Folyamatosan javul a vízminősége

2022.06.28. 07:00

Színt váltott a rozsdavörös Sajó folyó

A magyar vízügy szennyezési „kisokosban” magyarázza a folyó szlovákiai oldalán történt környezeti károkozás hazai hatásait.

ÉM

Forrás: Ádám János

Forrás: Ádám János

A szlovákiai Alsósajó (Nižná Slaná) egykori vasércbányájából a Sajóban érkező szennyezés mértéke jelentősen csökkent azt követően, hogy lezárult a veszélyhelyzet elhárításának május 28-án kezdődött első szakasza. A környezeti károkozás hátteréről az Országos Vízügyi Főigazgatóság is fontosnak tartott egy összeállítást közzétenni, amely többek között azt kívánja megvilágítani, hogy kell-e félni a hazánkba érkező esetleges szennyeződéstől, illetve mitől magas a folyó üledékének arzéntartalma.

Folyamatosan javul 

A szlovák gazdasági minisztérium múlt heti hivatalos közlése szerint folyamatosan javul a Sajó vízminősége. A vegyi elemzések azt mutatták, hogy 80 százalékkal csökkent a folyóba kerülő szennyezett víz vas- és egyéb ásványianyag-tartalma. 

A korábban sötét rozsdavörös színűről világosabbra váltó folyóvíz megjelenését a helyi környezetvédők beszámolói is megerősítették. Ugyanakkor jelezték: ez nem azt jelenti, hogy ne kerülnének továbbra is nagy mennyiségben az élővilágra veszélyes anyagok a Sajóba. Az élővilág újjáéledésére, az ökológiai egyensúly helyreállására csak akkor lehet számítani, ha a szennyezés teljesen megszűnik – írta közösségi oldalán Varga Tibor, a rozsnyói horgászszövetség titkára. 

A magyar kormány folyamatosan figyeli a helyzetet, hangsúlyozta Raisz Anikó, a Technológiai és Ipari Minisztérium környezetügyért és körforgásos gazdálkodásért felelős államtitkára, aki közösségi oldalán megerősítette: Magyarország továbbra is szívesen nyújt szakmai segítséget a szlovák félnek, hiszen „környezetünk védelme közös ügyünk”. 

A Sajó élővilágát a felső szakaszon teljesen megsemmisítő szennyezés esetleges magyarországi hatásaival kapcsolatban az Országos Vízügyi Főigazgatóság nemrégiben összeállítást készített. Emlékeztetve arra, hogy a 2022 februárjától tapasztalható káreseményről a magyar vízügyi ágazat a sajtón és a közösségi portálokon keresztül értesült, hivatalos formában a szlovák szervek nem keresték őket. Kezdetben áttételesen értesültek arról, hogy a volt bányaterületről kikerülő anyag a vas-oxid mellett részben toxikus fémeket is tartalmaz, úgymint arzént, kadmiumot és nikkelt. 

A szennyezés helyszíne megközelítőleg 80 kilométerre található a magyar határtól, amely távolság – mint írták – többszörösen is elég ahhoz, hogy a vízzel hozott szennyezőanyag kiülepedjen, valamint a becsatlakozó vízfolyások, például a Rima folyó vízhozamának hatására tovább híguljon. 

Határértéken belül 

A hazai szakaszokon végzett rendszeres vízminőségi vizsgálatok ugyanakkor a csapadékos időszakokban az átlagnál magasabb vas- és alumíniumtartalmat mutattak ki. Ez a magyar Sajó-szakaszon nem számít kirívó értéknek – tudatták –, ráadásul a mért eredményeik minden esetben a határértéken belül voltak. 

Fontosnak tartották azonban megjegyezni, hogy a Sajót vörösre színező vas-oxid ugyan jellegzetes színhatással bír, és befolyásolja a víz ízét is, de nem káros az egészségre. A vízből mért toxikus fémek közül a mostani szennyezésnél az arzén- és a kadmium-tartalmat vizsgálták, ezek pedig valamennyi időszakban a határérték alatt voltak a magyar folyószakaszon az elmúlt négy hónap során. 

A Sajó-szennyezés kapcsán a nemzetközi környezetvédők vegyi elemzései a folyó üledékének magas arzéntartalmát állapították meg. Ezzel kapcsolatban a magyar vízügyi hatóság hangsúlyozta: a Sajó az 1980-as években Európa egyik legszennyezettebb vízfolyása volt. Ennek oka, hogy az 1950-es években ipari üzemek egész sorát telepítették a folyóvölgybe, Kelet-Szlovákiában éppúgy, mint Magyarországon. Szennyezésük következében a folyó „holt” vízzé vált, és csak a ’90-es évektől, a szennyező iparágak fokozatos megszűnésének hatására javult számottevően a határszelvénybe érkező víz minősége. A korábbi évtizedek szennyezései azonban a mederüledékben hosszú ideig nyomon követhetők. Ráadásul a folyó földtani közege is tartalmaz arzént, így a mérgező anyag a természetben is jelen van. A határszelvényekben 2015 után rendszeresen történtek üledékvizsgálatok, amelyek bár ingadozóan, de szinte mindig a Greenpeace friss mérési adataival közelítőleg egyező értékeket mutattak. Mindezek alapján valószí­nűsíthető, hogy az üledékből most vett minták ered­ményei a korábbi szennyezések nyomait jelzik – fogalmazták meg. 

A vizet vizsgálták 

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság összeállítása leszögezte: vizsgálataik a szennyeződés elsődleges szállító közegének, azaz a víz minőségének ellenőrzésére és az abban bekövetkező változások nyomon követésére terjednek ki, és nem a meder­iszap vizsgálatára. Méréseik alkalmával az oldott és az összes arzént is meghatározták a vízmintákból, amelyben sem az oldott, sem az összes arzén koncentrációja nem haladta meg a szaktárca 2010-es rendeletében a specifikus szennyezőanyagokra vonatkozó határértékeket, ami azt jelzi – világítottak rá –, hogy a Sajó-üledékben megtalálható arzénvegyületek az érintett területen olyan egyensúlyi állapotban vannak, hogy kioldódásuk nem tapasztalható. Ezt igazolta az az elmúlt négy hónapban történt vízmintavételi és -mérési sorozat is, amely a szlovákiai szennyezés megjelenése óta tart. 
Amíg a vízben mint szállító közegben nem emelkedettek az értékek, addig az üledékvizsgálatok szükségessége nem igazolt, még ha a földtani közegre, azaz talajra vonatkozó határértéken felüliek is – közölte a vízügyi szervezet.

(A borítóképen: A Sajóban Miskolcnál semmiféle jel nem mutat a szennyezésre)

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában