Kiderülhetnek további részletek: nyomra vezethet a jeladó - videóval!

Bár a svájci vándorfarkast kilőtték, de a jeladója által küldött jelekből valószínűleg sok mindenre lehet következtetni az útvonalára és halálának körülményeire vonatkozóan.
– A vadállatokkal kapcsolatos jeladós vizsgálatok 40-50 éve folynak nagy számban Európában. Hazánkban már a nyolcvanas években is voltak ilyenek. Ezek célja, hogy a rejtett életmódot folytató és nagy területet használó állatok mozgását, életmódját, idő-és területhasználatát, tulajdonságait, más jelölt egyedekhez és fajokhoz való kapcsolatát, valamint viselkedését is megismerjük – sorolta Heltai Miklós, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutató professzora. – Többek között a jeladós vizsgálatokhoz kapcsolódnak azok az újszerű megfigyelések, hogy mekkora vándorlásra képes egy helykereső ragadozó. Magyarországon nem a farkas volt az első, amely ilyet produkált, hanem egy aranysakál. Ez két nap alatt 220 kilométert tett meg. Mindezek alapján következtetni lehet rá, hogy a vándorlás általános jelenség a ragadozóknál. Szintén új keletű megfigyelés, hogy a vadak átússzák a folyókat.

Nyakörvvel is teljes élet

Mostanra kialakult technikája,  és részletesen kidolgozott szabályozási rendszere van a rádiós jelöléseknek.
– Meghatározott, hogy egy állat testtömegéhez képest mekkora nyakörveket lehet feltenni rá anélkül, hogy az egyed természetes mozgását befolyásolná. A hosszú távú adatsorokból ellenőrizhető, hogy van-e változás az alapján, hogy mikor kezd el újra együtt mozogni a falka. Az állat befogása és jelölése idején tapasztalható ebben változás, de egyébként nem. A legtöbb jelölés már az egyed felnőtt korában történik. Bár ma már léteznek olyan nyakörvek is, amelyek rugalmasak és az állat növekedésével együtt növelik a méretüket. Némelyik nyakörv egy év után ledobja magát, amikor lemerül benne az akkumulátor. Az általa leadott adatok alapján a jeladó megtalálható és újra fel lehet használni. Az pedig a jeladók gyártójának a szolgáltatójától függ az, hogy az általa küldött jeleket ki tudja nyomon követni – fejtette ki a professzor.

Spéci jeladója lehetett

Egy jeladós állat helyének pontos meghatározásában fontos szerepet játszik, hogy a jeladója milyen típusú jeleket és milyen gyakorisággal küld.
– A svájci farkas esetében meg lehetne vizsgálni, hogy hol fejezte be a jelküldést a jeladója, esetleg nem technikai hibáról van-e szó. A róla készült képek alapján valószínűleg a nyakörvében nemcsak GPS-chip található, hanem VHF-szignált is képes küldeni, amely 850 herzen működő rádió jel. A mérési adatok sohasem folyamatosak, így azt is jó lenne tudni, hogy milyen időközönként érkeztek a jelek. Ugyanis ettől függően lehet meghatározni azt, hogy mennyire részletes az útvonal haladási iránya és milyen gyors tempóval, változó, vagy állandó sebességgel közlekedett-e a farkas. Hasznos lett volna azt is látni, hogy milyen típusú – erdősült, mezőgazdasági, állattartó, lakott – területeken halad-e át az állat. Továbbá hol tartózkodott hosszabb ideig, valamint érték-e atrocitások – vetette fel a kutató.

Nem félt az embertől

A családalapítási szándék a svájci farkas esetében csak spekuláció, hiszen nem tudjuk, mi váltotta ki, hogy útnak indult.
– Magyarországon nem nyilvánosak azok az adatok, amelyek a hazai farkascsaládokra vonatkoznak. Emiatt azt sem tudjuk, hogy az állat ténylegesen mikor és melyik hazai farkascsalád tagjaival találkozott. Az mindig a falka adott összetételétől függ, hogy mennyire befogadók egy új farkassal szemben. Emellett olyan is előfordul, hogy a vándorló farkasok magányos nőstényekkel állnak össze és alapítanak saját családot. A svájci jeladós farkas esetében a legvalószínűbb, hogy egy fiatal hím területkeresését láthattuk. Ami azonban az útvonalából egyértelműen kiderült, hogy valószínűleg nem félt az embertől. Ez némi aggodalomra ad okot, annak fényében, hogy a farkasok állománya és elterjedési területe Európában mindenhol növekszik. Az észak-magyarországi, a szlovákiai és lengyelországi farkasok forráspopulációja a kárpáti populáció, de régen déli, balkáni forráspopuláció is létezett – magyarázta Heltai Miklós.