Minden borsodi horgász nagy halat akar fogni

A horgászat országosan egyre népszerűbb hobbi. Erre a koronavírus bezártsága is rásegített, amikor a természetben töltött magányos elfoglaltság egyfajta menekülőutat jelentett. A megye horgászai szintén népes tábort képviselnek, ami a régió jó természeti adottságainak is köszönhető. A jelenlegi aszály és a víziturizmus fejlődése azonban megnehezíti a horgásztársadalom életét.

- Biztos vagyok benne, hogy ebben a melegben az aszály ellenére is mindenki a vízparton lesz és az árnyat adó fák alatt fog hűsölni. Megtelnek majd azok a Tisza-parti települések mind, ahol hétvégi házak vannak – mondta dr. Kovács Gy. Zoltán, a Horgász Egyesületek Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szövetségének és a Tiszabábolnai Sporthorgász Egyesületnek az elnöke. - A család egyik része elmegy csónakázni, a másik horgászni. Bár ilyenkor a víz annyira felmelegszik, hogy rosszabb a kapás. Mégis a Rakaczai-tavon a héten 180 centiméteres harcsát fogtak. Szóval ez sem lehetetlen. A többiek pedig a kertekben sütnek-főznek. Este lehet, hogy összejönnek a barátok is. Tehát a horgászat igazi közösségteremtő erővel bír még családon belül is. A horgászversenyek szervezése szintén nagyon élvezetes. Mégsem ezért mondjuk, hogy a horgászat mint tényező ma már egyre inkább megkerülhetetlen.

Vízvédelem és gazdálkodás

A horgászat jelentős gazdasági tényező, ez ma már nem a szegény emberek hobbija.

- Magyarország költségvetésében 100 milliárd forint fölötti összeget képvisel a horgászatból befolyó bevétel. Ebbe beletartozik a horgászathoz kapcsolódó turizmus, a horgászeszközök, az etetőanyagok, a hajók és minden egyéb idekapcsolódó szolgáltatás. Drágák az eszközök és a hal. A ponty ára két év alatt megduplázódott. Ugyanakkor köszönhető ez annak is, hogy hazánkban közel 800 ezer ember váltotta ki a horgász kártyát és több mint 550 ezer a horgász egyesületi tagok száma. Ők többségében még mindig az idősebb korosztályhoz tartoznak. Kivéve azokban a családokban, akik víz mellett laknak, vagy régi horgásztradíciót ápolnak. Körülbelül nyolcezer hektár nyilvántartásba vett vízfelületből közel hatezer hektáron a horgász egyesületek gazdálkodnak. Az elmúlt években a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) átvette a horgászathoz tartozó közfeladatokat. Ez magában foglalja a tavaszi és őszi haltelepítést, az egész éves halőrzést, a tavak melletti szemétgyűjtést és a vízvédelmet is, ami óriási felelősség az ivóvízbázisaink tekintetében is. Mindez messze túlmutat a horgászaton – jelentette ki a megyei szövetség elnöke.

Érdekképviselet és közösség

A Horgász Egyesületek Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szövetsége a megye legnagyobb civil szervezete.

- Ötvenkét egyesületet fogunk össze, amelyek más-más vizekhez kötődnek. Ez több mint 25 ezer horgászt jelent a megyében. A megyei szövetség három nagy funkcióval bír, amit négy fő irányít a halőrökkel kiegészítve. Ezek egyike a szervezés és szolgáltatás, ami a horgászengedélyek kiadását és a területi engedélyek koordinálását jelenti. Emellett horgászversenyeket és már rendezvényeket tartunk. Legközelebb szeptemberben lesznek versenyeink. Lényeges, hogy érdekképviseletként is működünk, ami most karakteresebben nyilvánul meg a vízhiány miatt. A másik összetevője ennek, hogy a tavakon sokszor osztoznunk kell a víziturizmust kiszolgáló szolgáltatókkal, ami a víz minőségére is hatással van. A harmadik funkció pedig az önálló gazdasági tevékenység. A Rakaczai-tó, a Hámori-tó, 37 kilométer Tisza-tavi szakasz és még néhány apróbb tó hozzánk tartozik. Ezeken mind halgazdálkodást folytatunk. Azaz halat nevelünk, telepítünk és ellenőrizzük a vizet – sorolta dr. Kovács Gy. Zoltán.

A nagy tavak jó állapotúak

Az aszály az árterek és a patakok kiszáradása miatt vezetett halpusztuláshoz.

- Jelenleg sokkal kedvezőbb a horgász tavak állapota, mint, amit egy ilyen aszályos időszakban várnánk. A víz oxigénszintje rendben van és a nagy tavakban nincs halpusztulás, ezért mindenkit kérünk, hogy inkább ezeket a helyszíneket válassza. Egyedül az apró keszegféléket és kárászokat érintette érzékenyen a csapadékmentes kánikula. Ennél sokkal nagyobb baj, hogy a Tisza környéki árterületeken nincsenek gátakkal védett szakaszok. Amikor egy áradás után visszahúzódik a víz a holtágakba, akkor a sekély részeken elrothad a növényzet és elkezdenek pusztulni a halak. A patakok és kisebb tavacskák kiszáradása szintén az élővilág pusztulásával jár. Ugyanakkor a természet változásaival párhuzamosan a horgászok szokásai is változnak. Például egyre gyakoribb, hogy visszadobják a kifogott a halakat. Olyanról már alig hallani, hogy valaki betárazna a hűtőszekrényében lefagyasztott halból. Ennek persze a halászati törvény mennyiségi és méretbeli korlátozás is az oka, amit nagyon szigorúan ellenőrzünk – hangsúlyozta a szakember.