészen extrém kialakítások is.

Pap Gyula

Fotó: Mogyorósi Zsolt Pipó

Az érettségit 1851-ben vezették be hazánkban az Osztrák Császárság iskolareformjának részeként, nem sokkal a forradalom és szabadságharc leverése után. Az osztrák vallás- és közoktatásügyi miniszter, Leo Thun írta alá a rendelet hazánkra vonatkozó pontját. Az érettségi, azaz a matura mégsem az osztrákok találmánya: szomszédaink a poroszoktól vették át. Ekkor még a gimnáziumot elvégezve nem volt kötelező letenni, csupán azon diákoknak, akik egyetemen kívántak tovább tanulni.

Egyidős az érettségivel

Az érettségi tabló a fotográfia elterjedése nyomán jött divatba és tartalmilag hagyományos – a tanárok és a diákok arcképét tartalmazó - formailag azonban rendkívül változó, ezer ötletet bevető módon valósul meg.

A hétvégi ballagásokat megelőzően kikerültek néhány miskolci üzlet kirakatába. A két fiatal - nevezzük Lénának és Péternek - a miskolci Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon végzős növendéke érdeklődéssel kutatta arcképét az iskolai tablón. Bár természetesen kaptak a fotókból saját példányokat, mégis jó volt megnézni az egész „csapatot” együtt. Ennek a tablónak is van egy kedves specialitása a diákok fotója mellett kis ikon jelezi hobbijukat, jellemzőjüket így van akinél kosárlabda, másnál számítógép az ikon.

Így készül a tabló

Kiss Viktor fotográfus barátjával vett részt tablókészítésen, pár éve a Jezsuita Gimnázium végzőseit örökítették meg. A munka az osztályfőnökökkel történt személyes egyeztetéssel indult. Ki kellett választani milyen típust válasszanak, ezt a magukkal hozott mintatablók segítségével végezték el, meghatározták a tabló anyagát is – idézi fel Viktor.

Tablóképek Miskolc sétálóutcáján

Fotók: Mogyorósi Zsolt Pipó

Az iskola egyik termét lefoglalva valóságos fotó műtermet rendeztek be többféle háttérrel, fénytechnikával. Egy-egy osztály tagjai abc-sorrendben jöttek be. Fejenként legalább öt percet vett igénybe a munka és volt aki többször visszajött. Olyan diák is akadt, aki hazavitte a fotókínálatot és úgy választotta ki a megfelelőt. Végül a kiválasztott fotók retusálva kerültek a tablókészítő műhelybe, illetve minden diák kapott két-két kisebb-nagyobb képet, valamint egy tablófotót – emlékszik vissza a fotográfus.

A jelenlegi trendekről elmondta, hogy párhuzamosan megtalálható a hagyományos elrendezés, de egészen extrém kialakítások is léteznek hologrammal, QR-kóddal, mókás arcképekkel. Mindez azt a célt szolgálja, hogy a szép emlékeket idézzék fel az egykori iskola iránt.

Az érettségi története

A nem kevesebb mint 173 éve bevezetett érettségi ellen többen is felléptek: a magyar református egyház mellett báró Eötvös József és Schneller István, a kolozsvári tanáregylet elnöke sem tartotta a maturát jó ötletnek. Az oktatást felügyelő egyház az iskolák államosításától, a magyar lakosság az elnémetesítéstől tartott. Ennek ellenére az érettségin 1952-ben változtattak legközelebb. A matura ez évtől kezdve nem jelentett közvetlen belépőt az egyetemekre, csak az oda való jelentkezést tette lehetővé. Az íráseblit szóbeli követte, ahol többek között a vizsgázók világnézetét és testi alkalmatosságát is felmérték. Tudásuk viszont kevéssé számított. Az egyetemekre a vizsgákat követően azok nyertek bebocsájtást, akik az akkori rendszernek megfeleltek. Aki nem, az előtt bezárultak a felsőoktatás kapui. Az érettségi újabb módosítására 1982-ben került sor: összevonták ugyanis a felvételivel. Bizonyos tárgyak nemcsak maturát, hanem egyetemre, főiskolára való felvételit is jelentettek. A diákoknak egy darabig nem volt muszáj közös érettségi-felvételi vizsgát tenni, ha akartak, egyszerű érettségit is írhattak. Később viszont ez kötelezővé vált. Újabb módosítás 2005-ben történt: eltörölték a felvételit. Azóta előfordultak kisebb-nagyobb változtatások, és érettségi botrányok is akadtak jószerivel, ennek ellenére a gimnáziumba jelentkezők közül ezt a megmérettetést senki sem kerülheti el. (forrás:kozepsuli.hu)