Sósból vissza az édesvízbe

A tenyésztőkön kívül talán kevesen vannak olyanok, akik láthatják egy kishal születését és teljes életpályáját, hiszen a hobbiakvaristákhoz is általában már felnőtt halak kerülnek. Erre a különleges élményre tehettek szert képzeletben azok, akik ellátogattak a Herman Ottó Emlékház Halas Napjára augusztus végén. Itt Hoitsy György, a Lillafüredi Pisztrángtelep tulajdonosa vezette be előadásában a hallgatóságot őshonos halunk életébe.

„A sebes pisztráng ősatyja a tengeri pisztráng. Ezek a halak a tengerből vándorolnak és az édesvizekbe adják le az ikrájukat, majd utána visszatérnek. A kikelő ivadékoknak egy része két-három év alatt visszavonul az óceánba, de mindig volt és a mai napig is létezik olyan törzs vagy egyed, amely fönnmarad az édesvízben. A sebes pisztráng nagyon szép mintázatú halacska, testén nagy piros és fekete pöttyökkel, körülötte egy fehér gyűrűvel. Ennek egy ökotípusa az unger pisztráng és létezik tavi változata is, amelyen szabálytalan foltok találhatóak és akár 10-12 kilósra is megnő” – mondta Hoitsy György.

Kedveli a hideget

„Számos pisztráng életét követtük már végig itt a telepen. Ezek a hegyvidéki halak kedvelik a hideget, és a szaporodási időszakuk is novemberben kezdődik és még télen is tart. A hímek haltejet termelnek, az anyahalakat pedig arról lehet felismerni, hogy megnő a hasuk és egy kis folyócsövük nyúlik ki. Év közben 10-12 Celsius-fokos vízben érzik jól magukat. A sebes pisztráng 42 nap alatt fejlődik ki és bújik elő az ikrából. A ponty ehhez képest 3 nap alatt kel ki. Az első időszakban nagyon sérülékeny az ikra, egészen addig, amíg meg nem jelenik a kishal szeme. A feje búbjánál található mirigy fehérjebontó enzimet termel, ami a születés pillanatában feloldja az ikra héját, ahonnan a farkával tolja ki magát az újszülött” – tudtuk meg.

„A kis pisztráng hatalmas szikzacskóval jön a világra, amely testtömegének kétharmadát teszi ki. Ez olyan, mint a turista hátizsákja, ebben van az első elemózsia, ami három hétre elég. Ezt követően jön először felszínre a halacska és tölti meg levegővel az úszóhólyagját. Kezdetben félóránként táplálékra van szüksége, ha éhen marad, kannibalizmusra is hajlamos. Ezt tűhegyes, hátrafelé álló fogai is mutatják, amelyek a fölső és alsó állkapcsán, a nyelvén és a szájpadlásán helyezkednek el. A patakban elsősorban tegzeseket vagy bolharákokat, szitakötőlárvákat és kérészeket fogyaszt. A 25 dekásnál nagyobb egyedek már az erdei békát, vízirigó-fiókát vagy vízicickányt is elkapják. Ahhoz, hogy elérjék a tányéros méretet, két év szükséges. A kifejlett sebes pisztráng 60 kilométer per órás farokcsapásával a leg­gyorsabb halunk.