2022.09.01. 20:00
Arzén a Sajóban, arzén a folyó üledékében
A vízben nem haladja meg a mérgező anyag a hazai határértéket. Halpusztulást nem tapasztaltak a magyar szakaszon. Még él a vízminőségi készültség.
Archív képünkön: a Sajó szennyezett szakasza, Szlovákiában
Fotó: Bach Máté
Nem haladja meg az arzén koncentrációja a Sajó hazai szakaszán a specifikus szennyezőanyagokra vonatkozó magyarországi határértéket. Erről Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szóvivője tájékoztatta szerkesztőségünket.
A kijelentés látszólag ellene mondani látszik a minapi sajtóhírnek, miszerint "kétszerese a megengedettnek az arzén a Sajó magyarországi szakaszán". A hírközlők ilyen és hasonló címekkel számoltak be róla, hogy Varga Tibor sebészorvos, a Sajó megmentéséért küzdő aktivisták egyike a múlt héten a Sajó magyarországi szakaszán, Sajópüspökinél vett üledékmintát, amelyből kiderült, hogy a hordalékban az arzén aránya növekedett az előző mérés óta és már több mint kétszeresen meghaladja a Magyarországon meghaladott értéket.
A híradás után kértünk tájékoztatást az OVF-től, egyebek között arra várva választ: okoz-e veszélyhelyzetet az említett jelenség Magyarországon? Jelent-e veszélyt a folyó élővilágára, vagy a folyó környezetére? Szükséges-e biztonsági intézkedés a jelzettek miatt?
Siklós Gabriella emlékeztetett: a Sajóba a Szlovákia területén lévő, egykori Siderit üzem (Alsósajó) telephelyéről befolyó szennyezés miatt - a vízminőségi állapot ellenőrzésére szükséges vízmintavételek és vizsgálatok céljából - az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság (ÉMVIZIG) a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló kormányrendeletben foglaltak alapján 2022. március 13-án délelőtt 10 órától II. fokú vízminőségi készültséget rendelt el. Ez jelenleg is él.
"Tekintettel arra, hogy a tárgyi szennyezés a Sajó által szállított vízmennyiséggel érkezik, ezért a készültség keretében végzett vizsgálatok a szennyeződés elsődleges szállító közegének, azaz a víz minőségének ellenőrzésére terjednek ki. A vízmintavételek minden esetben akkreditáltan történnek, a mintatartósításra és szállításra vonatkozó szabványok és előírások betartásával. A vízminták vizsgálatát akkreditált laboratóriumok végzik. A mérések alkalmával az oldott és az összes arzén koncentrációja is meghatározásra kerül a vízmintákból. Az eddigi vízmintákban az arzén mennyisége nem haladta meg a 10/2010. (VIII.18) VM rendelet egyéb specifikus szennyezőanyagokra vonatkozó határértékeit. A laboratóriumi eredmények alapján folyamatosan növekvő tendenciáról a többi vizsgált nehézfém tekintetében sem lehet beszélni. A vízminőség alakulásának nyomon követése mellett a Sajó magyarországi szakaszán az ÉMVIZIG figyelőszolgálata szemrevételezéssel is rendszeresen ellenőrzi a folyó állapotát" – tudatta megkeresésünkre Siklós Gabriella.
Tőle tudjuk: a határszelvényben Sajópüspökinél, illetve az alsóbb folyószakaszokon eddig halpusztulás nem volt tapasztalható, a folyó élővilágának szemmel látható károsodása nem volt észlelhető. A Horgász Egyesületek B-A-Z Megyei Szövetsége sem jelzett az Igazgatóság felé halpusztulást vagy a halállományban tapasztalt kedvezőtlen változást, így ebben a tekintetben intézkedésekre sem volt eddig szükség.
Itt a magyarázatA Sajó-szennyezés kapcsán a hazai vízügy úgynevezett kisokost készített. Erről mi is írtunk korábban, megemlítve: nemzetközi környezetvédők vegyi elemzései a folyó üledékének magas arzéntartalmát állapították meg. Ezzel kapcsolatban a magyar vízügyi hatóság hangsúlyozta: a Sajó az 1980-as években Európa egyik legszennyezettebb vízfolyása volt. Ennek oka, hogy az 1950-es években ipari üzemek egész sorát telepítették a folyóvölgybe, Kelet-Szlovákiában éppúgy, mint Magyarországon. Szennyezésük következében a folyó „holt” vízzé vált, és csak a ’90-es évektől, a szennyező iparágak fokozatos megszűnésének hatására javult számottevően a határszelvénybe érkező víz minősége. A korábbi évtizedek szennyezései azonban a mederüledékben hosszú ideig nyomon követhetők. Ráadásul a folyó földtani közege is tartalmaz arzént, így a mérgező anyag a természetben is jelen van. A határszelvényekben 2015 után rendszeresen történtek üledékvizsgálatok, amelyek bár ingadozóan, de szinte mindig a Greenpeace friss mérési adataival közelítőleg egyező értékeket mutattak. Mindezek alapján valószínűsíthető, hogy az üledékből most vett minták eredményei a korábbi szennyezések nyomait jelzik – fogalmazták meg. |