Teresztenye - Turistákat akarnak, nem bányát

Teresztenye - Teresztenye határában hamarosan kutatófúrások kezdődnek. A helyiek tiltakoznak.Kutatófúrásokra kapott engedélyt két vállalkozás a Miskolci Bányakapitányságtól. A fúrások már ősszel elkezdődhetnek Teresztenye határában, az Aggteleki Nemzeti Park közvetlen szomszédságában. A helyiek kézzel-lábbal tiltakoznak, megmozdulásokat szerveznek, az egyik vállalkozó viszont azt állítja, csak olyan területen nyitnának külszíni lignitbányát, mely nincs védelem alatt.

A bányanyitás tervéről egy hónappal ezelőtt írtunk lapunkban, akkor is az derült ki, hogy a teresztenyeiek egyáltalán nem akarnak bányát a közelükben. Féltik természeti értékeiket, a csendet, a tiszta levegőt, vizeiket, útjaikat és a falusi turizmust. Megkerestük Brogi Attila polgármestert, aki lapunknak elmondta: nem újdonság számukra, hogy valaki lignitet termelne ki a közelben. A ’90-es évektől folyamatosan próbálkoznak vele különböző társaságok (volt közöttük német és kanadai is), de eddig egyiknek sem sikerült. Ennek egyik oka az, hogy a bányának szerepelnie kellene az önkormányzat rendezési tervében, de ez soha nem lesz benne, ezzel reményeik szerint a bányászkodást is meg tudják akadályozni.

– De egyébként sem lesz könnyű a vállalkozóknak a szakhatóságok engedélyét megszerezni – tette hozzá a polgármester.

Minden tönkremegy

Elmondta azt is: levelet írtak Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkárnak, amiben megfogalmazták, hogy ha Teresztenye közelében bányát nyitnak, az tönkretenne ott mindent. Pedig nekik terveik vannak: szeretnének turisztikával foglalkozni, létrehozni egy ökológiai központot és egy halastavat. A településen egyébként azt sem értik, hogy mit kezdenének a vállalkozók a rossz minőségű lignittel, hiszen az lakossági felhasználásra alkalmatlan, hőerőművek pedig túlságosan messze vannak ahhoz, hogy gazdaságos legyen a kitermelés. A polgármester megjegyezte: a próbafúrás egyébként még nem jelent semmit, abból még nem következik, hogy meg is nyitják a bányát.

„Halastó lenne”

A lignittermelést tervező vállalkozókat is megkerestük. Rónai Kálmán, az Aranyboksa Kft. ügyvezetője nem kívánt lapunknak nyilatkozni. Csak annyit mondott: már korábban is jelezte, hogy ő nem bányát, hanem halastavat akar létrehozni Teresztenye határában. Bár, mint az korábban is írtuk, mindennek ellentmondani látszik, hogy a kft. által 2011-ben, a zöldhatósághoz beadott engedélyeztetési kérelmében az áll: „Lakossági igényeket kielégítő szén biztosítása kb. 20 évig tartó termelés révén egy kb. 24 ha nagyságú lignitbánya leművelésével. Várható kitermelési kapacitás 50 000 tonna/év.” Viszont Brogi Attila polgármestertől tudjuk, hogy Rónai Kálmán a kezdetektől fogva neki is halastó létesítéséről beszél, ami ellen nem is tiltakoznának, hiszen az munkahelyet adhatna a helyieknek, nem úgy, mint a külszíni bányászat.

„Nem lesz holdbéli táj”

A másik vállalkozó, Molnár György, a Borsodszén Kft. ügyvezetője lapunknak elmondta, a próbafúrásokra azért van szükség, mert igazolni szeretnék a korábbi próbafúrások eredményét. Az akkor készült dokumentációkban az szerepelt, hogy az említett települések határában összesen mintegy 4,5 millió tonna szénvagyon található. Ők azonban csak olyan területen szeretnének bányászkodni, mely nem esik védelem alá, így számításaik szerint körülbelül 1,8 millió tonna lignitet tudnának kitermelni, jelezte az ügyvezető. A lignit hasznosításáról pedig annyit mondott: kiválóan alkalmas talajjavításra, azaz talaj-karbonizációra, energetikai hasznosítása is ismert, de vannak új programok és technológiák, melyek által felhasználható a lignit. A teresztenyeiek félelmével kapcsolatban Molnár György elmondta: alapos műszaki üzemi tervet készítettek. Ebben szerepel, hogy tevékenységük nem zavarná sem a felszíni, sem a karsztvizeket, sőt egy monitoring kút építését is tervezik. A rekultiváció pedig folyamatosan zajlana, tehát nem válna a környék holdbéli tájjá.

– A teresztenyeiek sokkal nagyobb felfordulásra gondolnak, mint ami valóban kialakulna a lignitbányászat miatt – jegezte meg végül Molnár György.

ÉM

 Még nincs eljárás

Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnél annyit tudtunk meg, hogy a két bányanyitással kapcsolatos ügy nem változott az egy hónappal ezelőtti állapothoz képest. A társaságok a területre vonatkozó környezeti hatásvizsgálatot még nem nyújtották be, tehát jelenleg a felügyelőségen nincs eljárás ezekben az ügyekben.

A Miskolci Bányakapitányságnak is tettünk fel kérdéseket, a válaszokat meg is kaptuk. Ezeket későbbi lapszámunkban olvashatják.