Itt a nyár a kiskertekben

Június már egyértelműen nyári hónap. Bár a korai ültetéseknek, a fóliasátras előneveléseknek köszönhetően már lehet májusban is örülni termésnek, de júniusban kerülhet először igazán szép mennyiségben az asztalra a munkánk gyümölcséből.

Lassabban kelt

A betakarítás mellett persze még az ültetésnek is itt az ideje, a korai érésű zöldségek után megürült ágyásokban pedig megindulhat a másodvetés is. Azonban, ahogy sajnos az elmúlt években ilyen vagy olyan módon mindig, úgy most is rendhagyó ez a június, ugyanis a május hűvösre sikerült, ami alaposan belekavart a növények tenyész- és érési idejébe.

Idén nem hozott szerencsét a bátorság, a korán elvetett magok ugyanis vagy nem keltek ki, vagy hetekig csak pangtak a hideg földben, és jóval később indultak növekedésnek, mint az egyébként várható tőlük. Így sokaknak késett meg a borsója, és nem kevés helyen csak most virágzik. A répa és egyéb gyökérzöldségek a hűvös és a száraz idő miatt is visszamaradtak a fejlődésben, és csak most kapják össze magukat, de a palánták sem fejlődtek úgy, ahogy mostanra kellene. A paprikának kifejezetten nem tett jót, hogy éjjelente folyamatosan lement a hőmérséklet tíz fok alá. Van, ahol tönkrement, de ahol nem, ott is jobbára csak vegetált, elkezdett feketedni a szára, főleg a hónaljakban, fakók, erőtlenek a levelek, alig hozott hajtást. Ehhez pedig hozzájött az egész országban tapasztalható levéltetű-invázió kártétele is. Most a jobb idő közeledtével érdemes némi tápanyagbevitellel segíteni őket a növekedésben, ahol pedig „kiment” a palánta, ott lehet pótolni.

Egyáltalán nem késő még ültetni, erre a legtöbb növénynél szinte egész nyáron van lehetőségünk. Mostanra az is látszik, hogy a vetésekből – főleg a koraiaknál – mennyi kelt ki, így lehet másodvetni ott, ahol nem sikerült jól elsőre. Ami pedig kikerül a földből, annak a helyére máris újra vethetünk. A retekfélék, a saláta, a spenót, a sóska ebben az időjárásban is szépen fejlődött, így nagyrészt felszedhető, a helyére pedig mehet a másodvetés. Érdemes minden ágyásba mást ültetni, mint ami volt, hogy a kórokozók dolgát ne könnyítsük meg.

A palántákat folyamatosan figyelni kell, mert ebben az időben gyorsan nőnek, és – amennyiben szükséges –, karózni és hónaljazni kell, vagyis az alulról előtörő hajtásokat leszedni. Az uborkának, babnak, borsónak megfelelő felület kell, amin elkezdhet futni, az uborkára pedig külön is figyelni kell, ugyanis nem kapaszkodik fel magától, kell neki egy kis segítség.

Ritkítsunk, ha kellene

A gyümölcsösökben a változékony tavasz és nyárelő időjárása miatt még mindig nagy harcot kell folytatni a kórokozókkal, a levéltetű után kezd megjelenni mindenhol a monília, a lisztharmat és a peronoszpóra, illetve a tafrina is. Ezek akár más gombás betegségekkel együtt általában több hullámban támadnak, ahogy kedvező számukra az időjárás.

A beteg részeket el kell távolítani, és még gyümölcsérés előtt permetezni, ha elkerülhetetlen. Ha a hőmérséklet 25 fok fölött van, ne használjunk növényvédő szereket, mert egyrészt túl gyorsan elpárolog a kijuttatott permet – anélkül, hogy a hatását ki tudná fejteni –, másrészt perzselést okozhat. Csak estefelé permetezzünk, mikor már csökken a hőmérséklet.

A kertészeti naptár szerint itt az ideje a gyümölcsök ritkításának is, hogy szép nagyok és egészségesek legyenek, illetve a hajtásválogatásnak vagy éppen a metszésnek, ha már leterem a málna, ribizli. Azonban a tavasz a gyümölcsritkítást elintézte: a kajszi és az alma szinte mindenhol odavan, de jóval kevesebb körtéről, szilváról, meggyről, őszibarackról is számolnak be a termelők és olvasóink.

Cseresznyéből van elég

A földieper, málna, szeder is az elején jár még a termésnek, ha szabadföldben nevelkedik. Még a cseresznye az, ami nagyjából hozza a szokott termését. A gyümölcsök ritkításával megóvjuk a fát a túlterheléstől, és természetesen az sem mellékes, hogy szép nagy gyümölcsöket terem, vagy aprókat. Óvatosan dolgozzunk, ne sértsük meg a fent hagyott gyümölcsöket! A gyümölcsritkítás mellett szóljon az a tény, hogy a túl sok gyümölcs kinevelésével annyira megterheljük a fát, hogy a következő évben alig hoz majd termést. Ha a ritkítás ellenére is a gyümölcs súlyától meghajlanak az ágak, feltétlen támasszuk alá, mert még a gyenge légmozgástól is letörhetnek.

Még nem késő egynyári növényeket sem ültetni júniusban. Ahogy pedig arra már felhívtuk a figyelmet: a konténeres és cserepes évelő növényeket egész évben lehet ültetni, így a virágoskertet még szépíthetjük.

(A borítóképen: Úgy tűnik, az idén jó termés lesz cseresznyéből)