"A forradalmat észre szokták venni"

„1956, az első antikommunista forradalom” – így jellemzi Salamon Konrád történész az 54 évvel ezelőtti eseményeket. Miért az elnevezés? – kérdeztük: hívták már 56-ot népfelkelésnek, demokratikus forradalomnak is.

– Azt a zavarodottságot szeretném szétoszlatni, ami a forradalom szó használata körül kialakult – magyarázta az Észak-Magyarországnak. – A forradalom fogalmát divatos lett használni. Eredetileg pozitív volt a jelentése: a zsarnokság megdöntése. Később használták mindenféle erőszakos hatalomátvétel elnevezésére, így tettek a fasiszták, a nemzeti szocialisták és a kommunisták is.

Salamon Konrád kifejtette, a forradalom egyben népfelkelés is. Az elégedetlen nép kitódul az utcákra, és megdönti a régi hatalmat. Ezzel szemben a kommunisták hatalomátvétele soha nem volt forradalom. Nem a zsarnokságot számolták fel, hanem éppen ellenkezőleg, a demokráciát. Mint 1917-ben Oroszországban a demokratikus forradalmat követően Szentpétervárott, vagy itthon 1919-ben, az őszirózsás forradalmat követően. És 1948-ban, amikor szintén a kialakulóban lévő demokráciát számolja fel a totális diktatúra.

Államcsínyek, puccsok

– Ezek államcsínyek voltak, puccsok – fogalmazott a történész. – Gyurkó László író például büszkén írta könyvében: a szentpétervári lakosság észre sem vette, hogy a kommunisták átvették a hatalmat... Az igazi forradalmat észre szokták venni...

Salamon Konrád, hogy a fogalmat tisztázza, nevezte el az 56-os eseményeket az első antikommunista forradalomnak.

– Miért első? – kérdeztük. Korábban ott volt a berlini népfelkelési kísérlet 1953-ban, válaszolta, de az nem jutott el a forradalom szintjéig. Utánunk tettek kísérletet a lengyelek, csehek, majd viszonylag békében az egész rendszer összeomlott. De a magyar antikommunista forradalom volt az első, ami meg is döntötte az akkori hatalmat, az más kérdés, hogy csak néhány napra járt sikerrel.

ÉM-HM