A túltápláltak megmentője

Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - Igénytelen, viszont tele van vitaminnal, és széles a felhasználási lehetősége.

Hívják csókapityóknak, földialmának, tótrépának is vidéken a csicsókát, amelyet egykor a szegények krumplijaként is emlegettek. Az elmúlt évtizedekben mellőzötté vált, majd az egészséges táplálkozás és a fogyókúra hívei fedezték fel újra, ennek megfelelően a bolti ára alapján senkinek sem jutott volna eszébe a szegények krumplija kifejezés.

Azt tudni kell, hogy a csicsóka botanikailag a napraforgók rokona, azonban formája és íze leginkább a burgonyához hasonlítható és annak pótlására is használják általában, bár ennél sokkal szélesebb a felhasználási köre. A nagyon finom és hasznos növényről az is elmondható, hogy elég igénytelen: még trágyázni, permetezni sem kell. Nő, mint a csicsóka! Ennek is köszönhető, hogy egyre többen vetik hazánkban az utóbbi években.

„Csodazöldség”

Ahogy a Diósgyőri Kocsis Pál Kertbarát Kör tagjai is. Kérdésünkre, hogy miért döntött a termesztése mellett, Búza Barnáné azt mondja, a csicsóka akár a túltápláltak megmentője is lehetne, ha hasznosítanánk, mert valóban „csodazöldség” korunk elhízott, cukorbeteg, szív- és érrendszeri bajokkal küszködő emberei számára. Kiváló diétás alapanyag, a benne lévő inulin teszi különösen értékessé, amely – ellentétben például a krumpli keményítőjével – inzulin nélkül bomlik le az emberi szervezetben, így kiválóan beilleszthető a cukorbetegek étrendjébe is.

Ugyanolyan mértékben laktat, mint a burgonya, mégis sokkal kevésbé hizlal, ezért még a fogyni vágyók is jóllakhatnak belőle. A burgonyánál ötször több rosttartalma révén kiváló karbantartója az emésztőrendszernek, teltség­érzetet idéz elő a gyomorban, ugyanakkor nem raktározódik, távozásával kisöpri a szervezetből a káros anyagokat. Számos értékes ásványi anyagot tartalmaz, így káliumot, kalciumot, magnéziumot, foszfort és cinket, de sok benne a B1-, B2- és C-vitamin, valamint a béta-karotin is.

Tudományos vizsgálatok tanúsítják szerepét az elhízás, illetve a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében, mivel csökkenti a vér zsírtartalmát és a húgysavszintjét. Számontartják rákbetegséget megelőző élelmiszerként is, és az sem utolsó, hogy az édesség utáni vágyat mérsékli.

Mindezek mellett mondhatnánk, hogy nem nagy ár a növény negatívuma: a csicsóka gázképződést, illetve puffadást idéz elő, így kis adagokkal kezdjük fogyasztani!

Igénytelen növény

A csicsóka igénytelen, a szélsőséges hőmérsékleti viszonyok között is termeszthető, évelő. Jól tűri a szárazságot. Szára fagypont alatt elfagy, de földbéli része a legkeményebb, száraz teleken sem pusztul el. Fényigénye közepes, félárnyékban is megmarad. Sovány homokon, sőt enyhén szikes talajon is megterem öntözés nélkül. Terjedelmes, magas, életrevaló növény, ezért a kert félreeső részébe, kerítés mellé is ültethetjük, ahol rosszabb minőségű a föld.

A gumókat tavasszal ültessük ki, egymástól 50 centiméteres sor- és tőtávolságra, fészekbe tegyük, 8-10 cm mélyre, ahogy a burgonyát is. A gumókat októbertől folyamatosan szedhetjük, fagymentes időben még télen is. Sokáig nem tárolható, ezért egyszerre csak annyit vegyünk föl, amennyit fel is használunk.

ÉM-HI

Mit készítsünk belőle?

Ha a gumóikat vízbe áztatjuk, édeskés íze eltűnik és nem sötétedik, barnul meg. Készíthetünk belőle krémlevest, finomfőzeléket, csicsókacsipszet, párolva, apróra vágott petrezselyemmel ízesítve finom fasírt is készíthető belőle. Nyersen fogyasztva teljes értékű – édeskés íze enyhén a dióra emlékeztet –, ilyen formában a saláták alkotóeleme. Apróra reszelve, reszelt tormával keverve kísérője lehet a húsoknak, szendvicseknek.