Támad a penész, a peronoszpóra a szőlőkben!

Borsod - Abaúj - Zemplén - A csapadékos, de fülledt időjárás a szőlőt fertőző kórokozók számára kedvezett igazán.

Farkas Attila kertészmérnök, lapunk kiskertész szakértője a napokban arra hívta fel a figyelmünket – és rajtunk keresztül a kiskertészek, de főként a szőlősgazdák figyelmét –, hogy az elmúlt napok hirtelen nagy csapadékot hozó, de közben fülledt meleg időjárása nagyban kedvez a szőlőt tizedelő kóromkózóknak. „Nemrég körülnéztem a Miskolc környéki kertekben, szőlőültetvényekben és egyértelműen látszódnak a veszélyes peronoszpóra és a penészfertőzések jelei a növényeken – számolt be róla szakértőnk. – Nagyon fontos, hogy a gazdák még idejében megkezdjék a védekezést, permetezést a nagyobb károk elkerülése érdekében.”

A tapasztaltabb szőlősgazdák tudják, hogy növényeiknek főként a peronoszpóra és a szürkepenészes rothadás okoz nagy gondot. A növényvédelmi szakemberek szerint a védelem szempontjából kritikus időszak – a virágzás utáni bogyós állapot – közeledésével a kombinált, felszívódó készítmények bevetésére kell készülni. Abban az esetben – mint azt Farkas Attila is tapasztalta –, ha már láthatóvá váltak a peronoszpóra gyanús foltjai, csak akkor használjunk kombinált, több kórokozó ellen hatékony készítményt, ha korábban permeteztünk már felszívódó hatóanyaggal. Ellenkező esetben egy kontakt és egy felszívódó szerrel védekezzünk a gombák ellen.

Franciahonból indult

A peronoszpórát amúgy Európában először 1878-ban Franciaországban, Bordeaux környékén figyelték meg. Néhány évtized alatt elterjedt egész Európában. Magyarországon 1800-as évek végén tűnt fel (először 1880-ban a Sopron melletti Meggyesen) és a filoxéra által sanyargatott szőlőkben rohamosan terjedt. Már 1890-92 között olyan súlyos járványt okozott, hogy a bortermelés a negyedére csökkent. Mind a világon, mind Magyarországon a szőlő egyik legveszélyesebb kórokozója. A károsítása nyomán akár 100 száualékos lomb- és fürtkár alakulhat ki, ezért a peronoszpóra elleni rendszeres védekezés nélkül minőségi szőlőtermesztés eleve nem folytatható.

A lappangási idő, a gomba számára optimális 20-25 fok közötti hőmérsékleten a legrövidebb, mindössze 3-4 nap, különösen, ha a páratartalom 100 százalék körüli. Előfordul, főleg július-augusztusban, hogy a fertőzési veszélytől számított 3 nap alatt kell az állományt lepermetezni, hogy a bekövetkezett fertőzés nyomán kialakuló sporangiumok már a növényvédő szerrel kezelt felületre kerüljenek. Késedelmes védekezés esetén már csak szisztemikus hatóanyag használatával lehet védekezni.

Miről jövünk rá?

A fiatal levelek színén 1-2 centiméteres nagyságú, kör alakú sárgászöld foltok (elbomlott, megsemmisült klorofil miatt) alakulnak ki, amelyek olajosnak tűnnek. Ezek elsősorban az alsóbb leveleken jelentkeznek, mert a gomba lentről „támad” (a földön áttelelt képletekből fertőz). A levelek fonákán fehér színű kivirágzás jelenik meg, amely a gomba sporangiumtartó telepe (sporangium tartó gyep, mely gombafonalakból képződő szaporító szerv). A foltokban a levélszövet gyorsan megbarnul, elszárad. Az idősebb leveleken a sárgászöld foltok kisebbek, erek által határoltak, szögletesek. Fehér penészgyep szintén található a fonákon. A foltok elhalása után a levél mozaikos. Súlyos fertőzés esetén a levélzet lehullik. A kacson megjelenhet a fehér penészgyep, végül a kacs megbarnul, elszárad. A fürt a fürtvirágzat megjelenésétől kezdve egészen a borsó nagyságig hasonló tünetekkel betegszik meg. A fürtkocsány, a fiatal bogyók sárgászöld színűvé válnak, felületükön dús sporangiumtartó gyeppel. A fürtkocsány és a bogyók elhalnak. A bogyók később a kocsánykorona felől töppedni kezdenek, szürke, majd barna vagy lilásbarna színűvé válnak, összetöppednek, elszáradnak. Idős bogyókon rendszerint nem fejlődik penészgyep. A töppedő bogyók belső szövetei megbarnulnak.

ÉM-SZB

 Védekezés a peronoszóra ellen

 – Szőlősorok szélirányba telepítése, hogy a szél csökkentse a páratartalmat

– Kerülni a ködös, mélyfekvésű területeken történő szőlőtermesztést

– Növényi maradványok megsemmisítése, hogy ne tudjon a gomba áttelelni

– Az ültetvény gyommentesen tartása, mert ez is párás mikroklímát okozhat

– Vegyszeres védekezés nélkül a termesztés lehetetlen. Az első kezelést 4-6 leveles állapotban kell elvégezni. Kritikus időpont a virágzás és a fürtzáródás között van. Csapadékos időszakban 8-10 kezelés (1 hetes permetezési forduló), szárazabb időben 4-6 kezelés (10-14 napos permetezési forduló) elegendő. Az első két kezelésre elegendő a kontakt hatóanyagú készítmény, a virágzástól a fürtzáródásig tartó időszakban 3-4 alkalommal felszívódó készítményt kell alkalmazni, míg az utolsó 2-3 alkalommal szintén kontaktkészítménnyel kell védekezni.

– Nagy permetlémennyiség a jó fedettség miatt, mert a kontakt szerek csak ott hatnak, ahol beborítják a növényt

– Azért, hogy elkerüljük a kórokozók gombaölő szerekkel szembeni ellenállóságának kialakulását a készítményeket váltva alkalmazzuk

– Jégverés után azonnal permetezzünk

– 25 fok felett ne permetezzünk, mert perzselhet

– Fontos, hogy a szőlő jó kondícióban legyen, ehhez pedig jó tápanyag ellátottság szükséges. A nitrogén és foszfor mellett nagyon fontos a kálium, mert a szőlő kálium igényes. Valamint a mikroelemekről se feledkezzünk meg. Legjobb, ha megvizsgáltatjuk a talajunkat, hogy azokban milyen tápelemek elérhetőek a szőlő számára.

 Szőlőben a botritisz

 Szőlőben kétféleképpen támad és ismerhető fel a tünete. Az egyik mikor a szürkepenész a fürtökön jelenik meg és pusztítja azt, a másik pedig nemes rothadás a szőlőszemeken.

Ha az időjárás száraz és meleg, a rothadó bogyó víztartalmát a gomba elszívja, ezáltal az ráncolódik és töpped. A nagyobb cukortartalmú (17-18 fok fölött) bogyókon szürkepenész hatására a héjszövet megbarnul, és rajta szürke penészgyep fejlődik ki. Így a szemekben visszamarad a magasabb koncentrációjú cukor, gyümölcssavak és ásványi anyagok. E folyamat eredménye a nagy cukortartalmú, jellegzetes ízű aszúszem. Ez mézízű és az ízlelés végén a szájpadláson kicsit keserű lehet.

 A szürkepenész tünetei

– Szőlőben kétféleképpen támad és ismerhető fel a tünete. Az egyik mikor a szürkepenész a fürtökön jelenik meg és pusztítja azt, a másik pedig nemes rothadás a szőlőszemeken.

– Ha az időjárás száraz és meleg, a rothadó bogyó víztartalmát a gomba elszívja, ezáltal az ráncolódik és töpped. A nagyobb cukortartalmú (17-18 fok fölött) bogyókon szürkepenész hatására a héjszövet megbarnul, és rajta szürke penészgyep fejlődik ki. Így a szemekben visszamarad a magasabb koncentrációjú cukor, gyümölcssavak és ásványi anyagok. E folyamat eredménye a nagy cukortartalmú, jellegzetes ízű aszúszem. Ez mézízű és az ízlelés végén a szájpadláson kicsit keserű lehet.

– A lágytermésű kertészeti növényeket is képes megtámadni pl. paradicsom, borsó, szamóca. Szamócának a legfőbb gombakórokozója.