Száz év múlva nőhet vissza a tavaly leégett idős erdő (fotók, videók)

Egy év telt el a félelmetes bükki erdőtűz pusztítása óta, amely 2022. július 1-jén pattant ki Jávorkút környékén. 65 hektárnyi erdőség lett a tűz martaléka, azon belül is bükkösök, új telepítésű erdők és 100-120 éves faállományok. Emellett néhány hektárnyi erdei és lucfenyő szintén komoly károkat szenvedett. A szomorú esemény részleteit egy korábbi cikkünkben idéztük fel. A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága számolt be arról, hogy mennyire tudott mostanra regenerálódni az élővilág. 

A gyep megmenekült 

- A leégett területek legjelentősebb természeti értékei a gyepeken fordultak elő. Ezek helyreállítására nem volt szükség, mert a gyorsan végigszaladó avartűz nem pusztította el a terület teljes lágyszárú faj- és propagulum (szaporítóanyag) készletét. Nem halmozott fel jelentős mennyiségű hamut sem és nem befolyásolta számottevően a talaj tulajdonságait. Az erdőterületeken – lucfenyő vágásterületek, fiatal bükkös telepítések, még megmaradt lucfoltok, hagyásfák, facsoportok, elpusztult idős bükkösök – folyamatosan folytak az erdőfelújítások az erdőgazdaság részéről – tájékoztatott a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. - A gyepterületeken, amelyek a Kismezőn találhatóak, a leégett rész vegetációja – természetvédelmi értékét tekintve – már alig különbözik a le nem égett területrészektől. Az eredeti növényközösséget alkotó fajkészlet megmaradt. A védett fajok számában és egyedszámában bekövetkező változást jobbára az időjárás befolyásolta. A hazánkban csak a Bükkben előforduló, fokozottan védett jégkori reliktum északi sárkányfű Kismezőn lévő állománya is megmaradt, egyedszáma az előző években végzett felmérési adatokhoz képest lényegesen nem tér el. A gyep összetételén, az egyes növényfajok tömegességén és térbeli előfordulási mintázatán érzékelhető ugyan a tűz hatása, de a változás jelenleg tapasztalt mértéke a természetes gyepdinamikai folyamatoktól nem tér el számottevően, akár annak részeként is értelmezhető. A gerinctelen élővilág visszatelepülése a szomszédos gyepterületekről folyamatos. 

Sok idős bükk pusztult 

A gyepekkel ellentétben az erdőterületeken bekövetkezett ökológiai változások jelentősek, a tűz hatása sokkal drasztikusabb volt. 

- A tájidegen lucosok átalakítása tájhonos bükkösökké már a tűz előtt elkezdődött: fiatal bükkös felújítások voltak jellemzőek a területen, amelyek ökológiai értelemben már a tűz előtt is erősen leromlott állapotban voltak. Az idős, homogén (elegy fafajokban szegény) bükkösök jórészt áldozatul estek a tűznek. Ennek oka, hogy a bükkfa kérge vékony és vízben gazdag, a hő hatására nagy darabokban válik el és a fa kiszárad, majd kidől. Mivel az állományok nagyrészt bükkből álltak, túlélő faegyed alig maradt, a lombkorona felnyílt, így hatósági, erdészeti szakirányítási szempontból elkerülhetetlenné vált az állományok mesterséges felújítása. A tűzzel érintett bükkösöket letermelték, vagyis a fákat kivágták, a faanyagot a területről lehordták. A tűz nagy mennyiségű tápanyagot szabadított fel, ami önmagában is degradációt okozott a lágyszárú vegetációban, de a talajbolygatással járó mesterséges csemeteültetés végképp nem kedvez az eredeti, bükkerdei fajkészlet spontán regenerációjának. Jelenleg a felújítási területek talajfelszínét még gyomok, zavarástűrő fajokból álló növényzet borítja. Megmaradt ugyan néhány lomberdei faj. Viszont a montán bükkösökre jellemző legnagyobb értékű védett növényfajok: kárpáti sisakvirág, örvös salamonpecsét úgy tűnik, a területről jelenleg eltűntek, miként a bükkös erdőszegélyek, hegyi rétek fokozottan védett növénye, a tűzliliom is – közölte a BNPI. 

Mesterséges felújítással 

A gyepterületek növényzetét tekintve a regeneráció jórészt megtörtént. Az idős erdőállományok regenerációja természetesen csak hosszútávon értelmezhető.

- 100 éves bükkös 100 év alatt fog a területen kialakulni, és az is csak akkor, ha csupán a fásszárúakat vesszük figyelembe. Mivel mostanra jórészt hiányoznak a háborítatlan idős bükkösök a területről, így a rájuk jellemző lágyszárú fajkészlet regenerálódásának lehetősége erősen korlátozott. A regeneráció ellen dolgozik az is, hogy nincsenek olyan háborítatlan idős montán bükkösök a környéken, ahonnan a fajok vissza tudnának települni. Végeredményként száz év múlva várhatóan egy, a természetesnél jóval jellegtelenebb, montán és egyéb értékes fajokban szegény bükkös lesz itt látható. A várhatóan szegényes fajkészletű faállomány ökológiai állapotát az erdőgazdálkodó a fafajkészlet és a változatos erdőszerkezet aktív kialakításával tudja segíteni. Összefoglalva, a terület erdei ökoszisztémája az intenzív emberi átalakító tevékenységek miatt a tűzesetkor már eleve sérült volt, aminek regenerációja eleve nehezebben valósulhatott volna meg. Kinézetét tekintve körülbelül 100 év alatt alakulhat ki itt újra idős erdők látkép, de ezeknek az erdőknek a lágyszárú fajkészlete biztosan nem fog megegyezni a tűz előtti állapottal. Ökológiai értékük pedig nem lesz összemérhető más területek jó állapotú, kevésbé bolygatott bükkös élőhelytípusainak gazdagságával – summázta válaszában a BNPI. 

Videós tartalmaink továbbra is megtalálhatóak a YouTube csatornánkon.