A Kamara napja – "megduplázva"

Miskolc, Sajóbábony - A BOKIK alapításának 20., és a Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara alapításának 135. évfordulóját ünnepelték.Ünnepi küldöttgyűlést tartott, s egyben kettős ünnepet ült pénteken a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (BOKIK). Bihall Tamást, a szervezet elnökét arról kérdeztük, mik a legfontosabb üzenetei az évfordulóknak?

Kétszer is ugyanazon napon

– November 29-e a Kamara napja. Ez egy szerencsés egybeesés, mert amikor a BOKIK 20 évvel ezelőtti megalakulásának dátumát, november 29-ét a Kamara napjává nyilvánítottuk, akkor még nem tudtuk hogy 1896-ban, a kamara akkori székházának avatásán elődeink is ugyanezt tették ezzel a nappal. Ez egy olyan szoros kötődés, ami arra késztetett minket, hogy a kamara múltjával, elődeink gondolataival ismerkedjünk – jelezte Bihall Tamás. Hozzátette: az újkori kamara történetében nem baj, ha a hullámzást értékeljük, hiszen a kamarában sok minden történt, egyfajta hullámvasúton ültünk, de úgy gondolom, hogy az utóbbi három évben a kamara megint egy erős, és sok feladattal a gazdaságfejlesztést szolgáló szervezet lett.

– Ebben kiemelem a térségfejlesztést, az európai uniós források tervezésének időszakát, a továbbiakban a legfontosabb megyei prioritások megjelölését, amikhez hozzá lehet majd rendelni az uniós forrásokat, beszállítói programokat, és mindenféle rendszereket lehet és érdemes hozzáadni például az egyetem, innováció és a kutatás-fejlesztés területén. Mindezt támogatni kell az oktatással, ez elengedhetetlen, hiszen ezen az ünnepségen is kijött, hogy a vállalatoknak munkáshiánya van, ezért a felkészült szakemberek és a szakmai tudás kiemelkedően fontos. Ebben a kamarának fontos szerepe van – hangsúlyozta.

Mint mondta, az elmúlt 25 évben közel 100 ezer gyereket vesztettünk el a szakképzés világából, és ez nagyon hiányzik ma. Ez indokolja, hogy a rendszer átalakuljon, nemcsak a szakképzés, hanem a közoktatás és a felsőoktatás rendszere is, amiben a kamarának van mondanivalója.

– Emellett rendkívül fontos a piacok szerzése, hiszen piacok nélkül minden fejlesztés, minden stratégia idea marad, hiszen a megtermelt javakat értékesíteni kell. Úgy gondolom, az utóbbi években jelentősen emelkedett ebben a kamara szerepe. A kárpátaljai kapcsolatrendszerünk mellett egyre inkább a keleti piacok irányába is el tudunk mozdulni a hagyományosnak mondható európai, főleg német piacok mellett – jelezte.

Bihall Tamás szavait idézve: a kamara szolgáltatórendszer is. Egyre több célzott szolgáltatást és információhalmazt továbbítanak tagvállalataiknak, de most már a regisztrált vállalkozásoknak is. Szeretnék oldani a kamara merev stílusát a tekintetben, hogy a cégeket mindig tárgyalni, egyeztetni hívjuk, pedig sok olyan klubot működtetünk, amelyek klubszerű keretek között próbálnak szakmai dolgokat az asztalra tenni. Legyen ez könyvelői klub, marketing klub vagy Kamarai Társalgó.

– Ez a jövő kihívása, ilyen kamarát szeretnénk építeni, és az elmúlt 20 év tapasztalata, sok-sok sikere, esetenként kudarca megerősített bennünket abban, hogy jó úton vagyunk. Rengeteg sikeres vállalkozás van körülöttünk, és én úgy érzem, hogy a munkatársaimmal együtt sikeresen fogjuk a következő években is intézni a kamara ügyeit – állította határozottan.

Hogy milyen párhuzamot lehet vonni az akkori és a mostani kamara működése és feladata között?

– A 135 évvel ezelőtti kamara életre hívása is azt mutatta, hogy szükség van egy olyan szervezetre, amely segíti a gazdasági folyamatokat. Az akkori iparosok és kereskedők erre a célra hozták létre a kereskedelmi és iparkamarát Miskolcon. A világháború és a gazdasági válság idején a kamara különböző állásfoglalásokat tett, például szorgalmazta, hogy a helyi vállalkozások kapjanak munkát, és legyen olyan hitel­intézet, ami garantálja a cégeknek a hiteleit. Szorgalmazta, hogy a tanoncképzés (mai nevén szakképzés) legyen erős, mert a fiatalokat be kell tudni vonni a munkába. Nagyon sok a hasonlóság a mai munkákkal. A 20 év sem kevés idő, megértünk egy nagyon attraktív kötelező kamarai tagságot, 1994–2000 között, majd 2000-ben eltörölték a kötelező kamarai tagságot, ezzel elvesztettük tagjaink 80-90 százalékát, és a vagyonainknak is közel 80 százalékát. Szinte a nulláról kellett építkezni, de talpon maradtunk. Ma világosan látjuk a szerepünket, a kormány és a helyi döntéshozók is számítanak ránk, és úgy látom, nagyobb bizalommal élnek a kamarával kapcsolatosan – mondta.

Rendhagyó helyszínen

– Mi egy iparkamara vagyunk, és ezt egy ipari környezetben szerettük volna megünnepelni. Sajóbábonyban nem volt még példa hasonló kamarai megmozdulásra. Ezzel is azt szeretnénk üzenni, hogy itt vagyunk, együtt vagyunk, és ettől erős a kamara – összegezte Bihall Tamás.

A Kamara napi díjazottak listája és további részletek a szombati Észak-Magyarországban olvashatók.

ÉM-UM