9/11 - Az USA már nem igazán a szabadság országa

A merényletsorozat után számos szabadságjogot felfüggesztettek, „kreatívan” értelmeznek Amerikában.Az élet minden területére kiterjedő biztonsági intézkedések egyértelműen csökkentették a polgári szabadságjogokat Amerika-szerte – írta egyik tavalyi számában a Washington Post, azt állítva, hogy Amerika többé már nem a szabadság hazája, mert hasonlatossá vált az általuk elítélendő „lator” országokhoz, Kínához, Kubához, Iránhoz vagy Szaúd-Arábiához. Egy tízes listán sorolják a hasonlóságokat.

Az elnök jogai

A lap első helyen említi az amerikai állampolgárok ellen elkövetett politikai gyilkosságokat, ugyanis az elnöknek jogában áll merényletet elrendelni akár amerikai állampolgárral szemben is, ha az kapcsolatba hozható terroristákkal, vagy ha egyértelműen terrorista. Ezt azóta már Bush mellett Obama elnök is kihasználta.

A lista második helyén szerepel, hogy a terrorizmussal vádolt állampolgárok korlátlan ideig tarthatók fogva. Az elnök mellett erről a katonaság dönthet, és nincs szükség szövetségi bírósági felülvizsgálatra. Harmadik pontként az önkényes igazságszolgáltatást említi a lap, amit még 2001-ben Bush vezetett be elnöki jogkörként. A szabad világ első embere dönthet arról, hogy egy vádlott katonai vagy szövetségi bíróság elé kerül-e.

A terrorellenes törvény – Patriot Act – értelmében az elnök elrendelheti országa állampolgárainak felhatalmazás nélküli megfigyelését is, aminek kiegészítéseként cégektől is lekérhetőek adatok az illetőről, de akár ismerősi köréről is. Obama arra is felhatalmazást kapott, hogy üzleti dokumentumokat és könyvtári kölcsönzéseket is megvizsgáltathat állampolgári engedély nélkül.

A kormány működésének átláthatóságát akadályozza az a rendelkezés, melynek értelmében az amerikai kormány – hogy egy terrorizmussal vádolt személyt minél hosszabb ideig fogságban tudjon tartani – szövetségi és katonai bíróságon titkos bizonyítékokat használhat fel, és csak neki van joga ezeket a bizalmas információkat nyilvánosságra hozni. Bár az Egyesült Államok a háborús bűnök kivizsgálásának „élharcosa” volt, nem engedett a nemzetközi nyomásnak, és nem indított büntetőeljárást azok ellen, akik részt vettek a Bush-éra alatt a terrorizmussal vádolt személyek kínvallatásában. Az elmúlt években titkos bíróság döntött az Egyesült Államokkal ellenséges viszonyban álló kormányoknak segítő amerikai állampolgárok lehallgatásáról.

Iszonyú költségekkel

Az Obama-adminisztráció sikerrel védte meg azon igényét is, hogy a GPS-készülékeket is a gyanús állampolgárok megfigyelésére használja, szintén bírói engedély nélkül. Az amerikai kormány élhet még a rendkívüli kiadatás lehetőségével is, vagyis a kormány dönthet úgy, hogy kiadhatja saját, és a területén elfogott más ország állampolgárait harmadik országoknak, még akkor is, ha ott bizonyítottan kínzás veszélyének vannak kitéve. Iszonyú költségeket jelentettek ezek a törvények, mert ki kellett bővíteni a biztonsági rendszereket, nyilvános megfigyelőkamerák hálózatát építették ki, és ezek kezelőszemélyzete mellett terrorelhárító egységeket állítottak fel.

ÉKN-SZP