Keserű jövő?

2024.04.14. 07:00

Horror a méhek életében: fagyok, atkák, vegyszerek

A méz édes, a méhészek helyzete manapság azonban elég keserű a piac nehéz körülményei miatt.

Édes Richárd

Méhész akácerdőben

Fotó: MW, Németh András Péter

A méhek titkos élete címmel készítettek már filmet, de mi a helyzet a meglehetősen sanyarú helyzetben lévő méhészekkel? Hogyan befolyásolja a nyáriasan meleg tavasz a méhek életét? Milyen külső hatások pusztítják a méhcsaládokat, és mitől olyan különleges a sokat emlegetett propolisz?
Erről kérdeztük Lövey Attilát, a Vattán működő Lövey Méhészet vezetőjét. 

Rizikót jelent a hirtelen tavaszi fagy

„Tavasszal felébred a természet, és a méhek élete felpezsdül. Csak úgy áramlik a kaptárba a virágpor, a nektár, virágzik a repce. A méhek kaptára folyamatosan nyitva van, azonban ők döntenek arról, mikor elég meleg a hőmérséklet ahhoz, hogy kimerészkedjenek onnan. A kaptár egyébként úgy csillog-villog, akár a patika, a méhek nagy figyelmet fordítanak a tisztaságára”

- vezetett be minket a méhek hétköznapjaiba Lövey Attila. 

Méhecskék
Fotó: MW, Németh András Péter

A napjainkban tapasztalható forró tavasz nem befolyásolta jelentősen a méhek életét. Legfeljebb annyiban, hogy a téli napforduló után hamarabb elkezdtek petézni a méhanyák. Lerövidült a méhek nyugalmi időszaka, mert korábban jóval hosszabbra nyúlt a téli. Az időjárás szélsőséges alakulásából leginkább a tavaszi fagyok jelentenek rizikót, főleg a gyümölcsvirágzás kellős közepén, nyáron pedig az aszály. A dermesztő hirtelen fagy hatására megdermednek a virágon az első hajtások, és csökkennek a méhek nektár- és virágporgyűjtő lehetőségei. Ilyen esetekben a méhésznek a méhek nektár- és a virágporszükségletét pótolnia kell. 

Atkák és a vegyszerek pusztítanak

A méhekre a szélsőséges időjáráson kívül leginkább természetes élősködőik, a varroa atkák jelentenek veszélyt. Az atkák elszívják a méhek életerejét, sebet ejtenek rajtuk és megfertőzik őket. Az ázsiai parazita, a Varroa destructor tápláléka a méhek testnedve. A méztermelés egyik fő ellensége a varroa atka, mert fertőző hatásukkal súlyosan megtizedelhetik a méhcsaládokat. Másrészt a méhek és a méhészek már csak azért is nehéz helyzetben vannak, mert a talaj élővilága pusztul a vegyszerektől. Romlik a baktériumállománya, emiatt a növények is kevesebb vitamint tudnak előállítani. 

IMG_4710
Mézes üvegek
Fotó: MW

„A szúnyogirtó vegyszerek szintén nagy kockázatot jelentenek a méhekre.  ezek az irtók, valamint a rovar- és gombaölő szerek tönkreteszik a bélflórájukat, megrövidítik az élettartamukat, és így hajlamosabbá válnak a fertőzésekre. Ezekkel a szerekkel közvetlenül érintkezve azonnal elpusztulnak. Nem lenne szükség ennyire aktív szúnyogirtó vegyszerezésre, az ember csak saját magát és a méheket mérgezi ezzel. Mert rengeteg madár szúnyogokkal táplálkozik, így gondoskodik a természet ökológiai rendszere a madarak táplálásáról”

- avatott be minket a körforgás részleteibe Lövey Attila. 

Összeomlik az uniós mézpiac

Rájár a rúd a méhészekre, mert a méhpiac helyzete sem derűs. A Lövey méhészetben magánszemélyeknek, közvetlen értékesítéssel készül a méz. Lövey Attilának az a meglátása, hogy a kereskedelem mindig nagyobb haszonra tör, és egyre fejlettebb a hamisítás művészete. Sok cég olcsóbb alapanyagból készít méznek látszó termékeket. A természetes méz nem véletlenül kerül több pénzbe, mert rengeteg munkát igényel a létrehozása. Az infláció növekedésével a méz ára is drasztikusan drágul. 

A méhészek helyzete több szempontból sem rózsás. Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke pár napja azt nyilatkozta: „az Európai Unióba beáramló kínai – zömében hamisított – méz nyomán kialakult tartósan alacsony felvásárlási árak miatt várhatóan idén számos nagy hazai méztermelő vállalkozás szüntetheti be tevékenységét”. 

A méz egészséges, de lassan megfizethetetlen
Fotó: BlkG / Forrás: Shutterstock

Április végén már megkezdődhet az akácméz idei szezonja, azonban az agroinform.hu-nak adott interjújában Bross Péter elmondta: 

a több mint 20 ezer hazai méhész többségének komoly egzisztenciális problémával kell szembesülnie.

 A hazánkban megtermelt méz 60-70 százalékát exportálják. 2022 elejéhez viszonyítva pedig a felére csökkent a méz ára az Európai Unióban, többek között Németországban, Olaszországban és Franciaországban. 

Az uniós mézpiac összeomlásában kulcsszereplő az Ukrajnából, Argentínából, Kínából származó méz importja. Az Európai Bizottság 15 tagországban végzett mézvizsgálata kimutatta, hogy a kínai export mintáinak háromnegyede hamis, és a termékek valójában cukorszirupot tartalmaznak. Ezek azonban annyira olcsók, hogy sem a magyar, sem a többi uniós ország termelői nem tudnak vele árban versenyezni, így a hamis kínai méz lassan de biztosan kiszorítja őket a piacról. 

Miért létfontosságú a méz és a propolisz?

„A mézben számos nyomelem, vitamin és ásványi anyag található. Tartalmaz sokféle összetett cukrot, amelyek az idegsejtek kifejlődésében, az emberi gondolkodás kiteljesedésében kapnak szerepet. A propolisz pedig antioxidáns hatású, gyulladásgátló is egyben”-ismertette a jótékony hatásokat Lövey Attila. A propolisz eredetileg egy gyantás, ragacsos anyag, amit a méhek a kaptár védelmére, a baktériumok és más kórokozók ellen gyűjtenek, továbbá lépjeik szilárdítására. 

A bioméz megvásárlásakor az embereknek sokkal mélyebben kell a zsebükbe nyúlni, mert a termelése számos feltételhez kötött. A bioméznél kulcsfontosságú, hogy semmiképpen se álljon vegyszerezés alatt a méhlegelő. Előírás, hogy a biomézet adó kaptár távol legyen a forgalmas utaktól. Ideális helyszín a nemzeti parkok területe. A bioméz esetében az előírások azt is meghatározzák, milyen anyagokat használhat a méhész, ami nem csökkenti a méz minőségét. A bioméz készítésekor például oxálsavat és hangyasavat használnak a varroa atka elleni küzdelemben, megfelelő ütemezéssel illesztve a méhészeti technológiába.

Fák ültetésével is segíthetünk a méhek helyzetén 

Lövey Attila felhívta a figyelmet arra, hogy fák ültetésével is hozzájárulhatunk a tavaszi méhek nektár- és virágporgyűjtéséhez. Ennek érdekében ültetnek egyre több díszfát a nagyvárosokba, de rengeteget segíthet rajtuk a csörgőfa, a japán akác is. A kiskertekben pedig hasonló támogatás lehet a méheknek a facélia, a virágzó egynyári növényekkel együtt. 

gyumolcsos003
Virágzó almafák
Fotó: Vajda János

„Tájvédelmi szempontból pedig víztározók létesítése, árterek regenerációja segítheti a növényzet vízellátását a száraz nyári hónapokban. Fontos lenne, hogy az áradáskor, csapadékosabb időszakban előálló édesvíztömeget a Kárpát-medencében tartsuk, és a kutak vízszintje helyreállhasson”

- utalt a szélesebb körű lehetőségekre Lövey Attila. 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában