Értsed meg!

Üzenjünk Brüsszelnek, hogy ők is megértsék! – hirdetik a táblák megyénkben is. Az egyik éppen egy nagyváros szélén, egy szegénytelep mellett. Ott, ahová a helyiek sem szívesen merészkednek, nemhogy valakik Brüsszelből. Szántó Rita írása.

De ha mégis arra tévedne egy belga, akkor sem akadna senki, aki lefordíthatná neki a tábla üzenetét „brüsszelire”.

De elgondolkoztam azon is, a helyiek vajon mit üzennének Brüsszelnek. Az apró viskókban, a sáros telkeken, az aszfalt nélküli kis utcákban, az udvari pottyantóson mi jut eszébe valakinek, mi az, amit kérne az uniótól, feltéve, ha tudja, olyan létezik. S ha van is, amit meg szeretne értetni Brüsszellel, elhallatszik-e a hangja addig? Vagy már örülhetne annak is, ha a saját városában meghallanák? Hiszen számukra Budapest, de még a megyeszékhely is csak egy távoli galaxis, ahova szinte lehetetlen eljutni, de ha mégis, akkor több hónapig spórolnak rá.

De, ha már egy tábla jutott nekik is, akkor érdemes megüzenni Brüsszelnek például azt, hogy a felzárkóztatásra szánt pénzek valahogy nem értek célba. Ehhez pedig jó illusztráció a környék, ami azt üzeni: „Értsed meg, Brüsszel!”