Zenét szerez a gyilkossági főnyomozó

A közelmúltban ünnepelte első születésnapját a Miskolci Musical Műhely. A minden korosztály számára kulturált szórakozást, tartalmas kikapcsolódást biztosító amatőr musical-csapat keményen dolgozik, hogy eredményeket mutasson fel, aminek látható jele is volt már, a Noé bárkája, avagy az özönvíz legendája című darabjukat számos alkalommal sikerrel mutatták be a közönségnek. A darab zenéjét egy életvédelmi nyomozó, Albert Tamás írta, aki kicsit megkésve, már aktív rendőrként eszmélt rá, hogy van affinitása a zenés színházhoz.

Albert Tamás kislánya hatására kezdett musicallel foglalkozni, az akkor négy éves gyereket beíratta egy tánciskolába, amelynek próbáin – kezdetben mint gyermekére várakozó apuka – ő is kénytelen volt részt venni. Aztán az egyik főszereplő megbetegedett, így Albert Tamás ugrott be helyette.

Nagy elődök nyomdokain

Nem Albert Tamás az első rendőr, aki zenei pályára téved. Itt van mindjárt a Pest megyei főkapitányság egykori vezetője, Komáromi István dandártábornok, aki amellett, hogy a Rendőrtiszti Főiskolán tanított, szakított rá időt, hogy dalokat írjon, sőt még a Zámbó Jimmy emlékdíjat is megkapta. Ennél nagyobb fegyvertény azonban, hogy az egyik lemezén sikeresen „megénekeltette” dr. Sárközy Ferencet, a Borsodmegyei főkapitányság akkori bűnügyi igazgatóját is.

A Miskolci Musical Műhely által előadott, és folyamatosan műsoron tartott darabja a Noé bárkája, amit részben a kényszer hozott világra. Egy musical-csoport ugyebár arra jön létre, hogy zenés darabokat adjon elő, ám a közismert musicalek jogdíját egy „amatőr” csoport nem tudja megfizetni – már ha egyáltalán meg is kapja az előadás jogát. Logikus tehát: ha a másét nem lehet, írni kell egy sajátot. A Noé azonban olyan sikeres lett, hogy Albert Tamás egy újabb musical megírásába fogott: már öt-hat szám elkészült a Zéta című rock(os) operából, ami Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember című kisregényét veszi alapul. Az Attila korában zajló cselekmény a hun fejedelem udvarától a római nemesi házakig több helyszínen játszódik, és ezt zeneileg is érzékeltetni kell, ami kihívást jelenthet a profi zeneszerzőknek is. Albert Tamás elmondta, a számok több műfajban íródnak, de a fő vonal mégis a rock lesz, a társulatnak azonban sok fiatal tagja van, akik igénylik a mai stílusokat is – így tehát a néző ne lepődjön meg, ha például egy hipp-hopp betéttel találja magát szemben.

Egyedül nem megy

A darab szövegét Trencsánszky Krisztina írja, de sokat segít a munkában Tamás felesége, Albert Ági is, míg a szakmai háttér megteremtésében Fandl Ferenc, a Miskolci Nemzeti Színház színművésze is részt vállal. A társulat tagjai F. Lőrincz Krisztinától tanulják a tánclépéseket és a mozgáskultúrát, és Hircsu Angelika énektanár gondoskodik arról, hogy a Tamás által szerzett dalok kellő tisztasággal szólaljanak meg.

A musical műhely számos fellépésen van túl, és egyre több helyre hívják őket, ugyanis nagyon jó hangulatú előadásokat tartanak – ám a bevétel messze nem fedezi a kiadásokat, így minden baráti-szponzori segítség jól jön. Bár a díszletek sajátjaik, a mikroportokat például kölcsön kapják – most azon dolgozik a társulat, hogy saját felszereléseket vásároljanak. Önálló próbaterem már van, így hetente három-négy alkalommal itt gyűlhetnek össze a műhely tagjai, ami Albert Tamás szerint „bűnmegelőzésnek sem rossz”, mert itt biztosan jó helyen vannak a gyerekek. Ha már „kibújt a szakma”, kénytelenek voltunk megkérdezni az életvédelmi nyomozót, hogy képes a munkájával összeegyeztetni a hobbiját, és hogy mit szólnak hozzá a közismerten „macsós” kollégái. Tamás elmondta, munkája során éppen elég szörnyűséget lát, de a zene teljesen kikapcsolja. A kollégák pedig eleinte furcsállották hogy a színpadon látják viszont, mára már többük gyermeke ott van a műhelyben, és tanulja a dalokat, tánclépéseket – és ne feledjük: Albert Tamás családjában is így kezdődött.

- ÉM-SZP -