Másodszor is Kristóf az első

Miskolc, Bükkábrány - Korpás Kristóf, „amióta az eszét tudja”, mindig orvos szeretett volna lenni.Megyénkbeli nyertese is van a hét végén, a Földes Ferenc Gimnáziumban megrendezett XVII. Árokszállásy Zoltán Biológia-környezetvédelmi Versenynek. A II. kategória győztese Korpás Kristóf, az országos versenynek helyet adó gimnázium 10. osztályos tanulója. Teljesítménye nem csekély, hiszen egy híján 100 diák érkezett Miskolcra, hogy a döntőben kiderüljön, kik a legjobbak.

Elvárás volt…

A 9. és 10. osztályosok közül tehát Kristóf volt a legjobb. És bár nagyon örült az eredménynek, de lapunknak elárulta: kis teher nehezedett a vállára, hiszen már tavaly is ő volt a kategória győztese, így elvárás volt felé a jó teljesítmény.

Kértük, meséljen a kezdetekről, hogy került közel a biológiához, miért jelentkezett a Földesbe és a versenyre. Kristóf úgy gondolja, hogy a biológiát már egészen kiskorában megszerette. Sályban éltek ugyanis, az ottani kastély szolgálati lakásában, mert az édesanyja a kastélyban működő Mozgásjavító Általános Iskola gyógypedagógusa volt, és most is az. Itt, a szép környezetben szinte mindennap alkalma nyílt megcsodálni a természetet. Aztán amikor 8. osztályos lett a bükkábrányi általános iskolában, elhatározta, hogy a Földes Gimnázium biológia tagozatán tanul tovább. De azt is tudta, hogy aki az Árokszállásy versenyen jól szerepel, az a felvételin biológiából megkapja a maximális pontszámot. Így indult el nyolcadikosként először a megméretésen, és rögtön 2. helyezést ért el. És ahogy már említettük, tavaly első lett, az idén pedig megismételte ezt a szép eredményt.

Segíteni akar

Kristóf tehát biológia tagozatra jár a Földesbe, de szereti a matematikát és a kémiát is. Elárulta, orvos szeretne lenni. Hogy miért pont az, nem tudta megindokolni, úgy fogalmazott: „amióta az eszemet tudom, mindig orvos szerettem volna lenni.” Arra gondol, talán azért, mert Sályban az édesanyja mozgássérült és értelmileg sérült gyerekekkel foglalkozik, akikkel gyakran játszott ő is. Az orvosi hivatás pedig főleg a segíteni akarásról szól.

Kristóf, ha éppen nem tanul és nem versenyre készül, akkor fogja a fényképezőgépét, elindul a természetbe, hogy gyönyörű képeket készítsen a növényekről, állatokról. Ha pedig további feltöltődésre van szüksége, leül a zongorája mellé, és egy kis Beethoven­-muzsikával vigasztalja magát. Az Appassionata a kedvenc darabja. Régen úszni is szeretett, de ma már nincs ideje a sportra, mert sok a tanulnivaló, de sok időt vesz el az utazás is, hiszen Bükkábrányban lakik, és mindennap bejár Miskolcra, majd vissza.

Kérdeztük Kristófot a jövőről is. Most úgy tervezi, hogy két év múlva a Debreceni Egyetemre jelentkezik, mert úgy hallotta, hogy ott profi oktatógárda tanítja az orvostanhallgatókat.

ÉM-HE