„Ahol jó élni, és ahová jó betérni…”

Bükkaranyos, Miskolc - Sokat tesznek az óvodásoktól kezdve az idős korosztályig. Interjú: Nagy Lajossal, Bükkaranyos polgármesterével

„Azt szeretnénk és azon dolgozunk a képviselő-testülettel teljes egyetértésben, hogy egy olyan gyarapodó település legyen Bükkaranyos, ahol jó élni, és ahová a látogatók is szívesen térnek be – mondta Nagy Lajos, Bükkaranyos polgármestere, akivel szerkesztőségünkben beszélgettünk.

Ezért sokat tettek, ami a lakosság számán is meglátszik.

Nagy Lajos: Az elmúlt évtizedben folyamatos emelkedés volt tapasztalható, majd a gazdasági válság idején némi stagnálás. 2013 óta ismét emelkedni kezdett a lélekszámunk, sőt nyugodtan kijelenthetem, hogy ez a fejlődés azóta dinamikusnak mondható. A csodálatos természeti környezetben fekvő településünkre sok család költözött, és amellett, hogy házakat vásároltak és újítottak fel, építkeztek is. Azt gondolom, hogy azok a fejlesztések, melyek az elmúlt 5–6 évben megvalósultak, vonzóvá teszik Bükk­aranyost, hiszen szemmel látható az a munka, amit elvégeztünk. Itt szeretnék köszönetet mondani a képviselőknek, kollégáknak, közmunkásoknak, mindenkinek, aki hozzájárult a fejlesztésekhez.

Milyen fejlesztések ezek?

Nagy Lajos: Minden közintézményünket sikerült modernizálni, a 21. század követelményeinek megfelelően átalakítani. Csak néhány példa, ami hirtelen eszembe jut: az óvodánk kívül-belül megújult, és uniós szabványoknak megfelelő játszóteret kapott. Kiemelt kormányzati projekt keretében, 100 százalékos állami támogatásból megújult az általános iskola és az idősek klubja. Az iskola korábban új kazánt, 4 interaktív táblát és egy modern nyelvi labort is kapott. Az orvosi rendelő is megújult, így az önkormányzati fenntartásban lévő épületek nemcsak esztétikusabbak és komfortosabbak lettek, de üzemeltetésük is jóval gazdaságosabb, ami jelentős megtakarítást eredményez a településnek, amely további fejlesztésekre fordítható. Fontos lépés volt az ár- és belvízvédelem megteremtése: megújítottuk a patakmedret, így az elmúlt időszakban már biztonsággal vezette le a nagy mennyiségű csapadékot is. Ezt kiegészítve a közmunka­programban árkokat burkoltunk le betonlapokkal. Ezenfelül fontosnak tartom azt is, hogy sikerült növelni a hasznosított zöld felületeinket is, melyek közösségi térként a lakosság szolgálatában álltak. Három játszótér, szabadidőpark és sportpálya is épült. Virágosítási programot indítottunk, megépült a szabadtéri színpad, faragott emlékművek díszítik a tereket, burkolatot kaptak a hidak. Igyekszünk ezen „szolgáltatásokat” is – az óvodásoktól elkezdve az idősellátásig – a tőlünk elvárható legmagasabb, minden igényt kielégítő szintre fejleszteni.

Minden közintézményünket sikerült modernizálni.” Nagy Lajos

Fontosnak tartja az állandó kapcsolattartást a település lakóival.

Nagy Lajos: Ez így van és mindezt tovább kívánom erősíteni, hiszen egyrészt fontos a visszajelzések és azok értékelése miatt. Másrészt pedig a felmerülő igények is elhangoznak, melyeket az észszerűség határain belül igyekszünk megvalósítani, persze mindezt nyilván befolyásolják a pályázati lehetőségek is. Azért a hatékonyságunkat mutatja, hogy az elmúlt ciklusban elég sok mindent sikerült véghezvinnünk, mintegy 530 millió forint pályázati pénzt használhattunk fel. A választások óta eltelt időben is voltak további fejlesztések, és jelen pillanatban is zajlik egy: az óvodára napelemeket szerelnek fel, és modern konyhai gépeket is beszereztünk, így az elmúlt másfél évben 170 millió forintból fejlesztettünk.

A további tervek?

Nagy Lajos: Nyilván már előre is tekintünk, és a már megnyílt, illetve megnyíló pályázati lehetőségeket figyelve tervezünk. Tovább akarjuk folytatni a települést átszelő patakmeder rendbetételét. Van egy úgynevezett közlekedésbiztonság-fejlesztési pályázatunk, melynek keretében a faluközpont átrendezését, benne például parkolók építését valósítanánk meg. Ugyancsak fontos lenne a járdaépítés, és további épületfelújításokat is tervezünk: a polgármesteri hivatal és a művelődési ház „maradt ki” a korábbi években. Odafigyelünk és segítjük az egyházakat és a civil szervezeteket is a pályázatokban, ezeknek is kézzelfogható eredménye van: például a római katolikus templom esetében is lesznek felújítások. Természetesen működik a közmunkaprogram, és az önkormányzatunk mindenben segíti a községben élő rászoruló családokat is. De a hagyományos segélyezés helyett inkább olyan programokat indítunk, melyek lehetőséget adnak arra, hogy önmaguknak termeljék meg az élelmiszereket. Korábban a Szociális Földprogram segítségével megkezdtük a zöldségtermesztést, idén pedig a hagyományos baromfitartást indítottuk el 24 családdal április közepén. A program a családok önellátását és a hagyományos falusi baromfitartás újraélesztését segíti. A résztvevők a mezőgazdasági és állattenyésztési témájú oktatást követően kaphatták meg a tyúkokat, az induló takarmánykészletet és a tartáshoz szükséges eszközöket, melyekért anyagi felelősséggel tartoznak. Az így megtermelt húst és tojást a saját ellátásukra fordíthatják.

Már említette az óvoda és az általános iskola fejlesztését, nagy gondot fordítanak az oktatásra, nevelésre.

Nagy Lajos: Nagyon fontos, hogy a gyermekek nálunk járjanak óvodába és iskolába, mert akkor biztosan kialakul egyfajta érzelmi kötődés a lakóhelyéhez. Ezért fontos – amellett, hogy a tárgyi feltételek adottak és az épületek rendben vannak –, hogy a bennük folyó szakmai munka és a kiegészítő foglalkozások is magas színvonalúak legyenek. Azt bátran ki merem jelenteni, hogy az oktatási intézményekben ilyen munka folyik: az óvoda teljes létszámmal működik, rengeteg közös családi programot, kirándulást szerveznek, és van lehetőség többek között idegen nyelv, tánc tanulására és mozgásterápiára is. Az iskolában az új oktatási módszer, a hejőkeresztúri oktatási modell alkalmazása gyors eredményeket hozott. A komplex program működik, melyben mi leszünk a Miskolci Egyetem egyik gyakorlóiskolája. A Vodafone támogatja programunkat, idén táblagépeket és laptopokat kaptak a gyerekek, és a 10 legjobb eredményt elérő tanulónkat budapesti hajókirándulásra és parlamenti látogatásra vitték el.

Bükkaranyos természeti adottságai lehetőséget nyújtanának a turizmus erősítésére is.

Nagy Lajos: Természetesen látunk benne fantáziát, és van is mire építkezni, hiszen Bükkaranyoson a lovas turizmusnak már van hagyománya – van lovas hagyományőrző csoportunk is –, ezt kellene tovább fejleszteni. A Magyar Lovas Turisztikai Szövetséggel már volt együttműködésünk, melynek keretében becsatlakoztunk az Euro Horse – európai uniós – lovas-túraútvonalba, melynek részesei vagyunk. Ennek a fejlesztésére is van pályázati lehetőség és lépnénk is tovább benne. Nyilván ennek a fejlődése húzná magával az ilyen jellegű, kerékpáros, bakancsos turisztikát is.

Sokszínű programokat szerveznek a lakosságnak.

Nagy Lajos: Nagyon fontos, hogy élénk és pezsgő legyen a közösségi élet, hiszen ez nagy összetartó erő egy település életében. Sok kedves alkalom van, amikor a bükkaranyosiak együtt ünnepelhetnek, szórakozhatnak. Immár hagyományosan februárban tartjuk a télűző mulatságunkat, ami szépen-lassan fesztivállá nőtte ki magát, sok érdeklődő érkezett hozzánk szerte a megyéből. Itt a farsangi hagyományok mellett a pálinkakultúra népszerűsítését is „zászlónkra tűztük”. Természetesen a hagyományos nemzeti és egyházi ünnepekről is igyekszünk méltóképpen megemlékezni. Júniusban tartjuk a falunapunkat, aminek az idén lesz egy újdonsága. Bükkaranyosnak több híres szülötte van, akikkel a jövőben szorosabbra kívánjuk fűzni a kapcsolatunkat. Idén Kiss Mari színésznő érkezik majd, ő lesz a díszvendég. Számomra egyébként az az izgalmas ebben a történetben, hogy amint növekszik a település és egyre többen költöznek be, ezáltal bővül a lakosság igényszintje, aminek igyekszünk megfelelni. Egyrészt a már említett hagyományos, helyi rendezvényekkel, illetve továbbiakkal, melyek színes programokkal bővülnek. Szerencsére nagyon jó visszajelzéseink vannak, és ez fontos, mert csak akkor leszünk hitelesek, ha a tettek mögött van elismert tartalom.

Pásztor Attila

Bükkaranyos története

Bükkaranyos legkorábbi okleveles említése 1275-ből származik. Az oklevél Aranyast borsodi faluként említi, melynek tárgya birtokcsere. A Miskóc nemzetségből Miklósnak cserébe adják Aranyast a Kraszna megyei Bagosért (Erdély). 1291-ben Kys Aranyasd a falu neve, 1325-ben pedig Kys Aranyos és Nagy Aranyos néven említik az adattárak. 1350-ben Kis és Nagy Aranyos egyesül és az Aranyos nevet kapja.

Történelme során a falu többször is a teljes pusztulás szélére sodródott, de a legnagyobb pusztítást mégis a török okozta. A falu népességét a kuruc kor harcai után a XVIII. század elején betelepült felvidéki, részben Kárpátaljai szlovákok, illetve ukránok pótolták, akik tekintve csekély létszámukat hamar elmagyarosodtak, így a település mindig színmagyarnak számított. A helyi lakosság az évszázadok során mindig mezőgazdaságból élt, viszonylag jelentős volt a szőlő-, illetve a bortermelés is.