Korai volt azt hinni, hogy vége

Gedeon István főispán neje – Nemes Mici – is elhunyt a nátha következtében, igaz, ő Budapesten, július 25-én. A Nemes család sajnos nem „úszta meg” ennyivel, Mici fivérét is elvitte a kór, őt, aki a Bereg megyei főispán titkáraként dolgozott.

Augusztus 11-én a Reggeli Hírlap örömmel számolt be arról, hogy a tífusz- és a vérhasjárványnak vége a városban, a járványkórház szinte teljesen üres... Persze ezeknek a híreknek ellentmond az, hogy a Miskolcon nyaraló két tucat osztrák gyermek közül ketten is elhunytak vérhasban... Egyikük augusztus végén, a másikuk szeptember elején...

Szeptember 17-én arról tudósít a lap, hogy egy nap alatt gyógyítható a „spanyolbetegség”. Szerintük Bártfafürdő tiszti főorvosa, dr. Markovics megtalálta a gyógymódot a betegség kezelésére...

Komoly intézkedések jönnek

Végül szeptember 29-én – először október 4-ig – záratta be a tiszti főorvos az iskolákat, mert a tanulókat mindenhol megtizedelte a járvány.

A vármegye pedig felhívást intézett a néphez:

„Óvakodjunk a spanyolbetegségtől!

A spanyolbetegség vagy spanyolnátha ragadós betegség, mely fertőzött tárgyak és személyek, egészségesnek látszó, de már fertőzött emberek, esetleg macskák és lovak által is terjedhet.

A betegség csirája a szoba romlott levegőjében hihetetlen gyorsan elszaporodik és veszedelmesen megerősödik.

A betegség csírája az orron és a szájon keresztül jut az emberekbe és néha egyetlen egy óra is elégséges ahhoz, hogy az embert beteggé tegye.

Aki a betegséget megkapja: étvágyát veszíti, kedvtelen, bágyadt, levert, fáradt lesz. Csakhamar fáj a lába, főfájás fogja el. A beteg félrebeszél, eszméletét vesziti, tagjai görcsösen összehuzódnak.

A beteg náthás, a szem veres, a fényt kerüli, a gerinc, valamint a tüdő vagy a bél van leginkább megtámadva, köhögés, nyilalás, oldalszurás, szívdobogás, vagy büfögés, makacs szorulás, vagy hasmenés mutatkozik mely utóbbi véres is lehet és alkalmas a vérhassal való összetévesztésre. (Vajon a két osztrák fiúnál, nem diagnosztizáltak tévesen vérhast? – a szerk.)

A beteget azonnal ágyba kell fektetni, hozzá orvost hivatni. A beteg csak üres levest ehetik és felforralás után lehűtött vizet, vagy gyenge teát ihatik. A beteg váladéka, ürüléke, valamint használati tárgyai, lysoformmal fertőtlenítendők. A beteg szobáját állandóan szellőztetni, és félhomályban kell tartani. Ovakodni kell a legyektől és aki szél alá megy, az száját és orrát takarja be, ki pedig állatokkal, lóval, macskával bánik mossa meg a kezét 2 százalékos lysoformmal és szappannal.

A spanyolbetegség a gyenge szervezetre felette veszélyes, ennélfogva különleges elővigyázattal kell védekezni mindazoknak, kiknek tödeje gyenge, vagy léghurutra hajlamos. Ezenkivül a ruhát és a lakást tisztán kell tartani.

Miskolc, 1918. szeptember 26.

Dr. Katona József vm. főorvos.

Alispán helyett:

Dr. Görgey László vm. főjegyző.”

(Reggeli Hírlap – szeptember 29.)

A járvány tetőpontja

Október 1-jén, amikor a Reggeli Hírlap tudósítója körbejárta a várost, elég szomorú képet festett róla. Itt az újságíró már nem köntörfalaz. Szemére veti az orvosoknak, hogy takargatták a problémát, nem tájékoztatták a lakosságot megfelelően.

Nem tudja a város megfékezni a kór terjedését. A hatvanezres városban mindösszesen 38 orvos próbál úrrá lenni a járványon, ők próbálják meggyógyítani a közel ötezer beteget.

A telefonközpont működése is veszélybe került, hiszen a központosok fele beteg, félő volt, hogy orvost sem tudnak hívni a betegekhez. A Tiszai pályaudvaron 600(!!!) vasutas hiányzott munkából a napokban.

Az orvosok emberfeletti munkát végeznek, reggeltől estig dolgoznak, sorra dőlnek ágynak ők is. A betegek 24–36 órát várakoznak arra, hogy egy szakember megvizsgálja őket.

A Reggeli Hírlap statisztikái szerint júliusban még csak páran hunytak el a betegségben, augusztusban már 13 ember, szeptemberben pedig 63. Október 17-ig minden eddiginél erősebb volt a kór, már 74-en haltak meg a városban a spanyolnátha következtében.

Ezen a napon már dr. Szabó Ármin, Miskolc tiszti főorvosa is másképpen nyilatkozott, mint júliusban. A betegek bejelentését és elkülönítését sürgette, a templomok, a kaszinók és a kávéházak bezárásával egyetemben. Október 2-án már a híres Fekete kutya fűszerüzlet is zárva tartott a dolgozók megbetegedése miatt.

Ahol könnyen terjedt a betegség

Dr. Szabó Ármin az október 6-ai lapban ismerteti a helyzetet.

Elmondása szerint ­1889-ben és 1890-ben is hasonló megbetegedéseket tapasztaltak. Akkor utoljára volt hasonló járvány, ilyen mértékű azonban még soha. Szeptember végétől mostanáig emelkedett a megbetegedettek száma, október elején volt a vész csúcsa, most már enyhülni látszik a kór. A legfertőzöttebb területe Miskolcnak a Gordon városrész volt, itt a szűk, zsúfolt utcák között könnyen terjedt a betegség...

(folytatjuk...)

Források

Wikipédia – Spanyolnátha szócikk

Dr. Budai József – influenza (web.archive.org)

index.hu – Megoldották a spanyolnátha rejtélyét

rubicon.hu – 1918. március 11. – A spanyolnátha elindul világpusztító útjára

Friss Újság 1918. október 9.

elsovh.hu – 1918 ősze – Magyarországon pusztít a spanyolnátha

szeretlekmagyarorszag.hu – Amikor a spanyolnátha pusztított, tízezrek haltak meg Budapesten

spanyolnatha.hu – Üveges Tamás: Az 1918-as spanyolnátha-járvány Miskolcon a korabeli sajtó tükrében

Halmay Béla – Leszih Andor: Miskolc és Borsod-Gömör-Kishont egyelőre egyesített vármegyebeli községek

Reggeli Hírlap – 1918. július 5., július 11., július 25., augusztus 11., szeptember 17., szeptember 27., szeptember 28., szeptember 29., október 1., október 2., október 3., október 4., október 6., október 9., október 15., október 15., október 18., október 20., október 22., október 23., október 28., október 29., november 20., november 27., november 30., december 3.

Miskolczi Napló – 1918. szeptember 25., szeptember 28., október 1., október 2., október 3., október 4., október 8., október 11., október 12., október 13., november 28., december 1.