Nem szűntek a gondok

2023.09.27. 07:00

Tele vannak mézzel a raktárak vármegyénkben, de alig veszik

A hazai felvásárlás megállt, tarol az olcsó külföldi utánzat.

Pap Gyula

Méhészek munka közben

Fotó: MW

Az idén a tavaszi fagyok során szinte minden, ami a mézzel kapcsolatos elveszett, jóval kevesebb repcemézet tudtak megtermelni, hiszen az időjárás miatt a méhek még nem erősödtek meg annyira, hogy a virágzás idejére kirepüljenek, írta portálunk korábban.

Azoknál a méhészeknél, akik a tavaly megtermelt mézet hordóban tárolják, még rosszabb a helyzet, hiszen nem vásárolták fel tőlük, emiatt még a tavalyi akácméz is a raktáraikban van – írtuk.

Nem kedvez a helyzet a méhészeknek

Molnár Gergely Vizsolyban foglalkozik méhészettel, és részletes diagnózist adott a helyzetről.  Kérdésünkre, hogy van-e változás, megerősítette elsősorban nem a külső tényezők okozzák a méhészek problémáit, nem csupán az a baj, hogy elfagyott az akác, nem jó a repce, nem jók a méhcsaládok, hanem sokkal nagyobb gond az, hogy a jelenlegi gazdasági környezet nem kedvez a méhészeknek. Elsősorban szerinte azért nem, mert a méhészek megszokták, hogy kereskedőknek adják el a megtermelt mézük nagy részét mégpedig hordós kiszerelésben, és mivel ez már nem így van, emiatt a többségük kiszolgáltatott helyzetbe került. Nem tudják értékesíteni a mézüket, ott van a raktárba beöntve a tavalyi akác, a vegyes repce méz is, csak jelentéktelen mennyiségben tudtak eladni. Az idén tovább folytatódott a probléma, az idén sem vettek a kiszerelő üzemek tőlük mézet. „Hiába adnak mézet a méhek, ha nem tudjuk eladni" – erősítette meg. Ráadásul nincsen üres hordó, nem tudják hova tenni a termést a méhészek, hordót kell vásárolni, aminek ettől felment az ára 20 ezer forint közelébe a korábbi 7-8 ezerről. Az üveg ára háromszor emelkedett, a kupaké pedig négyszer – egyetlen év alatt. Most pedig várható az üzemanyagár-emelés. 

Molnár „Mézes" Gergely
Fotó: MW

Az áruházláncok a kiszerelő üzemekből vásárolnak, akik nem a magyar méhészektől szerzik be a mézet. 

„Amikor egy euróért lehet mézet venni a piacon, miért vennék meg a méhészektől négy-öt euróért? Ezer forint alatt mi nem tudunk mézet termelni a jelenlegi üzemanyag és egyéb költségek miatt. A szorult helyzetben az is probléma, hogy maguk a méhészek nyomják le az árakat, míg a reális ár 5000 forint lenne kilogrammonként az akác esetében és 3000-3500 vegyes méz esetén, van aki ad 1600 forintért is és 2500 forintért is akácot kényszerből, hiába fizet rá" – teszi hozzá. „Én kiszerelő üzemmel rendelkezem, a saját mézemet csomagolom le, és a saját piacaimon próbálom értékesíteni. Egyre többen ebbe az irányba menekülnek, így leverték az árakat" – vázolja a helyzetet.

Ők vásárokon, valamint az interneten keresztül értékesítenek. A 22 év alatt kiépített vevőkörük a méz 80-90 százalékát megvásárolják. A vevők számítanak rájuk, hiszen tudják, hogy milyen minőséget kapnak, így minden évben visszajárnak. Annak viszont nagyon nehéz dolga van, aki most akarja kiépíteni a vásárlói körét.

Mit hozhat a jövő?

Azt érdemes tudni, hogy ha a méhészek kénytelenek feladni ezt a szép szakmát, Európában méhecske nem lesz, mert van egy kártevője a méheknek, a varróatka, ami ellen védekezni kell. Ha nem védekezünk, a méheket kiirtja, és az végzetes hatással lehet a mezőgazdaságra is, hiszen a növények 80 százalékát a méhek porozzák be – ismerteti Molnár Gergely.

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában