Új módszerekkel készülő oltások

Online, interaktív tájékoztatósorozatot indítottak Amit a COVID-19 vakcinákról tudni érdemes címmel a Facebookon az érdeklődők számára. Az első részben Jakab Ferenc professzorral, a Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetőjével beszélgetett Dr. Constantin Tamás gyermekorvos, reumatológus a virtuális térben. Olyan fontos kérdésekre keresték a választ, mint az, hogy hogyan készülnek és hogyan működnek a vakcinák, illetve hogyan garantálják a beoltottak biztonságát.

„Az Opinio Intézet reprezentatív kutatása szerint a megkérdezetteknek csak 17 százaléka védőoltás párti a magyarok közül. A bizonytalanok pedig a résztvevők több mint harmadát teszik ki” – ismertette Dr. Constantin Tamás gyermekorvos, reumatológus. „Úgy gondoltuk, hogy az elkövetkezendő hónapokban az a feladatunk, hogy a vakcinákkal kapcsolatos laikusokban felmerülő kérdéseket minél pontosabban megválaszoljuk.”

Több járványt legyőzött

„A vakcina a gyógyszerrel és a terápiával ellentétben megelőzésre való. Viszont az embereknek egy bizonyos rétege, többnyire immunbetegek, némelyik oltást nem kaphatják meg” – mondta Jakab Ferenc virológus. „Már az ősi Kínában is alkalmazták a vakcinálási, vagy úgy nevezett variolizálási eljárásokat. Számos betegséget legyőztünk a védőoltásokkal, többek között a sárgalázt, himlőt, járványos gyermekbénulást és kanyarót. A most folyó vakcinafejlesztések két csoportba sorolhatók. Az egyik ilyen a hagyományos vakcinafejlesztési projektek. Ezek inkább az inaktivált és legyengített vírusvakcinákat részesítették előnyben. Az új, modern fejlesztésekhez tartoznak azok a második, harmadik generációs vakcinák, amelyek molekuláris biológiai módszereken és technikákon alapulnak. A koronavírussal kapcsolatban jelenleg 60 vakcina van klinikai kipróbálási szakaszban és 87 olyan vakcinafejlesztési vizsgálatot ismerünk, amely a humán vizsgálatot megelőző, állatkísérleti szakaszban tart egerekkel és majmokkal. Márciusban kezdődött az első humán klinikai vizsgálat önkéntesekkel. Jelenleg 13 védőoltás létezik, amelynek tesztelése már az utolsó szakaszba lépett.”

Régi és új fejlesztések

Ezt követően a Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője a vakcinafejlesztések típusairól beszélt.

„A vakcinafejlesztés legegyszerűbb és legrégebbi formája az, amikor fogjuk magát a vírust és sorozatos átoltásokkal meggyengítjük a fertőzőképességét. A COVID-19 tekintetében azonban például inaktivált vakcináról beszélhetünk. Erre az jellemző, hogy a vírus felszíni fehérjéit valamilyen kémiai szerrel elöljük, ami innentől kezdve nem képes betegséget előidézni az emberi szervezetben. A modern molekuláris biológiai módszerekkel történő vakcinafejlesztésnek három csoportja a legfontosabb. Egyik az alegység-, vagy fehérjevakcina. Ebben a típusú védőoltásban semmi más nincs, csak egy nagyon pici fehérje, ami képes az immunrendszerünket stimulálni és antitestválaszt elindítani. A második csoport a vektorvakcinák. Ezek egy akár állati vírust tartalmaznak, amelybe beépítik azt a fehérjét kódoló genetikai állományát például a koronavírusnak, ami utána ennek az idegen vírusnak a felszínén megjelenik. Ha ezt az egyveleget beadjuk az embereknek, akkor immunválaszt idéz elő anélkül, hogy betegséget is okozna. A harmadik, egészen új kategóriába a genetikai, vagy nukleinsav alapú RNS-vakcinák tartoznak. A rákkutatásból örököltük meg őket, bár eddig még soha nem kerültek forgalomba. Előnyük, hogy nagy mennyiségben, könnyen legyárthatók, viszont mínusz 70 Celsius fokon kell őket tárolni” – tájékoztatott a virológus.

Immunválaszt vált ki

A legnagyobb félelmet az RNS-vakcinák váltják ki az emberekből.

„Az emberi örökítőanyag, a DNS úgy fogható fel, mint a szervezet tervrajza. Ezt a sejtek elzárva őrzik a sejtmagban. A sejtek rövid, kicsi üzeneteket továbbítanak a szervezet felé ebből. Tulajdonképpen az RNS-vakcinával nem tesznek mást, mint, hogy egy ehhez hasonló üzenetet juttatnak be a sejtbe. Ez annak a proteinnek az előállítását kéri a sejttől, amivel kellő immunválasz váltható ki. Viszont az oltóanyag soha nem lép interakcióba az emberi DNS-sel. Tehát nem beszélhetünk sem génmódosításról, sem génterápiáról. Egyszerűen az immunrendszer megtanítjuk arra, hogyan védekezzen a fertőzés ellen” – magyarázta Dr. Constantin Tamás.