Fontos állatvédelmi kérdésekben indítottak kezdeményezéseket

Magyarországot öt éven belül Európa élmezőnyébe kívánja juttatni az állatvédelem területén a Nemzeti Állatvédelmi Tanács, amiről Ovádi Péter, a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos beszélt a tanács újabb ülésén – olvasható az Agrárminisztérium sajtóközleményében.

Megkérdezték az ott élőket

– Az állatvédelmi kérdőívet országszerte 262-en töltötték ki, ami alapján meghatározták a legfontosabb tennivalókat: felelős állattartásra nevelés, ivartalanítás, illegális szaporítók és állatviadalok elleni szigorúbb fellépés, valamint a civil állatvédő szervezetek támogatása – tudtuk meg a miniszteri biztostól. – A felelős állattartás érdekében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal (Nébih) közösen szeptembertől indul egy online, ingyenes és önkéntes edukációs program Gazdijogsi néven. Az elmúlt időszakban kezdett ivartalanítási programot is folytatni szeretnék, amely a Nébih­vel és a Miniszterelnökséggel együttműködve már több tízezer kutya és macska ivartalanítását tette lehetővé. Emellett minden eszközzel küzdenének a szaporítók és a tiltott állatviadalok ellen.

Jó kezdeményezésnek tartja az ivartalanítási programot az Orpheus Állatvédő Egyesület.

– A felelőtlen állatszaporítás miatt van nagyon sok kóbor kutya és macska. Egy másik részük pedig gazdás, csak a periférián élők állatairól van szó, akik nem tudják megfizetni az ivartalanítás árát – fejtette ki a téma kapcsán Seres Zoltán, az Orpheus Állatvédő Egyesület elnöke. – Az ivartalanítási programoknak akkor van értelme, ha a rászoruló kistelepülésekhez és az érintett peremvárosrészekre jut el a támogatás. Az állatkínzás pedig 2004 óta bűncselekmény, aminek része a kutyaviadal is. Sokszor olyan mentális állapotba kerülnek a kiképzés után a harci kutyák, amelyeket kisebb állatok széttépésére kondicionálnak, hogy csak hosszadalmas rehabilitáció útján szocializálhatók. A nehézséget az ilyen ügyeknél legtöbbször a felderítés okozza. Emellett konkrét bizonyítékok hiányában legtöbbször ejtik a vádat, vagy csak pénzbüntetést szabnak ki.

Egy állatmentésben jártas helyi állatvédő is elmondta a véleményét.

– Megyénkben akármerre indulunk, településenként átlagosan harminc-negyven kóbor kutyát találunk. Az ivartalanítás költsége pedig kutyánként 30-40 ezer forint – tájékoztatott Csík Zoltán, a Szurkolók az állatkínzás ellen – Diósgyőr csoport vezetője. – Az ivartalanítási programok akkor lennének igazán hatékonyak, ha nemcsak kampányszerűen hirdetnék meg őket, hanem figyelembe véve a szám­adatokat. Az állatviadalokat pedig keményebben kellene büntetni és hasznos lenne, ha állatrendőrség is alakulna. A harci kutyák tartását szintén jó lenne szigorúbb feltételekhez kötni, hiszen fegyvernek minősülnek. A település jegyzője, polgárőrök és a hatósági állatorvos szisztematikusan ellenőrizhetné ezt. Bejelentés esetén, mi mint állatvédő szervezet is csak a hatóságok segítségével léphetünk közbe. Miskolcon főleg Lyukóbányából, Perecesről és Pingyomról érkeznek bejelentések. Bár nemrégen Kistokajban is volt egy elrettentő eset, ahol a pincét rendezték be ringnek.

(A borítóképen: Lábadozik a megmentett, megkínzott kutyus)